Nagykövetek intője

A pécsi vízműeinstandot a Fidesz nem tekinti modellkísérletnek. Ezt a kijelentést várták – sajtóértesülések szerint – a franciák a párt felsőbb régióitól. Ezt szabták feltételül, hogy a környezetvédelmi miniszter bejelenthesse: háromhetes egyeztetés után sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie a konfliktusban érdekelt feleket. Közben az egész Európában elhíresült pécsi városvezetés egy másik francia céggel távhőszerződést kötött, a kiebrudalt Suez várhatóan kivonul a városból, de a régiót – állítólag – megtarthatja. BARÁT JÓZSEF írása.

„Ha ezt mégis modellkísérletnek szánták, akkor kiderült, hogy a módszer nem működik” – összegzett a jelentések szerint Szabó Imre. Jogosan. Az még a kisebbik baj, hogy René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete a 168 Órának kifejtette: egy civilizált jogállamban nem lehet úgy eljárni, ahogyan a pécsi önkormányzat tette. Szerinte az a tény, hogy a francia cég vezetőit őrző-védőkkel záratták ki irodáikból, felveti a kérdést: érdemes-e pénzt hozni Magyarországra? Vagy le kell vonni a következtetést, hogy Magyarországon a külföldi befektetők nemkívánatosak?

Botcsinálta Robin Hood

Nagyobb baj, hogy ezt Sarközy elnök is megkérdezte Bajnai miniszterelnöktől, majd a világ legtekintélyesebb gazdasági hetilapja, a The Economist – mintha csak Londonból akarna felelni a párizsi kétségre – ezzel a címmel írt cikket: Kevésbé kívánatosak.

És csak ezután jött az igazi feketeleves. November 18-án kilenc vezető ország budapesti nagykövetei olyan dokumentumot hoztak nyilvánosságra, amelyhez hasonlót talán csak fekete-afrikai államokban vagy dél-amerikai banánköztársaságokban olvashattak az emberek. (Már aki tud.) Ausztria kivételével az öszszes nagybefektető ország – az Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvágia és Svájc – aggodalmának adott hangot az átláthatatlan magyarországi döntések miatt, amelyek hatással vannak a befektetésekre; a közszolgáltatások, a műsorszolgáltatás és az országos közlekedési infrastruktúra egyes területeire. A nyilatkozat alapján nem nehéz azonosítani a pécsi esetet és a rádiótendert.

A Fidesz szóvivője nem habozott azonnal „a szocialista kormánynak adott jókora pofonnak” nyilvánítani a közleményt. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke ezt azzal toldotta meg, hogy „a szokatlan és a diplomáciában udvariatlan” lépést egyértelműen a kormánnyal szembeni kritikának nevezte. Elmondta azt is: a Fidesz pontosan ugyanúgy értékeli a befektetői környezet helyzetét, mint a nagykövetek. A sommás ítélet furcsa, hiszen Pécsett fideszes önkormányzat lépett fel botcsinálta Robin Hoodként. És a rádiótender egyik győztes cége, az Advenio nyíltan jobboldali elkötelezettségű.

Brit lapajánló

– Nem értek egyet a Fidesz értékelésével – mondta a 168 Órának Dorothee Janetzke-Wenzel asszony, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. – Nyilatkozatunk nem kifejezetten a jelenlegi kormánynak szólt, hanem minden olyan személynek és intézménynek, akik és amelyek a közbeszerzési eljárásokban bármilyen szerepet játszanak.
– Itt éppúgy szó van helyhatóságokról, mint pártokról – egészítette ki német kolléganője gondolatát a brit nagykövet; Greg Dorey annak, aki a részletekre kíváncsi, a The Economist című hetilap novemberi első számát ajánlotta.

Kevésbé kívánatosak

(The Economist, 2009. november 6.
Részlet a cikkből)

„Nyilvánvaló, hogy a nyolcévi ellenzéki lét után valószínűleg ismét kormányra kerülő Fidesz ellenérzéseket keltett a privatizációval, a külföldi befektetőkkel és bizonyos mértékig a szabadpiaci kapitalizmussal szemben általában is.

Egy kétes hírű fideszes képviselő, Molnár Oszkár arról panaszkodott a múlt hónapban, hogy „a zsidó tőke Magyarország bekebelezésére törekszik”. A Fidesz vezetői mindössze „kínosnak” nevezték e szavakat, a képviselő pedig megtarthatta helyét a parlamentben.

2008-ban a Fidesz hozzájárult annak megakadályozásához, hogy az indiai Apollo vállalat autógumi-gyártó üzemet építhessen Gyöngyösön. A beruházás kilencszáz munkahelyet teremtett volna, ám a Fidesz – tévesen – azzal érvelt, hogy a szóban forgó technológia alkalmazása tilos az Európai Unióban. A Fidesz pártolta azt a népszavazást is, amely megakadályozta a magánbefektetéseket a hanyatló állami egészségügyi ellátásban. Orbán Viktor, a párt vezetője ellenzi a további privatizációt, és megígérte több közelmúltbeli ügylet felülvizsgálatát is kormányra kerülése után.

A jobboldali sajtó hemzseg a külföldi pénzemberekkel és a globális kapitalizmussal kapcsolatos összeesküvés-elméletektől.”