Hetilap kereső

Lampé Ágnes írása

Nem magától értetődő, hogy a programok, képzések révén jusson cigányokhoz is a hátrányos helyzetűeknek szánt uniós pályázati pénzekből. Roma civilszervezetekben tevékenykedők szerint ennek fő oka, hogy a legtöbbjük nem tud megfelelni a szakmai kihívásoknak. LAMPÉ ÁGNES riportja.

– Menjetek a Csonka Imihez, most vizsgázik beteggondozásból – ajánlják némi tanakodás után a pécsi Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület munkatársai. – Õ otthon van pályázatban és programban.
2002-ben hat barátjával alakította meg Keszü cigány önkormányzatát.

– Eladó lettem, de nem találtam állást. A húsfeldolgozóban melóztam betanított munkásként. Még 2005-ben az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával házi beteggondozó program indult, képesítést és három évig munkát kaptunk. Amikor lejárt, nem volt pénz a folytatásra. Munkanélküliek lettünk. A Khetanipénél hallottam, újra beteggondozó tanfolyam indul. Belevágtam. Az illetékes hölgy azt mondta, ha ügyesek vagyunk, és sikerül fejenként hét gondozottat találni, esetleg munkát is ajánl.

– Az irigyei felhívtak, legyen ő a miniszterelnök – kommentálja a háttérből Imi édesanyja.
– Nehéz olyan képzést szervezni, amire akad jelentkező – mondja Imi.
Kísérőnk, Oláh Anita programkoordinátor kiegészíti:

– Baksán tizenöt főnek szerveztem kihelyezett szociálisgondozó- és -ápolóképzést. De nehéz volt ennyi embert is összeszedni, mert mára mindenki beletörődött abba, hogy így-úgy megél a segélyből.

Uniós pályázatok

– A minisztériumban korábban léteztek cigányoknak szánt programok, de az EU-pályázatokon nincs pántlikázott romapénz. Most halmozottan hátrányos helyzetűeknek szólnak a kiírások – mondja Balog Imre, a Roma Program Támogatási Hálózat régiós koordinátora. Szakértőik a pályázatírásban segítik a roma civilszervezeteket, köztük a Khetanipe Egyesületet is.

– A roma civilszervezetek szakmailag nem tudnak megfelelni az uniós pályázatoknak – véli Lakatos Szilvia, az egyesület elnöke. – Baranyában mindössze négy-öt, Somogyban négy, Tolnában két olyan roma civilszervezet működik, amelyik képes uniós pályázatot beadni és megvalósítani. Vasban egyetlen sincs.

– És országosan is legfeljebb száz alkalmas cigány civilszervezet lehet. Ezért van szükség a hálózatra, amely az Oktatási Minisztériumtól 2006-ban az Európai Szociális Alaphoz, 2008-ban pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával működő Promei Kht.-hoz került – mondja Balog.
– A cél az volt, hogy minél több EU-s pályázatra tudjunk rátekinteni, és minél szélesebb körben támogathassuk a projektek lebonyolítását. Ingyen.

Ha leáll a munka

Tennivaló akad bőven.

– Sok a formai, szakmai és pénzügyi szűrő. Vannak előmonitorozók, végül bírálóbizottság mond áment. De fennakadást okoz, ha a megnyert pályázathoz nem jön meg időben az előleg. Csúszik minden. Előfordult, hogy egy program befejezése után másfél évvel érkezett meg a pénz – magyarázza a koordinátor.
A Khetanipe tíz éve főleg foglalkoztatatási és képzési pályázatokat céloz, évente mintegy tucatnyit ad be.
A felében nyer is.

– A női programok döcögősek. A férfiak fűrészüzemben, téglagyárban dolgoznak, a cigány asszonyokat nehéz kimozdítani. Sokat ötleteltünk, végül négy képzésre összesen huszonhétmilliót nyertünk. Így indult a szociálisgondozó- és -ápolótanfolyam is. Néhány résztvevő ma már a szakmában dolgozik – mondja Lakatos Szilvia.
Balog Imre pedig rendszerhibákat sorol:

– Roma embert a nagymérvű uniós feladatok és irányvonalak meghatározásába nem vonnak be. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek sincs stratégiája arra, hogyan lehet a pénzt közvetlenül roma szervezetekhez és kisebbségi önkormányzatokhoz eljuttatni. És az is baj, hogy az EU fejlesztésre ad pénzt, fenntartásra viszont nem. Ha egy szervezet nyer kétszázmilliót arra, hogy másfél évig ötven embert foglalkoztasson, a forrás megszűnése után leáll a munka. A programokat úgy kéne tervezni, hogy mire az egyik lejár, lehessen pályázni a folytatáshoz.

A váraljai önkormányzat a cigánytelepről nyolc családot, csaknem harminc főt költöztetett be. Ehhez segítséget a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál, illetve az Országos Fejlesztési Alapnál összepályázott pénz adott, szakmai segítséget pedig a Roma Program Támogatási Hálózat.

Havi büdzsé

Jakovics Vilmos referens kíséretében Rónai Béla házához érünk. Õ kőművestanfolyamon vett részt.

– Ahogy megkapom a bizonyítványt, megyek a munkaügyibe, hátha kapok valamit. A téglagyárban dolgoznék.
A házát önerőből vette. Felesége vak, az imént ért haza négy kislányukkal. Hárman közülük még a telepen születtek, öten éltek egyetlen szobában.

– Életemben nem gondoltam, hogy ekkora házunk lesz – bazsalyog a ház ura. – A teljes ár 6,8 millió volt, ebből 4,5 millió a hitel, 2,3 millió pedig a szocpol a gyerekek után.

A havi büdzsét az asszony összegzi:
– A szememre tizennyolcezer a járadék, a négy családi pótlék hatvannégyezer, a gyes huszonötezer, a nyugdíjam harminckettő, plusz az, amit a férjem kap.

Büszkén vezet körbe Rónai: négy szoba, tizenegy helyiség, gyerekzsivaj. Egy szobát fűtenek. A többin még dolgozni kell.

– Ezt tavasszal leglettelem, ezt meg festem. Itt vizes, ott le kell verni. De megoldjuk.

Témához kapcsolódó cikkek itt, itt és ittolvashat.