14
Kardos Ernő írása
2016. február 19.

Összeomlások sorozata

Csapó Benő: A közoktatási rendszerből hiányzik a tudás

A közoktatás átalakítására külföldi szakértőket, az OECD oktatási igazgatóit hívná Magyarországra Palkovics László államtitkár. Az iskolarendszer teljesítményének javítására hazai szakértők már nyolc éve javaslatot tettek, programjukat a nagy elismerést kiváltó Zöld könyvben ismertették. A kötet szerzői szerint sokkal nagyobb baj van a hazai közoktatással, mint amit a PISA-felmérések mutatnak, pedig azok a matematika, a szövegértés és a természettudományok területén európai összehasonlításban az utolsók között tartják számon a magyar diákokat. Ennek okairól, valamint a tanárlázadás hátteréről, az állami oktatásirányítás kényszereiről kérdeztük a Zöld könyv egyik szerzőjét, a Szegedi Neveléstudományi Intézet vezető professzorát, Csapó Benőt.

Kapcsolódó írásaink

– Ön szerint is elhibázott lépés a totális államosítást megtestesítő Klik, vagy csak rosszul hajtották végre a centralizációt?

– Más megvilágításban látnánk az állam szerepét, ha oktatásunk olyan ütemben fejlődne, mint Dél-Koreában vagy Szingapúrban, ahol szintén erős az állami irányítás, de ott kimagasló tudású, kreatív gyerekek kerülnek ki az iskolából. Akkor esetleg azon elmélkedhetnénk, hogy a világ oktatásának élvonalához felzárkózó Lengyelország vagy Észtország gyakorlata talán jobban illene a mi európai kultúránkhoz. Az említett két-két ország oktatási rendszerének fejlesztésében sok a különbség, de közös vonás a szakszerűség, és mi ebben vagyunk tőlük leginkább lemaradva.

– Talán mert nálunk már az oktatás ügye is átpolitizálódott. Ez a baj?

– Egy analógiát említve, az még lehet politikai döntés kérdése, hogy hol épüljön híd a Dunán, de a tervezést már mérnökökre bízzák. Ha politikai döntés születne arról, hogy milyen vastag sodronyt használjanak, és az építőket arra kényszerítenék, hogy a minimálisan szükséges összeg feléből épüljön fel a híd, az hamarosan összeomlana. Az oktatásban ilyen összeomlások sorozatát látjuk.

– Az oktatás irányításának szerkezetét tekintve is világosan kellene látni a megoldandó problémát. Van nagyjából háromezer, méretében, gazdasági erejében nagyon különböző önkormányzatunk. Egy kicsi és szegény falu, ha magára van hagyva, képtelen az oktatásban azt a minőséget nyújtani, mint egy gazdag nagyváros. Ezt a kérdést nem lehet önkormányzati szinten kezelni, de az államtól elvárjuk, hogy minden polgára számára azonos tanulási feltételeket biztosítson.

– Ennek érdekében azonos méretű tankerületeket kellene létrehozni, amelyek élén irányító testület és választott vezető áll. A tankerületek felett működne egy központ, amely az állammal és a központi oktatáspolitikával kommunikál. Ezzel a rendszerrel a bennünket képviselő államnak nem lenne más dolga, mint hogy beletegye – a mi adónkból – a GDP nagyjából hat százalékát, és megmondaná, mit vár ezért cserébe. Mondjuk, elvárhatná, hogy érjük utol az oktatás terén a fejlett országokat. Az állam a döntési szabadság függvényében elszámoltathatná a szereplőket, de tankerületi szinten lehetne eldönteni, mire fordítsák a pénzt.

Fotó: Karnok Csaba

– Hogy mennyi krétát vegyenek vagy melyik tankönyvből oktassanak?

– Talán inkább tabletekben és online tananyagban kellene már gondolkodni. Ma sem a pedagógusok, sem az iskolák igazgatói, sem a tankerületek vezetői nem rendelkeznek az ahhoz szükséges szabadsággal, hogy a legjobban végezzék a munkájukat. A megoldás lényege az, hogy a pedagógusokat el kell látni a legkorszerűbb szakmai tudással, a legjobb eszközökkel – ez az állam feladata –, majd hagyni kell, hogy legjobb belátásuk szerint tegyék a dolgukat.

– Véleménye szerint ha az állami erőszak helyett konszenzus keresésére törekedtek volna, akkor ma nincs pedagóguslázadás?

 

Felnőtt egy generáció, amelyik nem kapta meg oktatásban azt a minőséget, ami kitágította volna életének lehetőségeit.

 

– A legnagyobb problémát abban látom, hogy ami történt, az lejáratott egy sor alapvetően szükséges változtatást. Pedig a szaktanácsadói rendszer is lehet eredményes, a finn iskolarendszer fejlesztésében jól működött. Az egész napos iskola is jó lenne, ha az iskolában töltött idő hasznosabb lenne. A módszereket ki kellett volna dolgozni, többféle megoldást kipróbálni, és ami működik, azt felajánlani alkalmazásra. A pedagógusi előmenetelhez készítendő portfóliónak is jó az alapgondolata, csak a konkrét megoldás és a bevezetése nem volt szerencsés. Mi, egyetemi oktatók is készítünk publikációs jegyzéket és szakmai életrajzot. Minden előléptetésnél dokumentálni kell a teljesítményeinket, és tudjuk, hogy ez természetes. De biztosan nagy felzúdulást keltene, ha most tanársegédtől egyetemi tanárig mindenki visszamenne a kezdővonalra, és most kellene bizonyítania, hogy alkalmas arra, amiben évtizedek óta sikeres.

– A pedagógusok követelései közé tartozik még a hiányzó életpályamodell, a fizetésemelés, az értelmetlennek tartott adminisztráció felszámolása, a feleslegesen iskolában töltött idő megszüntetése. A követelések között az ön véleménye szerint mi az, ami igazán akadályozza az oktatás színvonalának emelését?

– A bérek növelését addig kellene folytatni, amíg el nem éri az egyéb diplomások átlagfizetését, és garanciát kellene vállalni a folyamatos szinten tartásra. A további béremeléseknél jobban figyelembe kellene venni a teljesítményt is, például a korábban jól működő pótlékok visszaállításával és a nehezebb feltételek között dolgozók hatékonyabb motiválásával. Kevesebb, de jobban fizetett pedagógusra és hatékony segédszemélyzetre lenne szükség.

– A legutóbbi PISA-felmérések szerint a túlcentralizált rendszer teljesítménye lényegesen rosszabb, mint az azt megelőző, liberális szellemű iskolai rendszeré. Megnőtt a funkcionális analfabéták száma, csökkent a kreativitás, van, aki neki sem állt a feladatok megoldásának. Milyen következtetést lehet ebből levonni?

– A PISA-mérésekben még nem lehet pontosan kimutatni az elmúlt évek hatását. A legutóbbi adatok 2012-ből származnak.

– Ennek az eredményét soroltam.

– Igen, de a PISA-eredményekben legalább nyolc év – és az azt megelőző óvodai nevelés – hatása tükröződik. Az feltehető, hogy a tankötelezettségi kor leszállításának volt mérhető negatív hatása. A politikai szlogeneket egyébként nem érdemes összekeverni a valódi iskolai folyamatokkal, szegregáció akkor is volt, amikor szavakban leghangosabb volt a deszegregáció.

– Az elmúlt években százmilliárdokat vontak ki az oktatásból. Okozott ez jóvátehetetlen veszteséget az iskolába járó generációk életében?

– Érdemes pontosítani, hogy a pénzkivonás „elmúlt évei” legalább tizenkét évet jelentenek, ezzel együtt jóvátehetetlen károkat az elmúlt huszonhat év okozott. Valóban felnőtt egy generáció, amelyik nem kapta meg oktatásban azt a minőséget, ami kitágította volna életének lehetőségeit. Az alacsonyabb foglalkoztatottság, a rosszabbul fizetett munka, a nyelvtudás hiánya, a tudáshoz, kultúrához való hozzáférés akadályai mind az oktatás rossz minőségéből fakadnak, miként a szerényebb nemzeti jövedelem és a lassúbb gazdasági fejlődés is. A lengyel és az észt sikerek mutatják, hogy ezt nem lehet az „elmúlt negyven évre” fogni. Most pedig már a nálunk sokkal rosszabb helyzetből induló szomszédos országok is elhúznak mellettünk.

– Véleménye szerint mi az oka annak, hogy Magyarország a tanulás világában tartósan lemarad versenytársaitól?

– Érdemes tudatosítani, hogy nagyon nagy gondok vannak. Az egész közoktatási rendszerből hiányzik a pénz, de legalább ennyire hiányzik a tudás is. Hiányzik az irányítási döntésekből, a tankönyvírásból, a taneszközfejlesztésből, a módszerek fejlesztéséből, a pedagógusképzésből és a továbbképzésből egyaránt. A tanulás, a tudás fontosságát mindeddig nem vettük elég komolyan. Talán most a tanárok felhívják rá a figyelmet. Mindenesetre arra jó esély van, hogy felküzdhetjük magunkat oda, ahol másfél-két évtizeddel ezelőtt voltunk, de ehhez előbb minden érintettnek meg kellene értenie, miért és hogyan jutottunk ide.

Hozzászólások
Összesen: 14 db

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztráljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

Hozzászólhat a Facebook azonosítójával is.
Kattintson a "Facebook bejelentkezés" gombra!
Hozzászólás Facebook regiszrációval
javito
2016-02-20 10:12:56   #10

Tényleg ?

Rózsa-szállt helyett kellett volna.

Akkor tömjénzsótinak se jutott eszébe?

Nem kell ide hívni senkit.

Nektek kell menni.

De ha már annyira hívni akartok be valakit,hívjátok be az oroszokat.

Már úgy is a Paks-i,spájzban vannak.

Onnan már csak egy ugrás a Vár.

Piciny szívem itt most már nem Tanerőtlen mind ,hülye hogy híni kell?

Egy szart,visszacsinálni.

Én ,követelem,ne hijjá senkit !

Vissza Rózsát,vissza Rózsát vissza Rózsát !

Hisz Ő volt a Siker.

brunn
2016-02-19 17:17:52   #9

A magyar közoktatás helyzete valóban nem volt "rózsás" a II. felszabadulást követő időben (sem). Az elmúlt NER-es évek, a "reform" csak tovább rontott a helyzeten, a pénzkivonás pedig valódi hab ezen a tortán.
Tipikusnak is lehet mondani, hiszen a Nagy Vezető elképzelései szerint lett "megreformálva", a folyamathoz jól kiválasztott szervilisekkel.

Valójában még nem lehet tudni, hogy mekkora kárt okozott mindez a gyerekek agyában és tudásában, az ehhez szükséges felmérések még nem történtek meg, bár az "eredmény" megjósolható.

A tudás alapú társadalom sajnos nagyon távol áll a Fidesz és vezérkara világfelfogásától. Egyáltalán nem látszik az, hogy korszerű elképzelésük lenne arról, milyen gazdasági, gazdaságszerkezeti, munkamegosztási stb. folyamatok játszódtak le az elmúlt évtizedekben a nagyvilágban, miféle tudás és tudásszint kell ahhoz, hogy egy nemzet sikeresen vegyen ebben részt, arról meg végképp nem, hogy ebbe a rendszerbe hogyan lehetne Magyarországot úgy integrálni, hogy az a GDP-ben (az egy főre eső GDP-ben) jelentősen és pozitívan realizálódjon.

Márpedig így marad a sokat szidott multiknak végzett olcsó bérmunka, a "nemzeti" cégeknél pedig (jellemzően) az alacsony hatékonyságú, többnyire elmaradott eszközökkel és módszerekkel végzett termelés és szolgáltatás.

gais
2016-02-19 14:48:37   #8

Akik nem értemek valamihez, azok úgy vélik, hogy abban a témában nagyon okosakat mondanak és tesznek. Így van a Fidesz is, mert azt hiszi az oktatás csak kréta meg tanár kérdése (pedig már a krétánál elcseszte a gondolat menetet).
A 25 éva nálunk fejletlenebb országok (csak úgy megjegyzem, 25 évvel ezelőtt mi voltaunk a volt szoc. országok között mindeben az elsők!!!!).ma már számítógépet si bevetenk az oktatás területétn, és más fejlett vilgszinvonalú eszközöket!
FElhívnám a Fidesz és azt itt kommentelő Fidesz hívők figylemét, hogy a világ színvonalába törekvő államok az oktatásra költötték a legtöbb pénzt (Finnország, Dél-Korea stb.)és nem a stadionokra.

Péter István
2016-02-19 13:46:54   #7

A 16 éves korig tartó tankötelezettség csupán azt jelenti, hogy a szülőnek és a diáknak nagyobb döntési szabadsága van abban, hogy hány éves koráig akar tanulni a gyerek. De ha még mindig ezen nyavalygunk, akkor tényleg nem jutunk sehova sem. Viszont, továbbra is az lenne a dolog lényege, hogy a pedagógus tanítson a nebuló meg tanuljon és semmi mással ne foglalkozzanak. A tárgyi feltételekkel kapcsolatosan emlékeztetni kell arra, hogy jó száz évvel ezelőtt, jószerivel csak a tábla és a padok voltak a tanteremben, a diákoknak meg a palatábla és a palavessző. És amikor a magyar technikusok - például, Csonka János és társai - kimentek Amerikába, az ottani mérnökök csak bámulták a tudásukat. Végül pedig tisztában kell lenni azzal, hogy a szakszervezeti ügynökök és a sztrájk csak tovább rontja a helyzetet.

brunn
2016-02-19 16:57:39

Péter, Péter!

Már megint csak csúsztatod a dolgokat, úgy írsz, mintha nagyon tájékozott és tárgyilagos lennél. pedig nem vagy az.

Csonka János nem az akkori kor általad említett "tárgyi feltételei", mint a tábla és a padok által tudott tudásra szert tenni! Ő abban a szerencsében részesült, hogy az édesapja műhelyében válthatott szakmunkássá, majd nyugaton (Bécsben, Zürichben, Londonban) dolgozva tett valódi tanulmányutat. Szóval az általad primitíven említett tárgyi feltételekről ennyit.

Nagy tévedésben élsz, Csonka nem ment ki Amerikába ("társai" lehettek, akik kimentek), nyugdíjazásáig a Műszaki egyetemen dolgozott.

Végül a szakszervezeti ügynökök bizonyára valami furcsa szellemi sugallatra jelentek meg az agyadban, amivel jó lenne, ha tisztában lennél, mert bizony nagyon rontják az állapotodban beállt helyzetet.

gyukovits
2016-02-19 15:48:41

Igaz.
Hát nem is jutottunk semmire.

Különösen az "elmúlt hat évben".

Megjegyzésem: Már 2016-ot írunk!
1916-óta elhaladt a világ mellettünk. A NER rendszere alatt ez csak fokozódott.

Talán éppen az a probléma, hogy a kormánypártok is a 100 évvel ezelőtti rendszert próbálják visszaállítani.

DaMaltha
2016-02-19 14:10:02

Sőt, jó száz évvel ezelőtt lovas bérkocsikkal jártak az emberek Pesten, vidéken meg ökrös szekérrel is. Ha az oktatást felfejlesztjük a palatáblás szintre (erre tartunk), akkor az élet többi területe is utána fejlődik. De nem baj, mert míg Orbán azt mondja, hogy ez így jó, addig jó is lesz. Ugye?

Összes válasz megtekintése
coni
2016-02-19 13:10:32   #6

"jó esély van, hogy felküzdhetjük magunkat oda, ahol másfél-két évtizeddel ezelőtt voltunk"

Tartok tőle, hogy a magyarok többségének fogalma sincs mibe fog kerülni az országnak, hogy nem éltünk a lehetőségekkel amivel a többi felzárkózó ország sokkal jobban sáfárkodott, az élet minden területén.
Mielőtt külföldi szakembereket hozunk, oda kellene engedni a magyar szakembereket is a kerekasztalhoz.

Samu
2016-02-19 13:01:42   #5

Kardos Ernő megkérdezhette volna a kutatót, hogy mi a véleménye a egyházi iskolákkal kapcsolatban. Különös tekintettel a PISA felmérések tükrében, az anyagi ellátottság vonatkozásában és a hatalom megosztó politikájának támogatásában.

Palkovics László gondolatával kapcsolatban sem derült ki a cikkből a Csapó Benő véleménye.

Reggel azt hallgattam a rádióban, hogy "a mindenki annyit ér, amennyije van" potentát, szidta a pedagógusokat, felháborodását fejezte ki, erkölcstelennek mondta, hogy a tanárok a tanítványaikat kihasználva hőbörögnek. Lázár Szar Jankó úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a oktatás minősége éppen a gyermekeinket érinti a legközvetlenebbül, tehát első sorban az ő kötelességük kiállni a saját jövőjük érdekében!

A magyar iskola hagyományaiból nem merítő rendszer, a legnagyobb hibák közé tartozik, amelyet csak el lehet követni.

A demokratikus országok életéből összeválogatott, kiollózott, kiszemezgetett, kimazsolázott elemeiből is tökéletesen felépíthető a fasizálódó diktatúra. Ez a helyzet az oktatással kapcsolatban is. Ennyit a felvetéshez.

furnyesz
2016-02-19 11:48:32   #4

..."Az egész közoktatási rendszerből hiányzik a pénz, de legalább ennyire hiányzik a tudás is. Hiányzik az irányítási döntésekből, a tankönyvírásból, a taneszközfejlesztésből, a módszerek fejlesztéséből, a pedagógusképzésből és a továbbképzésből egyaránt. "

Ez az amikor gyorstalpaló tanfolyamokon képeznek ki fidesznylonc hülyéket!
Ezek a megnyert választások után azt hitték,majd betanulnak,mindegy mibe kerül!
A tudás,a szakértelem,ezeknek csak az ő megbuktatásukra hivatott lejáratás,úri huncutság!

igor06
2016-02-19 11:47:37   #3

A szakszerűség az a fideSSnyikeknek olyan, mint elefántnak a rúdtánc...

Szakszerűségben nincs nekik biznísz, szakembereik meg már nincsenek....akik esetleg mégis azok voltak, azokban ma már mindent felülír az egyben maradni és menteni a lopott holmit ösztöne....

Bolsi és fideSSnyik patkányból sosem lesz demokratikus szalonna, pláne nem szakértő...

Vesszen a fideSS!

Hajcihő
2016-02-19 11:28:38   #2

Lefordítom: 90' óta sikerült számos dolgot - csupa "jóindulatból" - elbaltáznunk, viszont 2010 óta erre igencsak lendületesen rátett a Fidesz rezsim minimum egy cefet nagy szívlapáttal.

Kérdőjel
2016-02-19 11:24:47   #1

"Az alábbi eset nem a képzelet szüleménye. Ha az Ön vagy gyermeke intézményében hasonlókat tapasztal, az, sajnos, nem a véletlen műve. A jelenségre szeretném felhívni a figyelmet; nem a személyek a fontosak, hanem a diktatúrák lélektana."
http://magyarnarancs.hu/publicisztika/ha-a-klik-marad-a-diktaturak-lelektana-is-marad-98309

1

Kedvezménykártya a 168 Órától

EDC kártya, akár Önnek is

Kedvezménykártya a 168 Órától

2014. július 10. csütörtök
Közösség
nonest: Egészségedre! Zsuzsának köszönjük! Köszönjük az... 18:03
Társalgó, 2016.május
Qkory: a Fidesz 1992-es közleményéből: …Megdöbbenéssel... 17:49
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
Qkory: Három év alatt 221,5 millió forintot költött a... 17:42
Hmmm....
Qkory: Üzentünk Brüsszelnek — ők meg vissza… Az... 17:37
Nesze nektek kormányprogram

A Propeller hírei