Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az új médiatörvényről, a sajtószabadságra leselkedő esetleges veszélyekről vitatkoztak azon a péntek délutáni budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara jegyzett, s amely a Nagyító alatt a megújulás éve – a II. Orbán-kormány első évének megítélése című, kétnapos konferencia utolsó felvonása volt.

„Nem tudom” – felelt Pálffy István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő arra a felvezető kérdésre, hogy a médiatörvény keltette félelmeket igazolta-e az elmúlt három hónap - számolt be a HVG az eseményről. A közönség jelentős részét érezhetően meglepően ért válaszát úgy egészítette ki: „Sem hatóság, sem ellenzéki párt nem vagyok. Ráadásul a törvény egy része csak július elsején lép hatályba.”

Hollós János, a Magyar Rádió egykori alelnöke egy, a magyarországi újságírók körében készített felmérésre hívta fel a figyelmet. Eszerint még maguknak az újságíróknak is csak hét százaléka látja úgy, hogy a magyar sajtó betölti fő feladatát, az elfogulatlan és korrekt tájékoztatást. A Magyar Rádió egykori alelnöke és a JESZ (leánykori nevén, a pódiumbeszélgetés előtti napon még: MDF) sajtómunkatársa úgy vélte: ha egy jogszabály a lehető legjobb, de a környezete erkölcstelen, akkor azt a jogszabályt erkölcstelenül fogják alkalmazni.

Polyák Gábor médiakutató a Hollós által idézett felmérést azzal egészítette ki, hogy ezek szerint az újságírók nem tartják önmagukat hitelesnek. Sólyom László és Bajnai Gordon egy évvel ezelőtti ORTT-elnökjelöltje élénk szavakkal bírálta az első médiatörvényt, mivel az intézményesítette a politikának a média világában való jelenlétét. A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa úgy vélte: a mostani médiatörvénnyel – ha lehet – „a problémák még mélyebben intézményesültek”: az 1996. évi I. törvény alapján legalább több párt szólt bele a médiába, a mostani alapján csak egy. A fiatal szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy „semmiféle, a Fideszen kívül érkezett erő nincs a Médiatanácsban”. Azt mondta: „nagyon beteg dolog, hogy egyhangú döntések születnek a Médiatanács ülésein”. Úgy vélte: erősen kilóg a lóláb, mikor a frekvenciákat a Lánchíd Rádió, a Mária Rádió vagy a Katolikus Rádió nyeri, mégpedig „egyhangú döntésekkel”. Hangsúlyozta: „az elfogulatlanság teljes hiányát törvényi szintre emelték”. Polyák azonban lát fényt az alagút végén: a sajtó szabadsága elvben „ezer ponton sérült”, a gyakorlatban azonban – hála az internetnek – sokkal nehezebb a sajtószabadságot megszüntetni. „A médiatörvény jogászi szemmel azért nagyon tragikus, mert nincsenek benne jogi garanciák” – fogalmazott a kormány demokráciafelfogását rendületlenül gyaluló Polyák.

A mintegy százfős hallgatóság tagjai – főleg egyetemisták, vagy annak látszó emberek – ekkor történelmi pillanatnak lehettek tanúi: a kormányoldal nyilvános önkritikát gyakorolt. Pálffy István ugyanis közölte: 2010 októberében azt kérte, hogy még ne kerüljön az Országgyűlés elé a médiatörvény, „adjunk neki még egy kis időt”. November közepén mégis a parlament elé került a javaslat. „Egy hónap alatt nem lehet jól működő törvényt alkotni, legyen szó bármiről” – fogalmazott a KDNP frakcióvezető-helyettese. Polyák erre úgy reagált: jó lett volna, ha a kritikai észrevételeket Pálffy a nyilvánosság előtt, már a törvény vitája alatt hangoztatta volna - számolt be az eseményről a HVG.

A magát érezhetően Pálffy és Polyák közé pozícionálni kívánó Hollós János szerint szükséges, hogy bizonyos tartalomszabályozásra joga legyen a mindenkori hatalomnak. Ezt azzal támasztotta alá, hogy „iszonyú károkat okoz a kereskedelmi televízió némely műsora, például a Való Világ”. Egy érdekes párhuzamra hívta fel a figyelmet: Magyarországon a kereskedelmi televíziózás megszületésével a Blikk példányszáma egy nagyságrenddel megnőtt, a Népszabadságé pedig meredeken lecsökkent, tehát a kereskedelmi televíziók megjelenése a nyomtatott médiára is kihatott, mégpedig a bulvarizáció irányába. A Való Világra visszatérve azt mondta: az a szabadsággal való visszaélés, ahol „a legaljasabb, legkegyetlenebb ösztöneinket” próbáljuk meg kiélni. Hollós szavait a Magyar Televízió egykori műsorvezetője azzal erősítette meg, hogy prostituáltakat, kábítószerfüggőket és deviánsokat alkalmaznak a Való Világban. „Én sem vagyok a VV rajongója, de ha választani kell, inkább sajtószabadság és Való Világ, mint egyik sem” – kontrázott Polyák. Arra hívta fel figyelmet, hogy 2012 júniusában a TV2 és az RTL Klub szerződése lejár és annak érdekében, hogy ne menjenek el a magyar médiapiacról, engedményt kellett tenni.