Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Hack Péter: a büntetőeljárás-jogi törvény módosítása „szakmai nonszensz”

Az atv.hu egy elméleti és egy gyakorlati szakembert – Hack Péter elméleti büntetőjogászt és Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét – kért meg a büntetőeljárási törvény hétfői módosításának kommentálására, konkrétan arra, hogy nyomozati tanúkihallgatásnál a továbbiakban nem lehet jelen ügyvéd.

Ez a törvénymódosítás a 2003-as büntetőeljárási törvény ötvenedik módosítása – közölte a TV megkeresésére Hack Péter elméleti büntetőjogász, az ELTE ÁJK adjunktusa. Ezek a módosítások szinte kivétel nélkül visszalépést jelentenek emberi jogi szempontból – tette hozzá. Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának egykori elnöke hangsúlyozta: a tanúk nem bűnözők. A törvény eddig azért tette lehetővé ügyvéd jelenlétét a kihallgatáson, mert maga kihallgatás olyan helyzet, ahol az emberek többsége nehezen igazodik el.

A döntés teljességgel érthetetlen – közölte az ELTE adjunktusa. Az ügyvédi költséget nem az állam, hanem a tanú állta, tehát az ügyvédi jelenlét az államnak egy fillérjébe sem kerül – tette hozzá a szakember. Különös tekintettel arra, hogy az első Orbán-kormány idején sokan lettek tanúkból gyanúsítottá, a hatalom célja az lehet, hogy ne legyen ott ügyvéd a leendő gyanúsított kihallgatásán – találgatott Hack. Az ekképp módosított törvény „alkuk számára nyithatja meg a lehetőséget”, illetve növeli a tanú manipulálásának a hatóság általi lehetőségét – tette hozzá. A törvénymódosítással a hatóságnak könnyebb a leggyengébb láncszemet megtalálni, mint eddig – vélte.

Hack közölte: „az ebből kialakuló világkép nem egy polgári jogállam világképe”, hanem a „mindenható hatóságé”.

Az atv.hu fölvetésére, hogy mi van, ha – arra hivatkozva, hogy maga ellen nem köteles tanúvallomást tenni – a tanú kerek perec megtagadja a vallomástételt, az elméleti büntetőjogász úgy reagált: „abban a pillanatban tudják, hogy rá kell nyomozni”.

Az 1998-as, még a Horn-kormány idején megszavazott büntetőeljárási törvény igyekezett az egész folyamatot humanizálni - folytatta gondolatait a szakember. A törvény 1999. január 1-én lépett volna életbe, csakhogy a közben hatalomra jutott Orbán-kormány jegelte azt, így a törvény csak 2003-ban lépett hatályba.

Hack szerint sem az Alkotmánnyal, sem az alaptörvénnyel nem ellentétes az inkriminált törvénymódosítás, „a civilizált világ normáival viszont igen”. „Szakmai nonszensz, súlyos visszalépés a rendszerváltás előtti igazságszolgáltatás logikájához” – összegezte álláspontját Hack Péter.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is hasonló véleményt fogalmazott meg. "Megpróbálok visszafogottan fogalmazni, de előrebocsátom, hogy nem lesz könnyű” – közölte bevezető gyanánt. Arra hívta föl a figyelmet, hogy már a törvénymódosítás eredeti változata is problematikus volt, holott abban csak az úgynevezett kiemelt ügyekről lett volna szó és azokról is csak akkor, ha azt az ügyész kéri - írta az ATV portálja.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint „egyszerűen képtelenség és érthetetlen” a törvénymódosítás, különös tekintettel arra, miszerint a törvénymódosítást jegyző „Varga István úgy tudom, hogy gyakorló védőügyvéd”.

A tanú a legkiszolgáltatottabb

A szakember hangsúlyozta: a tanú a büntetőeljárás legkiszolgáltatottabb szereplője, aki rosszkor volt rossz helyen. Előfordulhat, hogy nyolcszor kell megjelennie az ország másik végén és – bár az útiköltséget állja az állam – a procedúrára még ő fizet rá.

Bánáti arra hívta föl a figyelmet, hogy a magyar büntetőeljárásban a nyomozati vallomásnak döntő szerepe van. Ha a bírósági szakaszban a tanú mást mond, mint a nyomozatiban, a bíró általában azt mondja, hogy az előző tanúkihallgatás volt időben közelebb a tárgyalt eseményhez, úgyhogy inkább azt veszi figyelembe.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke lefestett egy jellemző tanúkihallgatást: Budapesten általában a Gyorskocsi utcába idézik be a tanút. Amikor megérkezik, lemegy érte egy előadó, aki elveszi az igazolványát, a tanú pedig átmegy egy rácson, közben átvizsgálják fémdetektorral. Bemegy egy szobába, ahol esetleg egy-két órát kell a kihallgatás megkezdéséig várnia. A kihallgatás órákon át tart. Gyakran nincs külön titkárnő, így a jegyzőkönyvet az őt kihallgató rendőr írja. A délben vagy koradélután végződő kihallgatás végén odateszik az orra alá a jegyzőkönyvet, hogy írja alá. A tanú már nem is nagyon emlékszik arra, hogy mit mondott órákkal korábban és jó eséllyel amúgy is ideges – egyrészt a körülmények miatt, másrészt, mert már több órája elment az üggyel –, így aláírja a jegyzőkönyvet és ezzel egy lényegében megdönthetetlen bizonyíték jön létre. Bánáti hangsúlyozta: már csak ezen pszichés tényezők miatt is fontos az ügyvédi jelenlét.

A mostani szabályozás szerint az ügyvéd nem tehet föl kérdéseket, a nyomozást nem akadályozhatja vagy hátráltathatja, de önmagában a jelenléte megnyugtató lehet a tanú számára. Bánáti szerint, ha a tanú ragaszkodik ahhoz, hogy az általa elmondottakat szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe, ezt meg kell tenni, de ha nincs ott az ügyvéd, erre a gyakorlatban sosem kerül sor. „Az ügyvéd a nyomozást nem akadályozza, nem hátráltatja, de jelenléte elengedhetetlen garancia” – fogalmazott. Szerinte a törvénymódosítás semmivel sem magyarázható – azzal sem, hogy gyorsabb lesz az eljárás, mert nem lesz gyorsabb, „viszont csorbítja az állampolgárok jogi képviselthez való jogát”.

A Hack Péter által elmondottakkal teljesen kompatibilisen Bánáti közölte: várható, hogy nagyon sok ügyben ezután a tanú gyanúsítottként fogja folytatni büntetőeljárás-jogi karrierjét. Ugyancsak egyetértett Hackkal abban, hogy az ügyvég nem kerül pénzébe az államnak, hisz költségeit a tanú állja.

„Érthetetlen, semmibe nem illeszthető, ad hoc törvénykezés” – összegezte álláspontját Bánáti János az ATV-nek, hozzátéve: „remélem, hogy Varga kollégával előbb-utóbb le fogok tudni ülni beszélni”.