Hetilap kereső

Krug Emília írása

Az SZDSZ helyébe lépő harmadik erő a ferencvárosi 8,5 százalékával fényes és a parlamentig tartó menetelését megkezdő párt, vagy csupán – az alacsony részvétel miatt – a lehetséges harmincegyezer szavazatból 681-et összegereblyéző alakulat? Mit lássunk a Jobbikban? És mit látnak benne esetleges riválisaik? KRUG EMÍLIA írása.

Az apró, bicegő, de minden szélsőjobbos rendezvényre kilátogató idős nő egyszer csak eldobja botját, s átöleli a gárdisták sorfala előtt zászlót lengető hazafit. Így maradnak kicsinyt – minden fotós megörökítette a nagy pillanatot.

A Jobbiknak a gárdáért tartott szimpátiatüntetésén járunk. Az emelvényről Vona Gábor pártelnök visszhangozza, hogy a mozgalmat nem lehet betiltani, az a társadalom édes szülötte, legyőzhetetlen eszme.

A nénin morfondírozunk. Magány? Nosztalgia? Vagy, hogy ők becsszó tesznek a huligánok, tolvajok, anyaszomorítók ellen? Beugrik a ferencvárosi szlogen: „Megtisztítjuk Budapestet a cigánybűnözéstől, a hajléktalanoktól, a káosztól.” Az oroszlános legények lepedőt feszítenek előttünk, arra filctollazták az igét. „A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát.” Példabeszédek könyve.

„A szélsőséges szervezetek egy meglévő társadalmi igényt szolgáltak ki, és nem maguk teremtettek egyet.

A romaellenesség nem az elmúlt időszakban erősödött meg a térségben, csupán a szélsőjobboldali szervezetek aktívabb kommunikációja miatt kerültek jobban előtérbe az egyébként is létező sztereotípiák” – áll a Political Capital kelet-közép-európai szélsőséges szervezetek helyzetét elemző tanulmányában.

Kiderül az is: a 2007 nyarán a Csehországban, Bulgáriában és Magyarországon létrejött különféle gárdák sikerrel tanulják el egymás módszereit, s lesznek egyre jobbak kommunikációban, a médiahasználatban. Ám a valódi cél a mögöttük álló politikai alakulat szolgálata, például a pártszervezés hatékonyságának fokozása, a helyi lakossággal való kapcsolattartás (idehaza „közbiztonság-javító séták”) révén. Nálunk is kimutatható: ahol a gárda akciózott, ott hamarabb jött létre jobbikos pártszervezet. Stratégia tehát van.

– Elemeznünk kell a választások tanulságait. Ám én most jártam Tolnában és Baranyában, és egyik helyen sem tapasztaltam a Jobbik erős jelenlétét, választói támogatottságát – mondja a liberális Gulyás József. – A 2001-es dabasi időközi választás első fordulójában a MIÉP-es Franka Tibor 13,5 százalékot ért el, mi öt alatt teljesítettünk. Egy év múlva mégis az SZDSZ jutott be a parlamentbe. Helyén kell kezelni a ferencvárosi eredményt. Persze van dolgunk a jogállamiság értékeit vallók megnyeréséért.

Hozzáteszi: hallott olyan szocialista véleményt is, amely szerint nem jön rosszul a Jobbik megerősödése. Mozgósító kártyaként, a puszta létével aktivizálja a csalódott, passzív baloldali szavazókat.
– Életveszélyes a játék – folytatja.

Főképp, hogy a kormányzó párt feladata tenni a Jobbik térnyerése ellen. Gulyás sorolja: feladat a vidéki közbiztonság megerősítése, a szociális problémák kezelése, a gárda, a kuruc.info alkotmányellenes tevékenységének leállítása.

Hozzátehetjük: az állami intézményrendszerrel kapcsolatos bizalmat sem ártana helyreállítani. Hogy ne a jobbikos választási delegált legyen a demokráciának a csalásokat leleplező hőse.

És Vonáéknak jól jön a válság is.

A munkahelyért, napi betevőért aggódók számára meggyőzőbb a szélsőséges retorika.
– Tudjuk – bólint Lendvai Ildikó.

Lapinformációkkal ellentétben a múlt heti, noszvaji elnökségi ülésen nem került szóba a Jobbik-jelenségre adandó válasz, a válság mindent vitt.

A frakcióvezető a gazdasági krízisek idején előkerülő klasszikus forgatókönyveket említi.

– Az angol churchilli minta az összefogásról szól, a német a radikális pártok megerősödéséről. Utóbbi nálunk is látszik. De nem hiszem, hogy ez tömeges támogatottságot jelentene. Inkább tünete egy zajló folyamatnak. Figyelmeztető jel, hogy ha kevesen mennek el szavazni, s marad a politikai kiábrándultság, az matematikailag felértékelheti a Jobbikot.
S egy szinten már a matematika dönt.

– Ha a Jobbik sikeresen hiteti el magáról, hogy ő a harmadik erő, lendületet kaphat – mondja Kiszelly Zoltán politológus. – Alacsony részvétel mellett jól szerepelhet az európai parlamenti voksoláson, amivel könnyebben viheti át a lécet 2010-ben. Az Országgyűlésbe kerülve pedig már csak a bal és a jobb arányán múlik, mihez kezd vele a Fidesz.
Hiszen hallottunk már olyat, hogy „a kisgazdákkal semmiképp”, aztán mégis nagy csokorral állított be a pártelnök koalíciós háztűznézőbe Torgyánékhoz. Majd kíméletlenül ledarálta őket. És a MIÉP külső támogatásával biztosította a kétéves költségvetést.

Vonáék azonban nem azonosak a MIÉP zsidózó nagypapáival. Fiatalok, agilisak, ügyesek. És újra itt a régi dilemma: érdemes-e a szélszavazókat is megtalálni néhány artikulálatlan mondattal, vagy ezáltal nő a veszteség középen?

– Stratégiát kidolgozni csak komoly dolgok kapcsán szokás, mi pedig komoly dolgokkal akarunk foglalkozni – hűti ötletelésünket Szijjártó Péter. – Egy párt, amely a választáson kevesebb szavazatot kapott, mint amennyi ajánlószelvényt leadott, nem tartozik ezek közé. Egyedül a Fidesz képes legyőzni az MSZP-t, és most jó esély mutatkozik a választók által támogatott program kényszerű átalakítások nélküli végrehajtására.

Világos beszéd. A taktika – a kövéri, „az MSZP hozta létre a Jobbikot” lecke mellett – a hallgatás. (Azt persze tudjuk: akad nem egy önkormányzat, ahol a Jobbik épp elég „komolynak” számít ahhoz, hogy a Fidesz együttműködjön vele.)

– Pedig valamilyen viszonyt ki kell alakítani a Jobbikkal – mondja Gyulai Attila, a Political Capital munkatársa. – Hiszen az befolyásolhatja a szavazótábort, s a hozzá köthető médiumokban, például a kuruc.infón vehemensen támadja a Fideszt. Még ha Orbánék most azt kommunikálják is, hogy Vona pártja jelentéktelen, egy „jobbra eredményes” európai parlamenti voksolás után változni fog a helyzet. A Fidesz várhatóan átveszi éles retorikával a Jobbik témáit.

Az persze az EP-voksolás előtt megjósolhatatlan, hogy a Jobbiknak egyáltalán lehet-e esélye arra, hogy egy – a jó ízlést borzoló – minipártból parlamenti tényezővé váljon. A válasz függ a két nagy támogatottságának alakulásától és attól, hogy Vonáék mennyire tudnak szervezetileg fejlődni, milyen hatásai lesznek a gazdasági válságnak. És nem mellékes: a kormány képes-e érzékelhető változásokat elérni a Jobbik slágertémáiban, a cigányság integrációjának, a vidék közbiztonságának terén.

Addig is a 2004-ben még elszántan unióellenes, ezért a voksoláson nem is induló Jobbik listavezetője, Morvai Krisztina kiadta az új jelszót.

– Fordítsuk meg a szóhasználatot! Nevezzük mi őket erőszakosnak, veszélyesnek, demokráciaellenesnek. Mert azok.

Példabeszéd.