Hetilap kereső

Krug Emília írása

Tisztességes ember, olyan, aki megtartja ígéretét – állítja személyes tapasztalatai alapján az új kormányfőről az SZDSZ elnöke. Hozzáteszi, a továbbiakban a kormányfővel lesznek kapcsolatban, nem az MSZP-vel. Fodor Gábor szerint a liberálisok olyannyira a kormány mellett állnak, hogy nem kívánnak koalíciót kötni. KRUG EMÍLIA interjúja.

Nincs kétségem afelől: van 200001 szabad, demokrata szavazó.

Nekem sincs.

Legfeljebb az kétséges, hogy ők szabad demokrata szavazók.

Nekem nincs kétségem. Szerintem – és a közvélemény-kutatási adatok alapján is – van ennyi szabad, demokrata, aki szabad demokrata is egyben. Ugyanakkor szavazóink az elmúlt években elbizonytalanodtak. Tudatosítani szeretnénk, hogy minden kétely ellenére az SZDSZ a szabadelvűen gondolkodók pártja, ezért el kell mennünk választani, hogy világossá tegyük értékrendünket.

A bizonytalanok épp azt látják, az SZDSZ nem tudja képviselni az ő értékrendjüket. A liberálisok és a szocialisták – többségben vagy kisebbségben, kormányon vagy ellenzékben – hét éve csak beszélnek a reformokról.

Nem így látom. A rendszerváltás óta az első komoly átalakítás, amely érdemben segített a gazdaságon, Bokros Lajos nevéhez fűződik. Ahogyan ez, úgy a nyugdíjreform is a szociálliberális kormány tevékenysége során született. Később az SZDSZ harcolta ki a haderő-átalakítást, a hivatásos hadseregre való átállást. Közös felelősségünk, hogy 2002 és 2006 között a koalíció hibás gazdaságpolitikát folytatott, és ezért – bár növekedett az életszínvonal – eladósodtunk. Fontos eredmény viszont, hogy végre tudatosítottuk: a költségvetési hiányt csökkenteni kell.

Az a legfőbb érdemük, hogy elismerték a hibájukat?

Ez mélyebb probléma. Magyarországon 2000-től populista politizálás kezdődött. 2002-ben az MSZP is felelőtlen ígéretet tett, a koalíció pedig betartotta ezt. Komoly előrelépés, hogy az ország mára mégis megközelítette az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. Szerencsétlen egybeesés: miközben belső válságunkkal küszködünk, a világgazdasági krízissel is szembe kell néznünk.

Az SZDSZ most sem túl következetes. Azt mondták, pártoktól független legyen a kormányfőjelölt, olyan, aki nem felelt a Gyurcsány-kabinetben fontos gazdasági, pénzügyi területekért. Bajnai miért ilyen?

Olyan miniszterelnök-jelöltben gondolkodtunk, akiben bízik a magyar és a nemzetközi gazdaság, lehetőség szerint pártonkívüli gazdasági szakemberben, és nem felelős az előző évek politikájáért. Bajnai Gordon ezen feltételeknek döntően megfelel, az utóbbinak nem. Más kérdés, hogy nem ő alakította a gazdaságpolitikát. Õ az európai pénzekért felelt.

Tagja volt a kormánynak, és sokak szerint a bizalom visszaszerzésére sem túl alkalmas. A fideszes kampányaktivisták érvkártyáján az szerepel: Bajnai egyenlő Gyurcsánnyal.

Bármelyik jelöltről gyártható ilyen jobboldali kártya. Ez hozzáállás kérédése – és ízlésé. Bajnai Gordonnak tekintélye van a nemzetközi és a hazai gazdaságban. Régóta ismerem, tisztességes ember, olyan, aki megtartja ígéretét. Ezt nem mondanám el számos, a közélet ismert és szeretett figurájáról. A kormányban azon kevesek közé tartozott – s ezt környezetvédelmi miniszterként személyesen is tapasztaltam –, akik következetesen kiálltak a reformok mellett.

Megnyugtató. Csak az aggaszt, hogy már látszik: az ellenzékkel ő sem fog dűlőre jutni.

Ez a Fidesz hozzáállásán múlik. Mondhatná, hogy ad türelmet a szakértői kormánynak.

Az SZDSZ ad?

Amíg a kormány valóban a válságkezelésre koncentrál, az SZDSZ a kabinet konstruktív partnere. Olyannyira, hogy deklaráltuk: nem kívánunk koalíciót kötni. Szeretnénk világossá tenni: nem miniszteri és államtitkári bársonyszékekért adjuk a támogatást, hanem mert az ország a szakadék szélén áll.

Jól értem: annyira bíznak bennük, hogy nem lépnek velük koalícióra?

A bizalmat a szakértői-válságkezelő kormány és annak programja kapja.

Kicsit hatékonyabb lenne az új kabinet, ha nem kisebbségi lenne.

Nem kisebbségi, mert az SZDSZ biztos pont. Ez nem függ attól, adunk-e a kormányba minisztereket. Azt akartuk, hogy lássék, nem hatalmi pozíciókért adjuk a támogatást.

Inkább az örök liberális dilemma látszódik, a „kint is vagyok, bent is vagyok”. Patikamérlegen mérik: fogyó szavazótáborral mit érdemes támogatni, és mit nem. Koalícióban nehezebb mentesülni a felelősség alól. Így könnyű.

Évekig voltunk koalícióban a szocialistákkal. Ki mertünk szállni, amikor az MSZP az ország érdekében szükséges változtatásokat nem akarta meglépni. Most pedig van bátorságunk támogatni a válságkezelést.

Miért lenne Bajnai hatékonyabb, mint elődje, aki pártelnök is volt, s így inkább kordában tudta tartani a frakciót?

Optimista vagyok. Gyurcsány Ferenc különleges egyénisége a magyar közéletnek. Számos erénye van, de elveszítette a bizalmat, amely a sikeres kormányzáshoz kell. Bajnai megszerezheti azok bizalmát, akik nem délibábot kergetnek. Részben jelöltségének és programjának hírére erősödött a forint. De nem csak gazdasági, társadalmi válság is van. Nő az erőszak, a rasszizmus, egyre gyakoribbak a demokratikus intézmények elleni fellépések. A Magyar Gárda eltűrt szervezetként működik, holott alkotmányellenes.

Elsőfokon fel is oszlatták.

Helyesen. Ám ott van mögötte a Jobbik, amely legutóbb kipát akart szögelni egyesek fejére.

Ha valaki, hát például a liberálisok mindig is a gyűlöletbeszéd-törvény szigorítása ellen voltak.

Mert nem szabad gyávának lenni és feladni a szabadságba vetett hitünket. Az uszítás és a közösség elleni izgatás ellen a jelenlegi jogszabályokkal is fel lehet lépni. Ám sem a rendőrségnek, sem az ügyészségnek, sem a bíróságnak nem alakult ki a jogalkalmazói kultúrája.

Nem válaszolt arra, hogy a szocialista érdekcsoportokkal miképp fog megküzdeni Bajnai, s ezt a harcot – amelynek első lenyomata a kormánynévsor – hogyan viselik majd a liberálisok.

A válságban arra törekedtem, hogy ne legyen ellenségeskedés, tisztességes vita folyjon a párton belül és a szocialistákkal is. Erre büszke vagyok. Partnereinket nem akartuk kényszerpályára szorítani. A kezdetekkor elmondtuk a feltételeinket, s látszik, ez egybeesik a jelölt szándékával is. Nem kívánunk beleszólni az MSZP belső folyamataiba. A kormányfővel leszünk kapcsolatban, nem a szocialista párttal.

Büszkén állította: nem fajult személyeskedésig a vita. Az SZDSZ két megyei elnöke lemondott, Kóka János szerint pedig a liberálisok a politika formálásában eddig lényegében nulla eredményt értek el. Gulyás József, bizalmi embere, azt mondta: meggyőződése, hogy mind az MSZP, mind az SZDSZ súlyosabb választási vereséget fog elszenvedni 2010 tavaszán, mint az egy előrehozott választás esetén történt volna.

Sehová nem vezet, ha lebecsüljük magunkat, vagy reménytelennek tartjuk a helyzetet. Az ország nem engedheti meg magának azt a féléves kiesést, amelyet egy előrehozott választás jelentene. Egy ilyen voksolás pedig akár a Fidesz kétharmados győzelmét is hozhatta volna, amitől sok ember tart Magyarországon. Gulyás Józsefet becsülöm, bár azt gondolom, hogy ezeket a vitákat – három testület egybehangzó állásfoglalása után – nem a nyilvánosság előtt kell lefolytatni. Mindenkinek a véleményét tiszteletben tartom, de a döntés meggyőző többséggel, demokratikusan született.