Hetilap kereső

Krug Emília írása

Mire juthat a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekttel az új polgármester? Hol tart most az EKF program? Mi az oka az évek óta tartó kudarcsorozatnak? Pécsi kutakodás.

Az Európa Kulturális Fővárosa címmel „Pécs városa egyedülálló lehetőséget kapott arra, hogy átalakítsa, kulturális alapúvá tegye gazdaságának szerkezetét, végképp búcsút intve a bányabezárások okozta sokknak, fájdalomnak” – áll a Pécs2010.hu oldalon. Ám bő fél évvel kultfővárosodás kezdete előtt mégis inkább úgy fest, az EKF csak újabb kudarcsorozat a város életében.

Pedig volt nagy öröm, amikor 2005. október 19-én kormánydöntés született: Pécs nyert, majd 2006 novemberében az Európai Unió Miniszterek Tanácsa is Pécsnek ítélte a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címet. S hogy a „város felfedezze városiasságát, visszaszerezze a közösségnek a köztereket, rácsodálkozzunk saját örökségünkre, és hozzákezdjünk annak vidám és szelíd átalakításához”, nos mindehhez „kulcsprojekteket” álmodott Pécs. Konferencia- és Koncertközpontot, a leromlott állapotú Zsolnay Gyár műemlék épületeinek átformálását és kulturális negyeddé alakítását, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtárat és Tudásközpontot, valamint megújuló parkokat, köztereket.

Ám mégsem daruktól és építőmunkásoktól zsúfolt ma Pécs. Bár az elmúlt években a város több uniós pályázaton is nyert pénzt a beruházásokhoz, azok kezdése mindig csúszott. A Pécs2010 program szervezeti struktúrája és vezetése eközben folyamatosan alakult, jöttek-mentek művészeti igazgatók és ügyvezetők – egyedül a projekt állt. Így aztán nem meglepő, hogy ma már nemcsak az EKF honlapja zengi: „az új létesítmények nem elsősorban 2010-re készülnek, hanem sokkal hosszabb időre (…) ezért elengedhetetlen a megfelelő minőség biztosítása, az időtényező itt, bár kiemelten fontos, mégsem az elsődleges szempont”. Ugyanígy minden döntéshozó azt hangsúlyozza: „az EKF nem valaminek a vége, hanem egy nagy lehetőség kezdete” (Hiller) és „ugyan csak egy évre szól, de hatásai évtizedekig érezhetők lesznek” (Bajnai).

Hogy a város két polgármesterét (Toller László után Tasnádi Pétert) is elvesztette, s még egy választási kampánnyal is kénytelen volt szembenézni, az EKF dolgán sem lendített. Noha a korteshadjárat fő témájaként a város 32 milliárdos hitelállománya, a Tubesre tervezett lokátor mellett az EKF szerepelt. Abban a fideszes Páva Zsolt, s az MSZP, SZDSZ, MDF által támogatott Szili Katalin is egyetértett: a hangsúlyt a beruházásokról a programokra kell helyezni. Azokból még lehet valami.

„A programok jól állnak, sokat adunk és kapunk Európától. A beruházások már más kérdés, abban borzasztó a lemaradásunk” – nyilatkozta a héten Páva Zsolt, frissiben megválasztott polgármester a Pécsi Napilapnak. A Hírszerzőnek hozzátette: „a beruházások ügyében nagyon nem tudunk mit tenni, örököltem egy kész helyzetet. Ezek annyira el lettek baltázva, hogy mennek a maguk lassú útján, előbb-utóbb megépülnek. Lehet, hogy nem a tárgyévben, de készen lesznek”. Páva szerint a kulturális program alkalmas arra, hogy megmutassa Magyarországnak és Európának a várost, bár szerinte a helyszínek hiányával lehet probléma. A komolyzenei programok esetében például több tízmilliós pluszköltséget jelent, hogy Pécsi Nemzeti Színházat és a PTE Általános Orvostudományi Karának auláját is koncertek befogadására is alkalmassá kell tenni.

A teljes pécsi projekt költségvetése 45 milliárd forint. Ebből 35,6 a nagyprojektek ára, a többit rendezvényre és kommunikációra fordítják. A válság, például a gyenge forint, persze nem volt bekalkulálva. A költségek milliárdokkal nőhetnek. A hitelhiányos helyzetben a döntéshozók költségkímélő, de nem „gagyiba váltó” megoldásokon dolgoznak. Ezek egyike, hogy a Konferencia- és Koncertközpont nem kapja meg a tervezett orgonát, a forgatható mobilszínpadot és a próbatermeknek sem lesz mozgatható pódiuma.

A gazdasági krízis miatt a közbeszerzési eljárásokat is újra ki kellett írni, így telt mintegy kilenc hónapba a közterek és parkok felújítását célzó munkálatok első üteméhez megtalálni a kivitelezőket. Ám sikerült. Így március végén, hosszú évek után megtörténhetett az első, a pécsiek számára is látható kapavágás. A város hét tere újul meg, parkosítás révén, padokkal, játszóterekkel. A projekt második üteme várhatóan májusban indul, a koncertközpont és a tudásközpont kivitelezése talán e hónap végén, a Zsolnay negyedé júniusban kezdődhet.

Így ha kész csodapalotákat nem is, de legalább egy átalakulófélben lévő várost láthatnak a szervezők reményei szerint - nyolc hónap múlva tömegesen érkező turisták. Ők talán le- és elmaradásinkkal szemben is elnézőek lesznek. Hiszen nemrég Linzben, Európa 2009-es kulturális fővárosában a megnyitó előtt két hónappal mondták le a városi projekt egyik legjelentősebb eseményét. A Szent hegy című kiállításon osztrák és nemzetközi művészek installációit és szobrait mutatták volna be a város melletti hegyen, a Pöstlingbergen. Ám egy még aláírásra váró szponzorszerződést, a válság miatt visszamondtak a támogatók. Így ugrott a pénz és a kiállítás. Ismerős.