Hetilap kereső

Dorogi Katalin írása

Ritkán kerül nyúlhús a magyar családok asztalára, holott a dietológusok csak ajánlhatnák: kémiai összetételének vizsgálatai szerint fehérjében nagyon gazdag, viszont zsírszegény. És a hazai nagyüzemi nyúltenyésztőkön még a legűdűzabb állatvédők sem találnak fogást...

Míg a kövér sertéshúsban 37,0% a zsír, addig a nyúlhús zsírtartalma mindössze 8%. A hús zsírsavaránya is ideális: kevesebb a telített zsírsav és több a kedvező, telítetlen zsírsav. A koleszterin koncentrációja 135 mg/100 gr, a csirkében, sertésben, marhahúsban ez az érték 220-230mg/100 gr.

Mégsem esszük. Nálunk nem lesz a tapsifülesből tepsifüles. És ez csak részben magyarázható azzal, hogy a jó minőségű nyúlhús drágább, mint a csirke vagy a sertés. A fő ok az, hogy nem találja az üzletek, nagyáruházak polcain az átlagos háziasszony, legalábbis nálunk.


Tapsinak meg kellett halnia

– A nyúl 15-20 évvel ezelőtt még jelentős népélelmezési cikk nálunk, akkoriban 16 milliót vágtak le, míg ma négy, négy és félmilliót, és az is exportra megy – mondja Csúvár Zsolt, a Tetrabbit Kft. ügyvezető igazgatója. Igaz, a hajdani 16 milliót is exportra szánták, de mivel az állatokat kisüzemi, háztáji gazdaságokban, hátsó udvarokban nevelték, sok példány háztáji vágás következtében ebédként végezte a család asztalán. Ahogy a háziasszony elkapott az udvaron egy-egy csirkét vagy kacsát, megkopasztotta majd elkészítette, úgy a nyúlra is eshetett a választás. Nyúlhúst akkor sem kínáltak a hűtőpultok, de az emberek otthon azért fogyasztották – ma már nem is ismerik az ízét. Viszont hazánk most is az egyik legnagyobb nyúlhús-exportőr Európában.

A jól tartott nyuszi finomabb

A Tetrabbit Kft.-hez kötődik az úgynevezett Relax Rabbit tartás kifejlesztése. Mit jelent ez?
A ketreces nyúltartásnál tovább lépve nagyszüleink, őseink tartásmódja alapján indultak el, elhagyva a hizlalásnál a ketrecet: istállóban, szalmán, faforgácson, szénával, sárgarépával, káposztával és a kiváló minőségű, biológiailag teljes értékű természetes takarmányokkal etetik a nyulakat. Ez a tartásmód a legtökéletesebb ízhatást, a legelőnyösebb zsírsavösszetételt eredményezte.
A Relax Rabbit márkanév a Tetrabbit márkaneve: olyan szigorúan, a haszonállat teljes életciklusában ellenőrzött és auditált, zárt láncban feldolgozott és beazonosítható nyúlhúst jelent, ami megfelel a legkényesebb Michelin-csillagos éttermek kívánalmainak is.

Tudjuk, honnan kerül az asztalunkra

– Ez olyan termék, amelynek a nyomon követését, szavahihetőségét, megbízhatóságát sokkal könnyebb ellenőrizni, mint mondjuk egy távol-keleti tengeri szállítmánynak – folytatja Csúvár Zsolt. – Ami az eredetét illeti, ez itt van a kertek alatt, a falvakban, magyar gazdák nevelik, magyar hatóságok, magyar állatorvosok ellenőrzik.
Az ügyvezető igazgató bízik abban, hogy az egészséges étkezés terjedésével a nyúlhúsra is „visszaszoknak” majd a magyarok. – Nem hiába szállítunk belőle bébiételgyárakba Olaszországba, Bulgáriába, Spanyolországba alapanyagot. Ha a nagy áruházláncok, márkák, mint például a Nestlé belerakja a bébiételébe, akkor nem lehet rossz – mondja.

Nesze neked, Négy Mancs!

Bár a haszonállatok tartásának végső célja az, hogy az embereket táplálják, hogy az elfogyasztott ételek biológiai igényeinket és örömünket szolgálja, a Tetrabbit ügyel arra, hogy a felnevelés, feldolgozás folyamatában biztosítsa kell a minél teljesebb körű tiszteletet. Őket is felháborítják azok a filmfelvételek, fotók, amelyeken házi kedvenceket, haszonállatokat látni méltatlan körülmények, feltételek között. 2009 januárjában azzal a kéréssel keresték meg Dr. Czerny Róbert állatvédelmi ombudsmant, hogy bemutassák a Tetrabbit tevékenységét, hasznos tanácsokat kérjenek termelésük állatjóléti oldalának fokozásához. A közel egy éves együttműködés keretében ő és a Fehérkereszt Állatvédői Liga munkatársai több látogatást, ellenőrzést tettek telepeken.

– A legizgalmasabb kérdés, hogyha ezeket az állatokat kivesszük a nagyüzemi állattartásból, akkor simogatható, szerethető és az embert szerető élőlények lesznek-e, mert nagyon sokan társállatként is tartják őket – magyarázza Czerny Róbert. – A mi munkánkat nagyon nagy figyelemmel kísérték hobbinyúl-tartók, állatvédő szervezetek, hogy minél szigorúbb jogszabályozást tudjanak elérni a nagyüzemi nyúltartásnál. Minden telepről vittünk el nyulat, én magam választottam ki őket, hogy megfigyelhessük: otthon, háztáji tartási körülmények között is elvannak-e. Olyan egészségesen fejlődtek, mintha semmiféle stressz nem érte volna őket azzal, hogy más környezetbe kerültek.

A fazékban végzik, de…

Az előbbi kísérlet azért fontos, mert előfordulhatnak vis maior helyzetek. Ha például egy cég tönkremegy, felszámolják, akkor az ott tartott állatok sorsát is meg kell oldani. Többször riasztottak állatvédő szervezeteket olyan esetekhez, amikor a haszonállattartónak nem volt pénze etetni a jószágokat, és azok borzalmas körülmények között éheztek – ez persze a Tetrabbittal nem fordulhat elő. Más dolgokra azonban fel kell készülni nagyüzemi körülmények között.

– Mi van akkor, ha áramszünet miatt nem működik a levegőztető vagy a fűtési rendszer? – teszi fel a kérdést az állatvédelmi ombucman. – Garanciát kell nyújtani ezekre a helyzetekre. A Tetrabbit Kft. meggyőzött minket, hogy nyáron egy esetleges áramszünet esetén sem fognak hőgutát kapni az állatok az istállóban. Egyeseknek visszásnak tűnhet, hogy a nyúl fazékban végzi, mi meg azzal foglalkozunk, hogy addig jól érezze magát. De az ember felelős a haszonállataiért is, nem hagyhatja, hogy belepusztuljanak a körülmények okozta stresszbe. Tényleg nem mindegy, hogyan tartjuk őket, mielőtt a serpenyőbe kerülnének.