2012. május 25. péntek - Orbán. Holnapi névnap: Fülöp, Evelin
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Orbán Európában példátlan húzásra készül
"Magyarországon a párt- és kampányfinanszírozás ügye máig rendezetlen, nem átlátható, hogy melyik párt pontosan milyen forrásokat használ, milyen kiadásai vannak, és emiatt nem lehet tudni, hogy a pártok képviselői döntéseikben mennyiben képviselik választóik akaratát és mennyiben azok magánérdekeit, akik a működésükhöz és kampányaikhoz szükséges forrásokat biztosítják."
2012. május 25. 17:25
Véget ért a Budai-féle "gyalázatos rágalomhadjárat"
2012. május 25. 17:04
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Ilyen idő lesz a hétvégén
2012. május 25. 19:16
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
zoja
-
2012.05.25 20:23
ÚSZÁS
csi77a
-
2012.05.25 20:19
História
Csülök
-
2012.05.25 20:13
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
zoja
-
2012.05.25 19:50
Orbán a király !
Lé Hűtő
-
2012.05.25 19:44
ORBÁN A MAGYARSÁG MEGOSZTÓJA
morzs
-
2012.05.25 19:41
Magánynyugdíj
Qkory
-
2012.05.25 19:35
Hát milyen országban élünk?
zoja
-
2012.05.25 19:35
A püspök úr szelektív memóriája
Sonja
-
2012.05.25 19:12
Hmmm....
Joszip Vragics
-
2012.05.25 18:50
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
AI: Súlyos visszaélésekhez vezethetnek az Orbán-kormány lépései
Fotó: Amnesty International
Tüntetés a sajtószabadságért
2012. május 24. 12:51
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Csütörtök, 2012. február 9. 09:04
Herskovits Eszter
írása
Fizetős döntés
Pénzzavarban a felsőoktatás
Hiába hosszabbította meg február 24-ig a jelentkezési határidőt az egyetemekre és főiskolákra az oktatási államtitkárság, a felsőoktatásban minden jel szerint teljes a bizonytalanság mind az intézmények, mind a felvételizők részéről. Ismeretes: január végén kerültek nyilvánosságra a felsőoktatási keretszámok. Drasztikusan csökkentették a bölcsész-, a társadalomtudományi, a gazdasági és a jogi szakokon állami ösztöndíjjal felvehetők számát. A természettudományi, a műszaki és az informatikai szakok lettek a változás nyertesei. A fizetős szakokon várhatóan emelkednek a térítési díjak: félévente a több százezer forintot is elérhetik. Szakértők szerint nemcsak az a baj, hogy ekkora változásra ennyi idő alatt nem lehet felkészülni, hanem az is: az átalakítás valódi ok nélkül történt. HERSKOVITS ESZTER írása.
– Parasztvakítás – sommázza a tizennyolc éves Ákos a kilenc nappal meghosszabbított jelentkezési határidőről vallott véleményét.
A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli karának nyílt napján több tucat társával a folyosón rekedt: zsúfolásig megtelt a nagyterem, ahol a kar oktatói és hallgatói tartanak előadást. Aki eddig nem tudta, most feljegyezheti: a pénzügy-számvitel alapszakokon nincs állami támogatású hely az egész országban.
Közben a folyosón is sorjáznak az infók. Ákos barátja, Dávid meséli: az osztályában nagy felbolydulást okozott az utolsó pillanatban bejelentett keretszám-átalakítás.
– Van, aki úgy gondolja, elég jó ahhoz, hogy ingyen tanuljon. Vannak a tanácstalanok, akik sodródnak az árral. Jelszavuk: majd lesz valahogy. És van, aki meglehetősen dühös. Ők azt vallják: életem meghatározó döntését hoznám meg éppen, kellő töprengés és átgondolás után. Elvárnám a felelősséget a játékszabályok meghatározásakor is. Mindazonáltal nem tudok olyan osztálytársamról, aki emiatt mondott le az egyetemi vagy főiskolai felvételiről.
Dávidék egyik kevésbé szerencsés barátnőjét a szülei agitálják, válasszon inkább ingyenes, két év alatt elvégezhető OKJ-s képzést. A lány az általános iskola óta tudja: közgazda akar lenni. Öt évet járt közgazdasági szakközépiskolába, letette az üzleti angol nyelvvizsgát is.
– Egyáltalán: senki sem azért szakad bele a tanulásba éveken át, hogy aztán felsőfokú szakképzésen tanuljon tovább – kommentálja a történetet Dávid. – Más eminens tanulókat is ismerek, akiket a szakképzésről győzköd a család. Azt akarják, hogy két év alatt végezzen el egy iskolát, és minél előbb álljon munkába.
Közben az előadóteremben épp a két éves felsőfokú szakképzés előnyeit ismertetik a kar oktatói. Nem fogadja kitörő lelkesedés.
A szintén középiskolás Niki azt mondja: a szüleivel megbeszélték, támogatni fogják a tanulmányait. Mert ő – keretszám változás ide vagy oda – a pénzügyi és számviteli karon szeretne továbbtanulni.
Dávid szerint ezzel mindenki így van.
– Elképzelhetetlen, hogy csak azért, mert a műszaki szakokon megemelték a keretszámokat, hirtelen tömegek módosítsanak pályát. Egyébként is: a műszaki szakokhoz két-három év intenzív fizikatanulás szükségeltetik. Ezen a szinten vagy van érzéked hozzá, vagy nincs.
Neki ugyan van, csak a kíváncsiság – no meg egy helyes szőke lány – hajtotta a BGF nyílt napjára. Amúgy műszaki pályára készül. Külföldön.
– Itthon a diplomások nem keresnek annyit, hogy függetlenedni tudjanak a szüleiktől. Külföldön jóval nagyobbak a lehetőségek.
A diákhitel sem megoldás. Azt mondja, az itteni keresetéből úgysem tudná visszafizetni, eladósodni egy életre pedig nem akar.
Közben teremnyi pénzügyi diplomára vágyó középiskolás árad a folyosóra. Folytatódik a nyílt nap: körbevezetik a jövő diákjait az iskolán, kollégiumon. Próbaelőadás is lesz.
Az aulában a hallgatói önkormányzat pultja, nagy betűkkel invitál a tábla: kérdezz bátran!
Sokan kérdezik: mennyi lesz a ponthatár? Nincs válasz.
– Nem tudjuk megmondani, mivel átalakul a számítási rendszer is – magyarázza Tóth Sándor, a pénzügyi és számviteli kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke.
Meséli, az idei Educatio kiállításon szembesültek azzal, hogy a diákok zöme szülőkkel érkezett. Az oktatás egy csapásra „családi problémává” vált. Sokan érdeklődtek a – szintén módosított – diákhitelről is, de egyelőre hiányosak az információk.
Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora szerint is szembeötlő a bizonytalanság. Ő is az Educatio kiállításon, illetve a középiskolás fórumokon szerzett tapasztalatairól beszél: kiderült, a diákok többsége azt sem tudja, hogyan kell kitölteni a jelentkezési lapokat. Zavart okoz az is, hogy az internetes és a nyomtatott jelentkezési lapok között van némi eltérés.
– Január eleje óta, amikor számunkra is ismertté váltak a keretszámok, minden lehetséges módon próbáltunk igazodni az új körülményekhez – mondja Sándorné dr. Kriszt Éva. – „Extra” nyílt napokat, középiskolai igazgatóknak fórumot rendeztünk, felvételi tanácsadó pontot hoztunk létre. Mondhatni: előremenekültünk, mert különben csak a kétségbeesés maradt volna. Az pedig nagyon rossz tanácsadó.
Sarkalatos pont a hallgatói szerződés is. A tartalmáról egyelőre annyit tudni: az állami ösztöndíjas hallgatókat kötelezi, hogy a diploma megszerzése utáni húsz éven belül a tanulmányi idejük kétszeresét kötelesek magyarországi munkahelyen tölteni. Különben az állam kamatostul kéri vissza az ösztöndíjat. De vajon vissza kell-e fizetni az ösztöndíjat annak, aki például kétéves kutatási lehetőséget kap a Harvardon?
Napokkal a jelentkezési határidő előtt még rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Lukács Péter oktatáskutató, a Wesley János Lelkészképző Főiskola Neveléstudományi tanszékének vezetője sem derűlátó.
– Az elmúlt másfél év fékevesztett parlamenti törvényhozását tekintve várható, hogy a módosítást is módosítani fogják. Egyre nagyobb lesz a bizonytalanság – véli.
Hozzáteszi: a korábbi – az Alkotmánybíróság által is támogatott – gyakorlat szerint minden nagyobb változtatás előtt két évet kellett hagyni az átállásra. Ennyi idő alatt a diákok, az intézmények és a középiskolák is felkészülhetnek az új rendszerre. Egyébként kitör a káosz.
Kozma Tamás oktatásszociológus is megerősíti, legalább egy évet várni kellett volna az új oktatási törvény bevezetésével.
– Tapasztalatból mondom: '69 óta, amióta a pályán vagyok, mindig előjönnek a mostanihoz hasonló ügyintézési restségek, ha nagy a kapkodás.
A sietség okáról annyi tudott, hogy a Széll Kálmán terv többmilliárd forintos elvonást irányoz elő a felsőoktatásból. Erre mondják egyes szakemberek, hogy a keretszámok átalakításából származó haszon jóval kisebb, mint az okozott kár. Ugyanis az ebből befolyó pénz tűzoltásra sem feltétlenül elég, a költségvetési lyukak betömésére pedig végképp nem. Másrészt ezek a pénzek csak lassan csorognak be az államkasszába.
Ami az okozott kárt illeti, Lukács Péter szerint sokan lesznek kénytelenek lemondani a tanulásról a sok százezres tandíj miatt, karok zárhatnak be. És mindez – vélekedik – valódi ok nélkül történik.
– A Széll Kálmán terv néhány mondatos indoklásában mindössze annyi szerepel: túl sokan tanulnak a felsőoktatási intézményekben, illetve egyes szakokon tömegesen termelik a „felesleges embereket”. Csakhogy a statisztika feketén-fehéren mutatja: a diplomások aránya nálunk alacsonyabb, mint külföldön, és jóval többet keresnek – mindegy, milyen szakon végeztek –, mint középiskolát végzett társaik.
Kozma Tamás optimistább. Ő úgy látja: az új rendszer nem tarthat sokáig.
– A fejlett országokban egyre inkább ingyenessé válik a felsőoktatás. Valaha Magyarországon a középiskoláért is fizetni kellett, majd ahogy természetessé vált a továbbtanulás, ingyenes lett a gimnázium. Mára a kormányok többsége belátta, megéri befektetni a felsőoktatásba.
Azt is mondja Kozma: a felsőoktatás szerkezete is előbb-utóbb a hallgatói igények szerint rendeződik vissza.
– Parancsszóra nem lesz több műszaki szakember az országban. Svájcban már megpróbálták: ott gyakorlatilag csak a zürichi műszaki főiskola számít elit intézménynek. És mi lett az eredmény? Aki bölcsész, jogi vagy közgazdasági pályára készül, inkább Németországban tanul tovább. Meggyőződésem: felülről nem lehet beavatkozni a társadalom természetes folyamataiba.
A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli karának nyílt napján több tucat társával a folyosón rekedt: zsúfolásig megtelt a nagyterem, ahol a kar oktatói és hallgatói tartanak előadást. Aki eddig nem tudta, most feljegyezheti: a pénzügy-számvitel alapszakokon nincs állami támogatású hely az egész országban.
Fotók: Mester Anett
Képeink a HÖOK budapesti tiltakozó demonstrációján készültek
– Van, aki úgy gondolja, elég jó ahhoz, hogy ingyen tanuljon. Vannak a tanácstalanok, akik sodródnak az árral. Jelszavuk: majd lesz valahogy. És van, aki meglehetősen dühös. Ők azt vallják: életem meghatározó döntését hoznám meg éppen, kellő töprengés és átgondolás után. Elvárnám a felelősséget a játékszabályok meghatározásakor is. Mindazonáltal nem tudok olyan osztálytársamról, aki emiatt mondott le az egyetemi vagy főiskolai felvételiről.
Dávidék egyik kevésbé szerencsés barátnőjét a szülei agitálják, válasszon inkább ingyenes, két év alatt elvégezhető OKJ-s képzést. A lány az általános iskola óta tudja: közgazda akar lenni. Öt évet járt közgazdasági szakközépiskolába, letette az üzleti angol nyelvvizsgát is.
– Egyáltalán: senki sem azért szakad bele a tanulásba éveken át, hogy aztán felsőfokú szakképzésen tanuljon tovább – kommentálja a történetet Dávid. – Más eminens tanulókat is ismerek, akiket a szakképzésről győzköd a család. Azt akarják, hogy két év alatt végezzen el egy iskolát, és minél előbb álljon munkába.
Közben az előadóteremben épp a két éves felsőfokú szakképzés előnyeit ismertetik a kar oktatói. Nem fogadja kitörő lelkesedés.
A szintén középiskolás Niki azt mondja: a szüleivel megbeszélték, támogatni fogják a tanulmányait. Mert ő – keretszám változás ide vagy oda – a pénzügyi és számviteli karon szeretne továbbtanulni.
Dávid szerint ezzel mindenki így van.
– Elképzelhetetlen, hogy csak azért, mert a műszaki szakokon megemelték a keretszámokat, hirtelen tömegek módosítsanak pályát. Egyébként is: a műszaki szakokhoz két-három év intenzív fizikatanulás szükségeltetik. Ezen a szinten vagy van érzéked hozzá, vagy nincs.
Neki ugyan van, csak a kíváncsiság – no meg egy helyes szőke lány – hajtotta a BGF nyílt napjára. Amúgy műszaki pályára készül. Külföldön.
– Itthon a diplomások nem keresnek annyit, hogy függetlenedni tudjanak a szüleiktől. Külföldön jóval nagyobbak a lehetőségek.
Közben teremnyi pénzügyi diplomára vágyó középiskolás árad a folyosóra. Folytatódik a nyílt nap: körbevezetik a jövő diákjait az iskolán, kollégiumon. Próbaelőadás is lesz.
Az aulában a hallgatói önkormányzat pultja, nagy betűkkel invitál a tábla: kérdezz bátran!
Sokan kérdezik: mennyi lesz a ponthatár? Nincs válasz.
– Nem tudjuk megmondani, mivel átalakul a számítási rendszer is – magyarázza Tóth Sándor, a pénzügyi és számviteli kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke.
Meséli, az idei Educatio kiállításon szembesültek azzal, hogy a diákok zöme szülőkkel érkezett. Az oktatás egy csapásra „családi problémává” vált. Sokan érdeklődtek a – szintén módosított – diákhitelről is, de egyelőre hiányosak az információk.
Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora szerint is szembeötlő a bizonytalanság. Ő is az Educatio kiállításon, illetve a középiskolás fórumokon szerzett tapasztalatairól beszél: kiderült, a diákok többsége azt sem tudja, hogyan kell kitölteni a jelentkezési lapokat. Zavart okoz az is, hogy az internetes és a nyomtatott jelentkezési lapok között van némi eltérés.
– Január eleje óta, amikor számunkra is ismertté váltak a keretszámok, minden lehetséges módon próbáltunk igazodni az új körülményekhez – mondja Sándorné dr. Kriszt Éva. – „Extra” nyílt napokat, középiskolai igazgatóknak fórumot rendeztünk, felvételi tanácsadó pontot hoztunk létre. Mondhatni: előremenekültünk, mert különben csak a kétségbeesés maradt volna. Az pedig nagyon rossz tanácsadó.
Sarkalatos pont a hallgatói szerződés is. A tartalmáról egyelőre annyit tudni: az állami ösztöndíjas hallgatókat kötelezi, hogy a diploma megszerzése utáni húsz éven belül a tanulmányi idejük kétszeresét kötelesek magyarországi munkahelyen tölteni. Különben az állam kamatostul kéri vissza az ösztöndíjat. De vajon vissza kell-e fizetni az ösztöndíjat annak, aki például kétéves kutatási lehetőséget kap a Harvardon?
Napokkal a jelentkezési határidő előtt még rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Lukács Péter oktatáskutató, a Wesley János Lelkészképző Főiskola Neveléstudományi tanszékének vezetője sem derűlátó.
– Az elmúlt másfél év fékevesztett parlamenti törvényhozását tekintve várható, hogy a módosítást is módosítani fogják. Egyre nagyobb lesz a bizonytalanság – véli.
Hozzáteszi: a korábbi – az Alkotmánybíróság által is támogatott – gyakorlat szerint minden nagyobb változtatás előtt két évet kellett hagyni az átállásra. Ennyi idő alatt a diákok, az intézmények és a középiskolák is felkészülhetnek az új rendszerre. Egyébként kitör a káosz.
Kozma Tamás oktatásszociológus is megerősíti, legalább egy évet várni kellett volna az új oktatási törvény bevezetésével.
– Tapasztalatból mondom: '69 óta, amióta a pályán vagyok, mindig előjönnek a mostanihoz hasonló ügyintézési restségek, ha nagy a kapkodás.
A sietség okáról annyi tudott, hogy a Széll Kálmán terv többmilliárd forintos elvonást irányoz elő a felsőoktatásból. Erre mondják egyes szakemberek, hogy a keretszámok átalakításából származó haszon jóval kisebb, mint az okozott kár. Ugyanis az ebből befolyó pénz tűzoltásra sem feltétlenül elég, a költségvetési lyukak betömésére pedig végképp nem. Másrészt ezek a pénzek csak lassan csorognak be az államkasszába.
Ami az okozott kárt illeti, Lukács Péter szerint sokan lesznek kénytelenek lemondani a tanulásról a sok százezres tandíj miatt, karok zárhatnak be. És mindez – vélekedik – valódi ok nélkül történik.
– A Széll Kálmán terv néhány mondatos indoklásában mindössze annyi szerepel: túl sokan tanulnak a felsőoktatási intézményekben, illetve egyes szakokon tömegesen termelik a „felesleges embereket”. Csakhogy a statisztika feketén-fehéren mutatja: a diplomások aránya nálunk alacsonyabb, mint külföldön, és jóval többet keresnek – mindegy, milyen szakon végeztek –, mint középiskolát végzett társaik.
Kozma Tamás optimistább. Ő úgy látja: az új rendszer nem tarthat sokáig.
– A fejlett országokban egyre inkább ingyenessé válik a felsőoktatás. Valaha Magyarországon a középiskoláért is fizetni kellett, majd ahogy természetessé vált a továbbtanulás, ingyenes lett a gimnázium. Mára a kormányok többsége belátta, megéri befektetni a felsőoktatásba.
Azt is mondja Kozma: a felsőoktatás szerkezete is előbb-utóbb a hallgatói igények szerint rendeződik vissza.
– Parancsszóra nem lesz több műszaki szakember az országban. Svájcban már megpróbálták: ott gyakorlatilag csak a zürichi műszaki főiskola számít elit intézménynek. És mi lett az eredmény? Aki bölcsész, jogi vagy közgazdasági pályára készül, inkább Németországban tanul tovább. Meggyőződésem: felülről nem lehet beavatkozni a társadalom természetes folyamataiba.
Nemcsak a diákokat, az intézményeket is felkészületlenül érte az új szabályozás.
A debreceni egyetem jogászképzésre egyáltalán nem kapott keretet, míg gazdasági szakokra mindössze tíz diákot vehet fel állami ösztöndíjasként. Emellett az intézmény a tavalyi csökkentett költségvetéshez képest is szűkített pénzügyi támogatást kap.
Az egyetem rektora, dr. Fábián István próbál optimista maradni: reméli, hogy a változások csak átmenetiek. Mindenesetre az idei évben a jogi és a gazdasági kar a túlélésért küzd.
– Még azt sem tudjuk, hogy hosszú távra tervezi-e a módosításokat a kormány. Márpedig így stratégiát sem tudunk egyelőre kialakítani.
Ugyanakkor – hangsúlyozza a rektor – a leginkább érintett karokon eddig is sokan tanultak költségtérítéses rendszerben. Valamelyest emelni kénytelen az önköltségi díjat az egyetem, de a rektor bízik abban, hogy ez nem téríti el tömegesen a diákokat.
– Emellett a magyar diákok mobilitása eléggé alacsony: a környéken élők közül sokan akarnak majd az otthonukhoz közel tanulni – mondja.
A Budapesti Gazdasági Főiskola ennél jobban járt. Bár a legtöbb üzleti szak fizetős, összesen 75 hallgató képzését állja az állam. Tekintve, hogy országosan 250 a gazdasági keretszám, a főiskola nincs rossz helyzetben, de a kurtítások itt is azonnali reakcióra kényszerítették a vezetőséget. Ösztöndíjprogrammal próbálnak segíteni a fizetős diákoknak.
A főiskola a Hallgatói Önkormányzat saját bevételeiből 14 millió forintot gyűjtött össze, ebből a legjobb tanulók 50 vagy 100 százalékos támogatást kaphatnak. Cégekkel is tárgyalnak esetleges támogatási programról, egy nagy könyvvizsgáló vállalat már fel is ajánlott egymillió forintot.
A debreceni egyetem jogászképzésre egyáltalán nem kapott keretet, míg gazdasági szakokra mindössze tíz diákot vehet fel állami ösztöndíjasként. Emellett az intézmény a tavalyi csökkentett költségvetéshez képest is szűkített pénzügyi támogatást kap.
Az egyetem rektora, dr. Fábián István próbál optimista maradni: reméli, hogy a változások csak átmenetiek. Mindenesetre az idei évben a jogi és a gazdasági kar a túlélésért küzd.
– Még azt sem tudjuk, hogy hosszú távra tervezi-e a módosításokat a kormány. Márpedig így stratégiát sem tudunk egyelőre kialakítani.
Ugyanakkor – hangsúlyozza a rektor – a leginkább érintett karokon eddig is sokan tanultak költségtérítéses rendszerben. Valamelyest emelni kénytelen az önköltségi díjat az egyetem, de a rektor bízik abban, hogy ez nem téríti el tömegesen a diákokat.
– Emellett a magyar diákok mobilitása eléggé alacsony: a környéken élők közül sokan akarnak majd az otthonukhoz közel tanulni – mondja.
A Budapesti Gazdasági Főiskola ennél jobban járt. Bár a legtöbb üzleti szak fizetős, összesen 75 hallgató képzését állja az állam. Tekintve, hogy országosan 250 a gazdasági keretszám, a főiskola nincs rossz helyzetben, de a kurtítások itt is azonnali reakcióra kényszerítették a vezetőséget. Ösztöndíjprogrammal próbálnak segíteni a fizetős diákoknak.
A főiskola a Hallgatói Önkormányzat saját bevételeiből 14 millió forintot gyűjtött össze, ebből a legjobb tanulók 50 vagy 100 százalékos támogatást kaphatnak. Cégekkel is tárgyalnak esetleges támogatási programról, egy nagy könyvvizsgáló vállalat már fel is ajánlott egymillió forintot.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Fent és lent
Közterületesek a 99-esen!
Egyenlítő
A kormány és a realitás
Banditapolitika
Halihó! Ellenzék! Na kapjuk össze magunkat villámgyorsan!
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Szavazás
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 24 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Én természetes ellensége vagyok az orbán-rezsimnek, ez a barom pedig kineveli a fiatalokból a tanult ellenségeit. Tessünk forradalmat csinálmni, másképp orbántól nem szabadulunk meg.
http://orulunkvincent.blog.hu/2012/02/09/idezet_a_reggeli_kavehoz_21
"Tandíj nélkül vonzóbb a felsőoktatás! A tandíjtörvény népszavazással kikényszerített eltörlésének hatására idén robbanásszerűen megnőtt az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma. Tavalyhoz képest több mint harminc százalékkal nőtt a továbbtanulni vágyók száma."
fidesz.hu 2009 március 9-én
A friss Mancsban van egy számszerű, alapos értékelés "Felsőoktatás életre-halálra". Mindenkinek ajánlott olvasmány.
Ez a dúlás, amit ez a bagázs bevégzett, hosszú ideig le fogja bénítani az országot.
A sötét, és buta, tanulatlan emberek felett könnyebb az elnyomó hatalmat gyakorolni.
Tanulni csak a kiváltságosoknak.
Az előző Orbánkormány azért harcolt,hogy a felsőoktatási intézményekbe ne legyen felvétel vizsga hanem az összegyüjtött pontok alapján határozzák meg a felvételt.Akkor azt mondták,hogy majd az idő úgy is kiselejtezi a nem oda való halgatókat.Amit most csinálnak az éppen ellenkezője.Nem ez az első hátra arc,saját maguk meghazuttolása.
Egyetértek. Kádár rendszer volt a legjobb. Akkor mindig állt a műszer. Mellesleg az államnak csak olyan pénze van amit adóban összeszed. Ideje olyan képzésre stb. fordítani ami megtérül, nem kidobott pénz. Senki sincs röghöz kötve aki maga fizeti a zenészt. Más pénzén elvárás van. Szabadon csak a legjobbak választhatnak. Állampolgári jogon se diploma se Kossuth díj. A Mercedes is nemcsak kényelmesebb hanem biztonságosabb is mint a Trabant. Ennek ellenére se kap mindenki Mercedest egészsége megóvása érdekében.
Mesterségesen,adminisztratív eszközökkel, pláne milliók lenyomásával (pl.szja) nem lehet középosztályt létrehozni és annak hatalmát megvédeni!
Ennek vérontás lesz a vége! Köztisztviselő, közalkalmazott, rendvédelmis stb. már csak ovihívő lehet, illetve már nekik sem nagyon jut konc.
Most még behatárolják ki, mit végezzen, kinek, minek mi a hasznos!
ha annyira utálják a Kádár-rendszert, mondják ki, az ott szerzett diplomák semmisek!
Ja, hogy Nekik is menni kéne.....
halott kám:)
Elárulom neked sosem volt törlesztő részletem, mindig addig nyújtozkodtam amig a takaróm ért. Megy az összeadás és a kivonás is, mert az évszázadok óta az alapműveltség része. A gyökvonás is fontos dolog /volt/ amíg a zsebszámológépek nem terjedtek el. Szegény ember gyereke is lehet diplomás, ha hallottál Nyilas Misiről. Ha nem, vágtázz el egy könyvtárba.
Nem szokásom jajongani legfeljebb ha egy fruska butaságokat ír. Ezt is meg lehet szokni.
BarKochba:
Mert a gyökvonás az feltétlen szükséges a mindennapi élethez ezért tanították anno általánosban ugye?
Gratulálok, süsd meg a tudásodat, meg a hülye hozzáállásodat. Mi a fenének tudni a gyökvonást ha egyszerűen összeadni és kivonni nem tudsz?!
Hogy tervezed meg a következő hónapodat pénzügyileg, hogy félre tudj tenni? Fogadjunk nem tervezel, mert minek az, de gyököt vonni tudsz, még ma is.
A törlesztőrészletek meg elborítanak és jajongsz miből küldöd egyetemre a gyereked.
szegény ember fia ne legyen diplomás jogász?
Hát mer viktátorunk milyen ember fia?
Mellesleg nem az anyagi helyzet dönti el, hogy egy ember fiából mi lesz, csak szólok.
Ha a szüleimen múlt volna, egy gazdag csávó kitartott háziasszonya lennék 3 gyerekkel, elhízva, megcsalva, egy lelkitoprogy.
Mivel rajtam múlt a saját jövőm, saját erőből, saját munkámból, spórólva félretéve, nem hitelből-saját pénzből szereztem diplomát és normális életem van egy normális házasságban.
Maradjunk annyiban, hogy régen egyszerűbb volt. A diákság kb. 10%-a került be egyetemre igy a költségek is viselhetőbbek voltak. Aki diplomázott is nehezebben ment külhonba így kevésbé volt kidobott pénz a ráfordítás. Nem számítógépen, video masinákon hanem táblán és
krétával folyt az oktatás. Az egészségügyben is a röntgen és az EKG volt a legdrágább műszer, nem volt költséges CT, PET meg szerv átültetés. Ma mindenki diplomát szeretne ingyen hozzá röghöz kötés alóli mentesítést. Hitelbe lakást, autót aztán ha nem telik rá fizesse más. Szóval fiúk vége az ingyen ebédnek, illene szembesülni, hogy Viktorkátok is csak azt teheti mint elődei akarták.
aha, tehát megint nyúljak a zsebembe, hogy a sok nyegle és tanulásban akadályozott diák ingyen tanulhasson. Miért nem azt írogatják a táblára a diákok, hogy fizess többet, mert nekünk már nincs ingyen a tanulás? Valakinek ki kell majd fizetni, és aztán elmegy külföldre, mert idehaza nem lesz megint rendes a fizetése. Hát az enyém se rendes, mégis itt vagyok, én sem tanultam ingyen.
Mint hallom / lásd. Kertész Imre interjú/ az egyetemi diákság és feltehetően a felső középosztálybeli szülők is a fidesz és a jobbik szavazói. Ők jobb-at érdemelnek? Vége röhögni való kedvem van. Mellesleg ennél jóval kevesebbért fúrták Bokrost és Gyurcsányt.
Orbán hogyan végezte el az iskoláit,BÜDÖS CIGÁNY állami oktatás formájában,térités mentesn.Most meg jár a pofája a szegények ellen,ahelyett,hogy inkább evésre használná.
Minden réteg akkor kezd el ugatni,amikor az ő koncát húzza el az orra elől a gazda.Amíg a közöst fosztogatják(privatizálják),addig mindenki csendben kussol,hátha neki is leesik belőle valami.Ha meg a szomszédja csoportját kezdik éppen fújtogatni,akkor meg még tapsol is hozzá;mert megérdemli,hiszen ........(ide mindenki tegye be,a számára utált tulajdonságok valamelyikét társítva valamelyik társadalmi,vagy foglalkozási,vagy etnikai csoport nevével).Ezt használja ki az állam is , mert hacsak nincs végszükségbe,egyszerre látványosan csak egy csoport kivégzésére összpontosít. Persze ,ha politikai-gazdasági-média rablóbandánk gazdái több vért kérnek,akkor eltekint a finomkodástól.Most épp rálépett a felsőfokú képzésben résztvevők nyakára.De gondoljuk meg,azok akik ma éppen a leghangosabban jajveszékelnek ösztöndíjuk elvesztése miatt,nos ők lesznek a fejesek mellett sündörgő titkársereg,a végrehajtók középhada ,ha végeztek,és hasonló intézkedések mellékcsahosai.A bűnbanda csúcsa nyugaton emberteleníti gyermekét,de a középrétegüknek(nem a társadalom középrétegére gondolok) nem okoz gondot egy ösztöndíj megszerzése rá nem szoruló ivadékának.Az igazán szegények közül a tehetségesebbje csak díszgojként kap ösztöndíjat,hogy lehessen hivatkozni rá,hogy olyan is van.Az elit épp regnáló fele szipolyoz,a vele emberileg,gazdaságilag összefonódott másik fele meg abcúgol hevesen,majd kormányváltáskor ígéreteikkel a csillagokat lehazudva az égből helyet és szerepet cserélnek ,és azután minden megy tovább.
Az Orbáni koncepció ennél ocsmányabb: Az "egészséges vidéki parasztsá"g azon részét, aki bár legyen az állampárt helyi potentátja, egy filérrel sem kívánja támogatni gyermeke tanítatását "legyen inkább traktoros" ne legyen jogász. Talán ő iks rájött, hogy ez katasztrófához vezetett!!! =))
Egyébként kivéve a katolikus egyház, mert az ő intézményében a mi adónkból kell finanszírozni a képzést!!!!
Mindenféle balfék bekerült az egyetemre/főiskolára ahol nem tudott egy középfokú nyelvvizsgát összehozni, holott erre már egy normális érettségivel egy időben azt megszerezni lett volna szükséges. Ki volt az az eget verő marha aki kitalálta az emelt és földszintes érettségit és a felvételi vizsgák eltörlését. Fiam is 15 éve olyan gimnáziumban érett - mellesleg kitűnően - ahol nem tanították a gyökvonást. Nekünk ötven éve általánosban is kötelező tananyag volt.
Végre - lassan - megszűnik, hogy a társadalom egy jelentős rétege olykor kellő motiváció, szorgalom hiányában más farkával - azaz közpénzből verje a csalánt. Aztán vagy ne akarjon, tudjon munkát szerezni /nem találni/ vagy külföldre menjen - közpénzből- boldogulni.
Miért ne lehetne a szegény gyerek ügyvéd?
Legyen nyugodtan,ha az akar lenni,csak ne az "ÉN"pénzemből!!!
Mert nekem nincs rá!!!
Aláírás...:Állam.
A napokban bele néztem a köztévén futó vetélkedőbe,a játékosok többsége több diplomával rendelkezett,de még véletlenül sem dolgozott a képesítésének megfelelő munkakörben!Tehát valami nagyon nem gömbölyű!Senki nem akar valós munkát végezni!Mindenki a hablatyolásból szeretne megélni,na ez nem fog menni!Sehogy sem tudom megfejteni mit csinálnak a rengeteg irodaházban,ha konkrét termelő munka nincs miből élnek meg?Képezik ész nélkül a jogászokat,lassan már a budi papír vásárlásához is közjegyző kell,csak hogy minden ütődöttnek legyen jövedelme,de ez sem megy a végtelenségig!