Ombudsman: Hátrányos megkülönböztetés éri az élettársi kapcsolatban élőket

Az alapvető jogok biztosa két, egymással összefüggő indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az új családvédelmi és a családtámogatási törvényekkel összefüggésben. Az ombudsman mindkét indítványában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotó a család fogalmából nem zárhatja ki a létező, működő és jogilag is elismert társkapcsolatokat, mert ez az érintettek, sőt esetenként a gyermekeik jogait is sérti.

Egy magánszemély azért fordult a biztoshoz, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a családvédelmi törvény azon rendelkezésének vizsgálatát, amely meghatározza a család fogalmát.

A törvény a társkapcsolatok köréből kizárólag a házasságot nevesíti a család alapjaként. Ezzel – a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatával ellentétes módon – kizárja a bejegyzett élettársi közösségben, azaz az azonos nemű személlyel kapcsolatban élők "házassághoz hasonló" társkapcsolatának családként való elismerését és védelmét. A törvény így nem csupán a társkapcsolati formák, hanem az azokat választó személyek szexuális irányultsága alapján tesz különbséget, hiszen teljes mértékben kizárja a család fogalmi köréből az azonos neműek közötti társkapcsolatokat, amelyek esetében az Alaptörvény értelmében nem lehetséges házasságra lépni.

Az ombudsmani indítvány rámutat, hogy a törvényben deklarált családfogalom nem csak a párkapcsolatban élő azonos nemű pároknak okoz hátrányt, hanem azoknak a különnemű pároknak is, akik nem házasságban, hanem más társkapcsolati formában kívánnak élni - írja az MTI.

A biztos szerint ez a szűkítés aránytalanul korlátozza a házasságon kívüli más társkapcsolati formát választó párok magán- és családi élethez való jogát azáltal, hogy lényegében kizárja őket a család fogalmi köréből. A család fogalmának megszorító használata így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társkapcsolati formában élők egyenlő méltósághoz való jogát, valamint magán- és családi élethez való jogát, és ez a megoldás az Emberi Jogok Európai Egyezményével is ellentétes.

Az ombudsmani gyakorlat arra is rávilágított, hogy a megszorító családfogalom alkalmazása a családtámogatások szintjén is visszás helyzetet eredményezhet. Még 2011 szeptemberében állapította meg jelentésében a biztos, hogy sérti a gyermekek jogait és az egyenlő bánásmód követelményét, hogy az élettársi kapcsolatban együtt élő szülők összességében kevesebb családi pótlékot kaphatnak, mint azok, akik összeházasodtak.

Szabó Máté szerint alkotmányos visszásságot okoz, hogy a családtámogatási törvény a támogatás megállapítása szempontjából nem tekinti családnak a valóságos családi formaként funkcionáló életközösségeket, mivel nem engedi a korábbi házastársi, vagy élettársi kapcsolatból származó, együtt nevelt gyermekek összeszámítását.

Az ombudsmani jelentés kiemeli, hogy azok a nagycsaládok, amelyekben a szülők együtt élnek, de nem kötöttek házasságot, évente mintegy 50-100 ezer forintos támogatástól esnek el és számos további támogatásra (tankönyvtámogatásra, kedvezményes térítési díjra) sem jogosultak.

Az alapvető jogok biztosa felkérte az illetékes minisztert, kezdeményezze a törvény módosítását, amely a különböző családi formák egyenlőként kezelését azzal is biztosítja, hogy megteremti az egymás gyermekeit élettársi kapcsolatban, közös háztartásban nevelő szülők esetében is az egybeszámítás lehetőségét.

A miniszter a biztos kérésének nem tett eleget, fenntartotta álláspontját, amely szerint a szabályozás a házasság védelme érdekében indokolt és alkotmányos.

Szabó Máté alapjogi biztos ezért az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte a törvény rendelkezéseinek megsemmisítését. Indítványában ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak a valós családszerkezeti formákat kell támogatnia, a családtámogatási rendszer alapjainak kialakításakor pedig minden gyermeket egyenlőként kell kezelnie.