Hetilap kereső

Lampé Ágnes írása

A világ gazdaságát meghatározó országok nem képesek visszaszorítani a korrupciót – állítja a Transparency International minap megjelent kutatásában. Az is kiderül belőle: Magyarország szinte semmit nem tesz a megvesztegetések visszaszorításáért.

A jelentés szerint a vizsgált 36 ország közül csupán négyet – Németországot, Norvégiát, Svájcot és az Egyesült Államokat – lehet aktívnak nevezni, amelyik erős szervezettel és hatékonyan küzd a kenőpénzek visszaszorításában és a korrupció szankcionálásában.

11 ország közepes értékelést kapott, mint például Belgium, Franciaország, Olaszország, Dél-Korea, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság. A nagy többség viszont, azaz 21 állam, köztük Ausztria, a Cseh Köztársaság, Görögország, Lengyelország, Szlovák Köztársaság – és Magyarország is – alig vagy egyáltalán semmit nem tesz a korrupció elleni küzdelem céljából aláírt OECD-egyezmény megvalósításáért.

A világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Korrupció-ellenes Egyezményét még 1999-ben 38 ország írta alá, hogy harcot indítsanak a „házon belüli” lefizetések ellen. A megállapodás főleg a nagy nemzetközi tranzakciók során elkövetett visszaélésekre fókuszál. Az egyezményhez tavaly csatlakozott Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság is. A nemzetközi szervezet egyik fő célja, hogy Kína, India és Oroszország is aláírja a dokumentumot.

- Magyarországon a korrupció visszaszorításához valós politikai elkötelezettség kellene – véli Alexa Noémi, a kutatást végző Transparency International magyarországi szervezetének vezetője.

A szakember szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos lenne, hogy a mainál jóval erősebb jogszabályok biztosítsák a tiszta piaci versenyt.

Több oka van a kudarcnak

A kutatásból kiderült az is, hogy a vizsgált országokban a korrupció elleni hatékony küzdelem egyik fő akadálya ugyanis épp a jogszabályok hiánya, a nyomozások politikai befolyásolása, és a forráshiány. A tanulmány a küzdelem sikertelenségének okai között sorolja azt is, ha nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva ejtik a megvesztegetési ügyeket.

- Magyarországon a megfelelő jogszabályok, és az erős nyomozati eszközök hiánya rontja a korrupció-ellenes harc esélyeit – emelte ki Alexa Noémi a jelentés hazánkra vonatkozó megállapításait. – Amíg nincs megfelelő pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzések átláthatatlanok maradnak és a közérdekű bejelentőket nem védi meg az állam, nem várhatók jobb eredmények – tette hozzá Alexa Noémi.

Magyarországon 2009-ben 24 korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult. A kutatás név szerint is megemlíti a legnagyobb visszhangot kiváltó ügyeket, amelyekben magyar cég külföldi visszaélése, vagy épp egy nemzetközi vállalat hazai gyakorlata vált gyanússá. A felsorolt cégek között szerepel a Magyar Telekom, a Siemens, a Gripen (BAE Systems), a Strabag, és a Rail Cargo Austria is.