Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az oktatásért felelős államtitkár reményei szerint jövő ősszel életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv. Hoffmann Rózsa új finanszírozási alapelvet javasol, s bízik abban, hogy a jövő évi büdzsé lehetőséget nyújt a pedagógusok bérének "gesztusértékű" emelésére is. Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott interjúban az új jogszabály megalkotásának szükségességét azzal indokolta: az 1993-ban született törvényt száznál többször módosították, s az a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert.

Kiemelte: új alapokra kívánják helyezni a közoktatást. Míg korábban egyfajta közgazdasági, piaci szemléletű irányítás működött, az új kormány emberközpontú szemléletet kíván megvalósítani - számolt be az MTI.

Az államtitkár elmondta: az új nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása is megkezdődik, mert a közoktatás mostani tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartják. Hozzátette, a kompetenciák meghatározása fontos, de az tarthatatlan, hogy a NAT a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait ne rögzítse. Hangsúlyozta: iskolatípusonként eltérő, választható kerettanterveket adnak majd ki, és "a rémhírekkel ellentétben" megtartják a közoktatási rendszer azon vívmányát, hogy az iskolák a tudás átadásához az általuk leginkább helyesnek tartott utat választhassák.

A kétszintű érettségiben is lesz változás - jelezte az államtitkár. Az objektivitás megőrzése mellett olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretne - utalt az új rendszer kidolgozásakor követendő irányelvre. Ugyanaz a tanulási út vezethetne az alap- és az emelt szintű érettségihez, és mint mondta, el tud képzelni olyan megoldást, hogy a vizsgán egy feladatsoron belül legyenek közép- és emelt szintű feladatok, és ott helyben dönthetne a diák arról, melyiket választja. A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz - szögezte le.