Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Matolcsy lenyomja Hoffmannt? Csökkenhet a tanárok fizetése

Nem fogadta el a kormány a közoktatási törvény tervezetét mai ülésén, Hoffmann Rózsáéknak újra be kell azt terjeszteniük. Egyes közoktatási kérdésekben ugyanis vita van a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az oktatásért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) között. A legújabb közoktatási koncepció szerint ugyanis a tankötelezettség 16 éves korig tartana, öt érettségi tárgy lenne ezentúl, illetve a papír megszerzéséhez ötven óra közösségi munkát is előírnának. A legnagyobb felháborodást azonban az váltotta ki, hogy a pedagógusok heti óraszámát 28-ra emelnék - a Hírszerző információi szerint a Nefmi 24 órába belemenne.

Nem fogadta el a kormány mai ülésén a közoktatási törvény tervezetét - erősítette meg a Hírszerzőnek az FN.hu értesülését a Fidesz egyik oktatáspolitikusa. "Nem volt olyan éles vita, mint a felsőoktatás esetében, de újra be kell hozni majd a tervezetet, mert a kötelező óraszámokban nem volt megegyezés" - mondta forrásunk. Az NGM szerint ugyanis az önkormányzat nem foglalkoztathatna az "alaptanterv" teljesítéséhez a kötelező és nem kötelező tanórák teljesítéséhez, valamint a napközi otthoni ellátáshoz több pedagógust, vagy a pedagógus munkáját segítő alkalmazottat. A Nefmi szerint viszont az önkormányzat saját forrásból, esetleg azt korlátozva, kizárólag alapítványi forrásból biztosíthat az oktatás minőségét emelő forrásokat.

A közoktatási törvény ellen sokan és sokat tiltakoztak már. Legutóbb az derült ki: nem indul nulladik osztály az általános iskolákban, holott azt tavaly a kormány megígérte.

NGM kontra Nefmi

Vitás kérdés az is, hogy ki legyen az intézmények fenntartója. A gazdasági tárca álláspontja, hogy az intézmény fenntartója (és egyben finanszírozója) minden esetben az állam, míg a Nefmi szerint az intézmény fenntartója lehetőség szerint a település - ha az a fenntartásra képtelen, a fenntartást az államnak adhatja át.

A gazdasági tárca szerint a pedagógusok kötelező óraszámát átlagosan heti 28 órára kell emelni - a kötelező óraszám átlagos mértéke ma 21-23 óra között változik, az emelés így gyakorlatilag azt jelentené, hogy az amúgy is túlterhelt tanárok fizetése csökken, és létszámleépítések is várhatók. Ezen belül iskolafokozatonként, az egyes pedagógus munkakörökre lényegesen differenciáltan is megállapíthatók az óraszámok. A Nefmi szerint az előző két kormányzati ciklusban kétszer történt burkolt bérelvonás a kötelező óraszám emelésével, ezért a 170 ezres pedagógustársadalom a kormánytól óraszámcsökkentést vár. Ha a pedagógus-életpályamodell bevezetése legalább fokozatosan megindul, azzal szoros párhuzamban minimális (10 százalékos) emelést látnak lehetségesnek.

Az anyag rögzíti: hároméves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korig tart. Az érettségi vizsgatárgyakat nem az eredetileg tervezett hatban, hanem ötben határoznák meg. Ezen felül köteleznék a tanulókat legalább 50 óra közösségi szolgálat elvégzésére. Az új rendszer 2014-től lépne életbe.

Utcára is mennének

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Hírszerzőnek azt mondta: ezen a héten mérik fel, hogy a tagjaik milyen akciókban vennének részt, tiltakozásul a tervek ellen. "Felháborítónak tartom az elképzelést: az óraszámemelést semmilyen szakmai érv nem indokolja, maximum pénzügyi okok állhatnak a háttérben." Az elnök azt mondja, az óraszámemeléssel, számításaik szerint harmincezer pedagógus kerülne utcára. A Széll Kálmán-terv egyoldalú pénzügyi és gazdasági szemléletét bírálta egyébként a Hírszerzőnek adott múlt heti interjújában Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke is.