Hetilap kereső

Bod Tamás írása

Bár nagy visszhangot kiváltva Monokon fogalmazódott meg 2009 őszén a szociális kártya bevezetésének ötlete először, mégis egy Békés megyei kisvárosban, Újkígyóson vezették be elsőként. Az elmúlt hetek híre, hogy Monokon, miután elvesztette polgármesteri tisztségét a téma kapcsán országos hírnevet szerzett Szepessy Zsolt, visszavonták a szociális kártya rendeletet úgy, hogy annak gyakorlati bevezetése meg sem történt. Újkígyóson tudnak erről, de itt fel sem merült, hogy a szociális kártyát visszavonnák. Szebellédi Zoltán polgármester szerint bevált a recept.

Monokon tavaly ősszel döntött a Szepessy Zsolt polgármester vezette önkormányzati testület a szociális kártya idén szeptemberi bevezetéséről: erre utalták volna a segélyeket, s a rajta lévő összeget csak meghatározott termékekre, a helyben kijelölt boltokban költhették volna el a rászorulók. A segélyek átutalásának feltétele volt, hogy az érintettek rendben tartsák a portájukat és haszonnövényeket termesszenek. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint több jogi szakértő is aggályosnak tartotta a monoki kártya bevezetését, arra hivatkozva: nem lehet senkit korlátozni abban, mire költse a neki törvényesen járó segélyt.

A kártya bevezetéséről szóló rendeletet ugyan elfogadta az előző önkormányzati testület a borsodi településen, de gyakorlati használatára, bevezetésére az idei őszi önkormányzati választásokig nem került sor. Mindössze mintapéldányok készültek belőle. S most, az októberi önkormányzati választások után felálló, új összetételű monoki képviselő-testület, amelyben Szepessy Zsolt nem tudta megőrizni polgármesteri tisztségét, visszavonták a szociális kártya rendeletet – adta hírül nemrégiben a Népszabadság. Ez abba az irányba mutat, hogy ezzel a módszerrel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen a jövőben semmiképp sem akarnak élni.

2009 őszén a sajtó sokat cikkezett a Békés megyei Újkígyósról, ahol minden különbségével együtt, közelítő elgondolások mentén, hasonló gyakorlat meghonosításáról gondolkodtak. Azzal a nem kis különbséggel, hogy tavaly november óta a Békéscsabától néhány kilométerre fekvő kisvárosban – elsőként az országban – be is vezették a szociális kártya rendszerét. Akkor az intézkedés lényege arról szólt, hogy az átmeneti segélyt, a lakásfenntartási- és óvodáztatási támogatást a rászorulók a szociális kártyára utalva kapják meg az önkormányzattól, s azt nem költhetik el jövedéki termékekre.

Szebellédi Zoltán, Újkígyós polgármestere a 168 Óra Online-nak elmondta, hogy a bevezetéskor minden hatályos jogszabályra tekintettel voltak, így sem akkor, sem azóta senki nem emelt kifogást a bevezetés és a gyakorlat ellen. A polgármester tapasztalata szerint ma, több mint egy évvel a bevezetés után, 90 százalékos a szociális kártya elfogadottsága a településen. Igaz, a bevezetése óta sok minden változott. Így ma már csak a lakásfenntartási támogatást utalja a helyi polgármesteri hivatal erre a kártyára. Közben az előző kártyakibocsátó cég csődbe ment, így váltani kellett. Ma az újkígyósi önkormányzat a legnagyobb honi pénzintézettel, az OTP-vel van kapcsolatban, amely feltehetően ezen a kisvároson teszteli a piacnak ezt a szeletét. (2009 őszén még a korábbi kártyakibocsátó cég nagyszabású terveket vázolt fel. Akkor képviselője arról beszélt a sajtónak, hogy csak Békés megyében 15 településsel folytatnak tárgyalásokat.)

Az újkígyósi polgármester azért is tartja fontosnak és tartalmilag védhetőnek a szociális kártya bevezetését, mert mint fogalmazott: „A mindenki által összeadott adóforintokból a rászorulók csak olyan termékeket vehetnek, amik az alapvető létfeltételek biztosításához szükségesek.” Megfogalmazása szerint „ezzel kizárják annak a lehetőségét, hogy italra, cigarettára költsék a pénzt, vagy a játékgépekbe kerüljön.”

Fentebb írtuk, többen azért is tartották aggályosnak a monoki kártya bevezetését, mert nem lehet senkit korlátozni abban, mire költse a neki törvényesen járó segélyt. Ez a dilemma Újkígyóson is fennáll. Ahogy az is kérdéses lehet, hogy néhány, ilyen szempontból renitens ember miatt minden rászorulót a szociális kártya használatára lehet/kell kötelezni. S még két szempont. A kártyakibocsátó, ha szerény mértékben is, de nyereségre törekszik, így a kártyán zajló forgalom után jutalékot von le, ami drágítja a szolgáltatást. Másrészt, a rendszerbe bekapcsolódó újkígyósi boltok árai óhatatlanul magasabbak, mint a közeli Békéscsaba nagyáruházaiban és hipermarketjeiben kapható alapvető élelmiszereké.

Szebellédi Zoltán a 168 Óra Online-nak elmondta, a helyi üzletek önkéntes alapon kapcsolódtak a rendszerhez. A településen 150-200 szociális kártya van forgalomban, amelyek egyetlen üzlet esetében sem jelentenek fő bevételi forrást. „Az ma már Újkígyóson, a boltban senkit nem érdekel, hogy bank- vagy szociális kártyával fizet” – hangsúlyozta a városvezető. Ehhez hozzátette: több mint egy év tapasztalatával a hátuk mögött, a rendszer bevált, azon nem szükséges változtatni.

A Békés megyei kisvárosban tehát marad a szociális kártya. Ugyanakkor az még kérdés, hogy a helyi szociális és segélyezési kérdéseknek, s ezzel együtt az egyre mélyülő szegénységnek ez lesz-e a jövőben az egyik lehetséges kezelési módja vagy sem Magyarországon.