Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Nemzeti Együttműködés: „Mintha a Széchenyi-program új energiát kapna”. Politológusok az Orbán Viktor által benyújtott kormányprogramról.

Az MNO által megkérdezett politológusok egymástól függetlenül „szokatlannak” és az elmúlt húsz évben egyedülállónak nevezték, hogy az Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök által szombaton benyújtott kormányprogram megegyezik a választási programmal. Simon János szerint a választási program így továbbra is számon kérhető lesz a győztes párton. Kollégája, Boros Bánk Levente rámutatott: újdonságnak számít az elmúlt húsz év kormányprogramjaihoz képest a demokratikus normák kiemelése.

Az elmúlt húsz év alatt először fordul elő, hogy a győztes párt nem akasztotta szögre a programot, mint az előszobában a kabátot, hanem magával vitte a kormányba – fogalmazott Simon János politológus.

Azzal, hogy a választási programot kormányprogrammá emelte, a kormányzó erő továbbra is vállalja azt, amit a kampányban elmondott. Húsz éve először fordul elő, hogy ezt deklaratíve is megtegye az új kormány, hogy az ígéreteit ezáltal betartsa és megszolgálja a választók bizalmát. A választási program így továbbra is számon kérhető lesz a győztes párton. Eddig mindegyik párt kijelentette, hogy koalícióban kormányoz, s így módosítani kell ígéreteit a partnerre való tekintettel – emelte ki Simon a felelősség kérdését.

Az EU-támogatások 50 százalékát kapják meg a kis- és középvállalkosások

Az MNO kérdésére, hogy mihez kezd a program szerint az új kormány az előző kabinet által létrehozott „űrrel”, a gazdasági és morális kifosztottsággal, Simon rámutatott: most a társadalom döntő többsége állt egy párt mögé, s új társadalmi szerződés született. „A program lényege az összefogás, a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítése, nagyobb ívű program annál, mint hogy reflektáljon egy egyszerű kormányváltásra” – tette hozzá.

A program hívószavai közül Simon a „munka, otthon, család, egészség, rend” felsorolását emelte ki, és felhívta a figyelmet, hogy a 86 oldalas dokumentum szinte egyharmada a gazdaságról szól. A gazdaságon belül pedig „olyan alapdolgokról, melyhez eddig egyetlen kormány sem nyúlt bátran: az adórendszer egyszerűsítése, az adók csökkentése, a munkahelyteremtés, a szociális biztonság, az otthonteremtés és a fiatalok támogatása”.

A program választ ad arra a nyolcvanas években megfogalmazott igényre is, hogy a társadalmi tőkét kell emelni: a vállalkozások kooperációját regionálisan is ösztönzi hitelkedvezményekkel, adócsökkentésekkel és az EU-támogatások 50 százalékát fordítja a kis- és középvállalkosások támogatására.

A gazdaság területén a legnagyobb gondot eddig az jelentette, hogy nyolc éve annyi pénz érkezett Brüsszelből, mint eddig soha, ám az is igaz, hogy soha ilyen kevés pénzt nem kaptak a kis- és középvállalkozók, mint az elmúlt hét-nyolc évben – hangoztatta a politológus. Itt áttörés várható: mintha a Széchenyi-program új energiát kapna.

A szakképzés rendszerének újragondolása lényeges pontja a programnak: a vállalkozók szövetsége által korábban megfogalmazott probléma, hogy a képzés jelenlegi rendszere már árt a gazdaság fejlődésének, most választ kaphat – fűzte hozzá.

Rend lesz

Az adócsökkentés mellett lényeges a társadalmi rendcsinálás, ezt mintha az előző kormány tudatosan nem akarta volna megtenni. Gerjesztette a feszültséget, a bűnözés ellen csak verbálisan tettek, ám most mintha tettekbe is átmenne ez a szándék. Ez az egyik oka annak, hogy ez egy olyan program, „amiről még sokáig fogunk beszélni, hiszen a nemzeti ügyek minden területére kiterjed”.

Az MNO kérdésére válaszolva a politológus rámutatott: a programban az állam kiemelt szerepe nem úgy jelenik meg, hogy az osztogató szerepét akarja eljátszani, nem paternalista államról van szó: ez egy fontos kitétel az államszocialista és a mostani államfölfogás között. Olyan államról van szó, amely a polgárokkal egyeztetve, velük együttműködve, aktivizálva őket és az ő cselekvő részvételükkel akarják megoldani a problémát.

Ezért szól program a nemzeti egységről, az állam nem egyedül próbálja megoldani a problémákat – vélte Simon.

A cigányság széles rétegeihez már nem jutott el a támogatás

A program cigánykérdést érintő részeiről Simon elmondta: óriási deficitje volt a korábbi rendszernek, „hogy csak beszélt, beszélt” a problémáról. A cigány elitet „táplálta” médiafelülettel is, de a cigányság széles rétegeihez nem jutott el a támogatás, a segítség.

– Itt is radikális áttörést várok mind az oktatás, mind a munkahelyteremtés terén. Ez a program nemcsak az elitet érinti, hanem lemegy azokhoz is akikről szól: „segíts magadon, az állam is megsegít” – összegezte Simon a program filozófiáját.

Visszaállítják a kormány demokratikus működését

A benyújtott kormányprogram legnagyobb újdonsága, hogy szemben mondjuk 2006-tal, azt tartalmazza, foglalja össze, amit korábban ígértek a kormányra kerülők – emelte ki a kormányprogram kapcsán Boros Bánk Levente.

A politológus a szombaton benyújtott Nemzeti Együttműködés Programjáról az MNO-nak elmondta: nincs különbség a választási program és a kormányprogram között, s ez szokatlannak is nevezhető Magyarországon. Szemben mondjuk a Gyurcsány-kormány 2006-os megalakulásával, amikor köszönőviszonyban sem volt a kettő egymással – tette hozzá. A Nemzeti Együttműködés Programja jó összefoglalása annak, amit a Fidesztől korábban hallani lehetett.

Inkább a prioritásokat jeleníti meg a program, azt hogy milyen területeken, és azoknak milyen részterületein akar munkálkodni az új kormány – emelte ki Boros Bánk Levente az MNO kérdésére. Az irányokat határozza meg, a főbb csapásirányokat fekteti le a kormányprogram.

Boros Bánk szerint újdonság maga a cím is, az együttműködés kinyilvánítása. Kifejezi a program, hogy széles alapokra kívánják helyezni a kormányzást, valóban a 3/3-ot akarják képviselni, az ellenzék véleményének figyelembevételével – fogalmazott az elemző.

A politológus szerint fontos az ötödik fejezet, mely az Itt az idő, hogy visszaállítsuk a demokratikus normákat címet viseli. Az elemző hozzátette: a demokratikus normák kiemelése az elmúlt húsz év kormányprogramjaihoz képest újdonságnak számít. A Fidesz az őt ért vádakkal szemben („királyság, diktatúra") itt szögezi le, hogy demokratikus alapokon áll. Ráadásul visszaállítja a kormány demokratikus működését, ami 2006 óta nem volt evidencia – emlékeztetett Boros Bánk.