Hetilap kereső

Barát József írása

A Fidesz Európa-bajnoki 56 százalékával tovább erősödött. Csakúgy, mint a Jobbik, amely majdnem 15 százaléknyi támogatójával hét megyében is megelőzte a szocialistákat, így három mandátummal masírozhat ki a nemzetközi küzdőtérre. A választások eredményeként várhatóan gyengül európai parlamenti érdekérvényesítő képességünk az EU-ban. BARÁT JÓZSEF elemzése.

Magyarország képviselőinek teljesítménye az elmúlt öt évben jobb volt, mint a hazai politikai elité – értenek egyet a szakértők. Szalai Zoltán, az EP budapesti tájékoztatási irodájának vezetője szerint a hatékony munka elemi feltétele az volt, hogy a magyarok nagy súllyal voltak jelen a két legnagyobb frakcióban, a néppárti és a szocialista képviselőcsoportban. Igen aktív volt a harmadik legerősebb csapatban, a liberálisok között is a két magyar képviselő.

Piotr Kaczyn´ski, a Centre for European Studies (CEPS) elnevezésű független brüsszeli agytröszt elemzője úgy értékeli, a magyar képviselők teljesítménye kiemelkedő volt az új tagországok politikusai között. Mint a 168 Órának elmondta, erős hátszelet adott nekik, hogy a Fidesz és az MSZP nemzetközi integrációja erős, a magyar képviselők mögött a nyugat-európaihoz hasonló képviseleti rendszer állt, míg a lengyelek és a csehek felaprózott pártstruktúrák küldöttei voltak, így a nemzetközi érdekérvényesítésben háttérbe szorultak. Ez az oka annak, hogy a térség többi pártjához képest az MSZP és a Fidesz is remekelt fontos iratok készítésében. Az új tagországok pártjai közötti képzeletbeli versenyt a magyar szocialisták nyerték: mindegyikükre 2,2 ilyen dokumentum jutott, míg 1,9-cel a Fidesz lett a második. A CEPS elemzése szerint a lengyel szocialisták kerültek a harmadik helyre, és a szlovén liberálisoknak jutott a negyedik. Fontos az is, hogy a 24 magyar 25 olyan jelentést jegyzett, amely az úgynevezett „együttdöntési eljárás” után érdemi hatást gyakorolhat az uniós jogalkotásra, míg az 54 tagú lengyel küldöttség csak 21 ilyen dokumentumot produkált.

Exportált belharcok

Tuka Ágnes, a Pécsi Egyetem politológusa a magyarok és az előző ciklusban szintén 24 tagú cseh küldöttség befolyását vetette egybe. Jellemzőnek találta, hogy a magyaroknak 2004-ben 11 fontosabb, frakción belüli és delegációs beosztás jutott, míg a cseheknek összesen 7. Lapunknak az elemző azt is elmondta: Brüsszelben készített interjúi bebizonyították, hogy képviselőink sokkal eredményesebbek voltak az első két és fél évben, amíg el nem kezdődött a hazai belpolitikai csatározások exportja. Az unióban korábban az olaszok és a spanyolok kissé lesajnált műsorszáma volt az otthoni pankráció átemelése az uniós parlament küzdőterére, az elmúlt két és fél évben azonban a magyarok ebben túltettek ezeken az országokon.

Igaz, Piotr Kaczyn´ski szerint ezt nem érdemes a képviselők hibájául felróni. Úgy fogalmazott: félreértés, hogy az Európai Parlament a nemzeti érdekek képviseletének színtere, erre a kormányok tanácskozásainak teret adó Európai Tanács való. Az Európai Parlamentben az európai pártcsaládok versengése zajlik, és ebbe nagyon is belefér, ha egy-egy ellenzéki párt az otthoni kormányerő kemény bírálatával operál.

Azt a magyar szocialisták eddigi frakcióvezetője, a Fideszt gyakran bíráló Tabajdi Csaba is elismeri, hogy a csatazaj elsősorban a hazai médiában szól hangosan, az EP üléstermeiben nem váltott ki különösebb visszhangot. A képviselőcsoportok közötti együttműködés viszont számos eredményt is hozott. A magyar küldöttségek két esetben voltak hajlamosak az otthoni politikai elitnél sokkal intenzívebb egyeztetésre: akkor, ha ezen pénz múlt, vagy ha a határon túli magyarokról volt szó.

Siker és aktivitás

Piotr Kaczyn´ski szerint jelentős eredmény, hogy a magyarok szinte már hungarikumként tudtak elismertetni egy témát, azaz van vezérszólama tevékenységüknek: a nemzeti kisebbségek védelméről az EP-ben mindenkinek a magyarok jutnak eszébe.

Ha meg akarjuk vonni az elmúlt öt esztendő európai parlamenti mérlegét, akkor meg kell emlékezni két fontos egyéni teljesítményről. Az együttdöntési eljárás alá eső 21 jelentés közül 19-et a magyar néppárti képviselőcsoport vezetője, Szájer József jegyez, aki a frakcióban az úgynevezett komitológiai munkát irányítja, amelynek célja az EP szerepének erősítése a bizottság ellenőrzésében. Kiemelkedően befolyásos tagja volt az elmúlt években az Európai Parlamentnek a szocialista Fazakas Szabolcs is, aki két és fél éven át a költségvetés-ellenőrzési bizottságot irányította, majd tanácsnok – kvesztor – lett. Így egyedüli magyarként vett részt a parlament elnökségének munkájában, ahol pénzügyi kérdésekkel foglalkozott.

Az EP képviselőinek egyéni teljesítményeiről érdekes összesítést végzett a független, liberális szemléletű Republikon Intézet, amely a magyar küldöttek aktivitásának számait vizsgálta. A kutatók az EP-ben feltett kérdések, benyújtott javaslatok, jelentések, írásos nyilatkozatok, a plenáris ülésen elmondott felszólalások alapján állítottak fel rangsort, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a politikusi aktivitás és a siker között lehet némi összefüggés.

Nézőpont kérdése

Nos, a felsorolt megnyilatkozások alapján az első helyre Hegyi Gyula szocialista képviselő került, a második a liberális Szent-Iványi István lett. Harmadik a szocialista képviselőcsoport vezetője, Tabajdi Csaba, míg az aktivitási lista negyedik helyezettje Olajos Péter. Figyelemre méltó, hogy az indítványok, a kérdések és a felszólalások számában – Szájer Józsefet leszámítva – a Fidesz képviselői passzívnak bizonyultak: a Fidesz-lista éllovasa, Schmitt Pál a 24 tagú lista 17. helyére került.

A munka eredményességét persze nem feltétlenül tükrözik a számszerűsíthető adatok, az azonban valamit mégiscsak jelez, hogy a megnyilvánulásokat a képviselőcsoportok tagjaira vetítve a pártok képzeletbeli versenyében az MDF áll az élen egy főre jutó 108 felszólalásával, míg a 35,3-as mérőszámmal a Fidesz a sereghajtó.

Igaz, Orbán Viktor pártja egy másik kimutatásra hivatkozhat: a Nézőpont Intézet a Republikon összesítése után majd egy hónappal olyan listát állított elő, amelyen Szájer József lett az első, őt követi Becsey Zsolt és Olajos Péter. Még Schmitt Pál is feljött a 12. helyre, míg Hegyi Gyula a 18.-ra szorult vissza, pedig az aktivitás megmásíthatatlan számai szerint eredetileg a Nézőpont szerint is listavezető volt. Nos, a Fidesz-közeli kutatóközpontnak aligha válik dicsőségére az a bűvészkedés, ahogy „felhozta” a néppárti frakciót. „Nézőpont kérdése”, hogy vajon miért adtak kétszer annyi pontot az egyperces felszólalásokért, mint mondjuk az állásfoglalási javaslatért. Talán még az is, hogy az általuk kidolgozott szempontrendszer alapján 1-től 6-ig pontozták a megszólalásokat, jelentéseket, bár nem könnyű megfejteni, hogy miért is ér többet Szájer jelentése a textiltermékek elnevezéséről, mint Gurmai Zitáé az elektromos autókról vagy a balkáni nők helyzetéről.

Az azonban valóban kínos, hogy bevezették és pontozták az úgynevezett nemzeti lojalitási mutatót. Ez azt jelzi, hogy egy-egy politikus hány alkalommal szavazott együtt a magyarországi képviselők többségével. Minthogy az Európai Néppárt képviselői eleve többen vannak, a Nézőpont „tudományos elemzése” egyenlőségjelet tett a nemzeti érdek és a jobboldali frakció álláspontja közé. Amikor a szocialista képviselők saját frakciójukkal szavaztak, ahelyett, hogy a Néppártot kérdezték volna, hogy melyik gombot kell nyomni, nem kaptak nemzeti lojaliási pontokat. Ezzel a kényszeredett mutatóval sikerült feltornázni a listán a fideszeseket, és lenyomni a szocialistákat.

A választás véget ért: annak belpolitikai következményei hosszú hónapokra előrevetítik az árnyékukat. Ám az Európai Parlamenten belül öt évre szól a mostani döntés. Nyilvánvalóan hiányozni fog a legnagyobb befolyásúak között jegyzett Fazakas Szabolcs munkája, ahogy a legaktívabb Hegyi Gyuláé is. Az ő esetében a roppant összegeket mozgató környezetvédelmi költségvetés Európa-szerte ismert magyar lobbistája búcsúzott, ráadásul néppárti partnerével, Olajos Péterrel egyetemben: Áder Jánosnak nehéz lesz őket pótolnia, már csak a Youtube videofájlcserélő honlapról ismert nyelvi problémái miatt is.

Dolgozni, lobbizni

Az Európai Parlament munkáját a közvélemény hajlamos lebecsülni, pedig az itteni növekvő súlyú döntések mindnyájunk életét befolyásolják: elég csak a mobiltelefonos roamingdíjak csökkentésére vagy a veszélyes vegyi anyagok vizsgálatának új kötelezettségére gondolni. A magyar befolyás szempontjából a hazai pártpreferenciáktól függetlenül is rossz hír, hogy a szocialista frakcióba most csak négy magyar jutott be, így a képviselőcsoport meggyengült. Az is rontja a nemzeti érdekérvényesítést, hogy a liberális frakció honfitársunk nélkül maradt. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy ügyről sikerüljön a 736 képviselő többségét meggyőzni, egyszerre kell dolgozni, lobbizni a három legnagyobb képviselőcsoportban.
Nagy kérdés, hogy a Jobbik vajon melyik frakcióba kerülhet be. Lehet, hogy létrejön a nacionalista internacionálé? Lehet, hogy a Jobbik egy frakcióban politizál majd a Nagy-Románia Párttal vagy Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártjával? Még nem tudjuk.

Pénztárcák védelme

Tény lehet viszont, amit a választások éjszakáján a szocialista Herczog Edit mondott a 168 Órának: Magyarországnak nem az a jó, ha a konfliktusexportunk növekszik. A szakértő képviselőjelöltekre adott voksok értékesülnek, hiszen a nemzeti érdekek képviselete olyan érveket kíván, amelyeket az EP legalább 369 tagjával sikerül elfogadtatni. Ma számunkra a legfontosabb a munkahelyek megőrzése, újak létrehozása és a magyar fogyasztó vékonyodó pénztárcájának védelme. És ez nem megy majd handabandázással.