Hetilap kereső

Csák Gergely írása

A múlt év végi Magyar Gárdás videó most kezdett el beérni: az SZDSZ a rendvédelmi miniszterhez, a Magyar Antifasiszta Liga pedig a köztársasági elnökhöz fordult az ügyben. A Political Capital elemzése szerint „növekszik a radikalizálódás kockázata” Közép-Európában.

Írásbeli kérdést nyújtott be szerdán Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek a Magyar Gárda éles lőfegyverekkel való gyakorlatozása ügyében Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese.

A hirtelennek nem nevezhető felindulás oka: a Magyar Gárda Wass Albert Zászlóalja tavaly december 21-én éles lőszerrel gyakorlatozott. Ezt Karaffa Dávid, az egység kapitánya az MTI-nek meg is erősítette, hozzátéve: „a honvédelmi hagyományőrzés” jegyében tartottak „agyaggalamb-lövészetet” egy erre a célra kialakított sportpályán. – Az agyaggalamb-lövészetet bárki gyakorolhatja, hiszen az olimpiai szám - jegyezte meg, a gyakorlat helyszínéről azonban nem nyilatkozott, mondván, a pálya tulajdonosa atrocitásoktól tart.

A lövészetről készült videó felkerült a Youtube-ra is, de onnan a szerző hamarosan el is távolította.

Az SZDSZ most reagált az új olimpikonok akciójára: közleményük szerint a benyújtott beadványban - amely "A Magyar Gárda a szemünk előtt cseréli az utcaköveket puskákra - mit tesz a kormány?" címet viseli - a Gusztos Péter többek között azt firtatja, hogyan fordulhat elő, hogy miközben a bíróság első fokon a gárda feloszlatásáról döntött, ilyen jellegű tevékenységre kapjon engedélyt bármilyen magyar állami vagy önkormányzati hatóságtól "a szélsőjobboldali magánhadsereg".

Az írásbeli kérdés azt szeretné kideríteni, mit kíván tenni az igazságügyi tárca vezetője akkor, amikor "itt és most, a szemünk előtt cserélik az utcaköveket és Molotov-koktélokat puskákra" - olvasható a közleményben. A kérdések megválaszolására a miniszternek 15 nap áll rendelkezésére.

Az Magyar Gárda egyik meg nem nevezett alakulatának lőgyakorlatáról múlt kedden beszélt Léderer András, az SZDSZ Új Generáció nevű ifjúsági szervezet elnöke, amikor Jóri András adatvédelmi biztos hivatala előtt tartott sajtótájékoztatóján egyebek mellett azt sérelmezte: a Jobbik azzal is átlépett egy határt, hogy az általa alapított Magyar Gárda egyik zászlóalja éles lőszerrel gyakorlatozott.

Környezetvédő antifasiszták

– Tapasztaljuk, hogy Magyarországon gát nélkül szaporodhatnak a fajvédők-neofasiszták-neonácik agresszív szervezetei – írja a Magyar Antifasiszta Liga (MAI) lapunkhoz eljuttatott közleménye. – Ezek létét a nyilvánosság nem civilizációs-politikai, hanem pusztán rendfenntartási-jogi, illetve hagyományőrzési kérdésként kezeli – folytatja az írás.

A Liga azt írja: az ezzel összefüggő problémák megoldására „sem a jog, sem a folklorisztika önmagában nem lehet képes. Ezért néhányan, kizárásos alapon arra a következtetésre jutottunk, hogy egyedül a környezetvédelem eszközei lehetnek még hátra. Ezért fordultunk az ez ügyben leghitelesebbnek tekinthető közjogi méltósághoz, nyílt levéllel.”

A MAI levelében hosszan ecseteli, hogy az az éleslövészet, amelyet a Gárda az ominózus napon tartott, milyen károkat okozott a helyi természetnek.



A Liga abban bízik: ez talán felkelti Sólyom László érdeklődését az ügy iránt, hiszen, mint írják: „Jól tudjuk, hogy Ön, Elnök Úr, harcos védelmezője Magyarország növény-és állatvilágának. Ezért kérdezzük Öntől: felemelte már szavát a Magyar Gárda természetromboló tevékenysége ellen?”

Az utolsó kérdés pedig így hangzik: „Mint a hadsereg főparancsnokának, van-e tudomása arról, hogy országunk mely területein zajlanak alternatív éleslövészetek?”

A Political Capital: féllegális vagy illegális formában is tovább létezhetnek

A PC is készített egy jelentést a magyarországi szélsőjobboldalról, ők azonban nem csak a környezetvédemi, vagy rendészeti aspektust vizsgálták. Az olimpia pedig nem is kerül megemlítésre az elemzésben.

Az utóbbi két hónapban több szélsőjobboldali, romaellenes és rendpárti szervezetet is betiltottak Közép-Kelet-Európában. A Magyar Gárda Egyesületet feloszlató elsőfokú bírói ítélet mellett a Cseh Munkáspárt, illetve a Szlovák Testvériség ügye említhető példaként. Ha ezen a téren következetes marad a jogalkalmazói gyakorlat a térségben, akkor akár már középtávon is visszaszorulhat a radikális retorika – ami csökkentheti a szélsőséges szervezetek társadalmi befolyását – jelenti ki az elemzés.

Ugyanakkor a Political Capital figyelmeztet: a betiltás nem szünteti meg automatikusan az ilyen szervezetek tevékenységét és az általuk generált politikai kockázatot. A betiltott szervezetek féllegális vagy illegális formában is tovább létezhetnek a jövőben.

A betiltott szervezeteknek ugyanis nem kell megfelelniük tovább a jogi normáknak. Nem terjed ki rájuk a nyilvánosság ellenőrző ereje sem. Emiatt a politikaelemző intézet szerint a tagság további radikalizálódása várható. Az elemzés kijelenti: a Magyar Gárda a bírósági döntést követően tovább erősíti aktivitását, demonstrálandó hogy a mozgalom működése nem került veszélybe, és a Szlovák Testvériség is tartott már tüntetést a betiltását követően. A szélsőségek aktivizmusa rontja a térség államainak viszonyát is, ezzel rontva a térség stabilitását – ahogy az jól látható a magyar-szlovák konfliktus esetében is.

A Jobbik profitál belőle

A gárda-szerű szervezetek politikai hasznot hozhatnak a mögöttük álló politikai pártoknak – utal az elemzés egyértelműen a szélsőjobboldali Jobbikra. A PC szerint a párt esélyes lehet arra is, hogy bekerüljön az Európai Parlamentbe. Az, hogy a Jobbik a ferencvárosi időközi választáson 8,5 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg, jelentősen növeli a párt EP-be jutási esélyeit, mert bár ez az eredmény kevesebb, mint 700 szavazatot jelent, állandó hivatkozási alappá válhat a kampányban.

Az elemzés arra is rávilágít, hogy nem elsősorban a szélsőségesek az okozói az egyre erősebbé és látványosabbá váló etnikai konfliktusoknak. A társadalmi probléma gyökerét a romák alacsony integrációja, a közbiztonsággal kapcsolatos félelmek, illetve az állami szervekben (pl. rendőrség, bíróságok, hadsereg) megrendült állampolgári bizalom jelenti.

Ezek a közép-kelet-európai országokban általánosan jelen lévő érzületek alakítják ki és termelik újra az említett problémákra gyors és radikális megoldást kínáló politikai szervezetek és irányzatok iránti igényt – írja a Political Capital elemzése.