Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Egész nap demonstráltak a szakszervezetek Budapest körül és az ország több pontján, félpályás útlezárásokkal a kormány által megalakotott új munka törvénykönyve ellen. Már kora reggel torlódás alakult ki a főváros több pontján. A szmog miatt aztán több helyen félbeszakították a tüntetéseket. A kormány október 26-án úgy terjesztette be a parlamentnek a Munka törvénykönyvének (MT) új tervezetét, hogy előtte érdemi egyeztetés nem történt - közölte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

A LIGA Szakszervezetek országos demonstrációjának kezdetén, pénteken kora reggel már torlódás alakult ki az M1-M7 bevezető szakaszán, a XI. kerületi Budaörsi úton, illetve a XV. kerületben, az M3-as autópálya fővárosba vezető részén - tapasztalták az MTI tudósítói.

A mintegy száz helyszínt érintő félpályás útlezárások 7 órakor kezdődtek; a fővárosban tizenkét ponton tartottak útlezárást.



Az MTI tudósítói azt tapasztalták, hogy a kora reggeli órákban a belvárosban lévő helyszíneken nem okozott komolyabb torlódást a megmozdulás, viszont az autópályák fővárosba vezető részein már ekkor is akadozott a közlekedés.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a demonstráció oka változatlan, a tavasszal bejelentett követelések kielégítetlensége generálja, vagyis a Munka törvénykönyvének elfogadhatatlan átalakítása, a háromoldalú társadalmi párbeszéd megszüntetése a versenyszférában, valamint a nyugdíjrendszer olyan átalakítása, amely korábban megszerzett jogokat sért és próbál visszavenni.

Árok Kornél is útlezáró

Főleg a budapesti bevezető utakon okoztak dugókat a forgalomlassító akciók. A keleti országrészben, Pest megyében , és egy- két kivételtől eltekintve a Dunántúlon nem történt komolyabb fennakadás a közlekedésben. Kaposváron a tiltakozók között megjelent Árok Kornél, a nemrég alakult Magyar Szolidaritási Mozgalom társelnöke is. A Klubrádiónak azt mondta, hogy egy folyamat indulhat meg és saját mozgalmuknál is újabb akciókat terveznek.

Borsik: nem tárgyaltak velük

Borsik János szerint, a Munka törvénykönyvének tervezetében célként van megfogalmazva, hogy a munkáltatók minél kisebb kockázattal vehessenek fel munkavállalót és minél kisebb kockázattal válhassanak meg tőle.

Ha semmit nem tudnánk a Munka törvénykönyvének tervezetéről, ez a megfogalmazás önmagában is komoly fenyegetés - fűzte hozzá.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a jövő évben több ok miatt is keresetcsökkenés éri a munkavállalókat, mert egyrészt megváltozik a műszakpótlék, valamint kivezetik az adójóváírást.



A gazdasági erő jogi erővel párosul

A polgári jogi szerződés felé próbálja a kormány eltolni a munkaszerződéseket, ami más jogág, mint a munkajog - mondta Borsik János, aki szerint egyértelmű, hogy soha nem lesz egyenlő státusz a munkavállaló és a munkáltató között, mert a munkáltató gazdasági erőhatalommal rendelkezik.

Véleménye szerint, ha a beterjesztett MT-t elfogadják, akkor a munkáltatók gazdasági erőhatalma jogi erőhatalommal is párosul, márpedig a mindenkori kormányoknak az lenne a dolga, hogy ne növekedjen a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

A szakszervezeti vezető komoly hibának nevezte, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot gyakorlatilag felszámolta a kormány.

A munkavállalókat az is hátrányosan érinti, hogy megtámadja a tervezet a kollektív szerződéseket, újra visszacsempészi az üzemi megállapodás jogintézményét - utalt a szakszervezeti vezető az első Orbán-kormány időszakában bevezetett jogintézményre.

További hátrányként említette, hogy az új MT elfogadása esetén a helyi szakszervezeti munka is lehetetlen helyzetbe kerül, mert a 10 százalékos munkaidő kedvezmény nem lesz elegendő az érdemi szakszervezeti munka elvégzésére.

Fontos és pontos információkhoz juthatna a kormány, ha leült volna a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal érdemi tárgyalásra - mondta végezetül Borsik János.