Orbán Viktor szerint húsz éve átmeneti időszakot élünk, még az Alkotmány is egy önmagát ideiglenesnek minősítő mondattal kezdődik. Utánanéztem, pontos.
De az is kérdés, hogy különbözzön-e a maitól a majdani végleges alaptörvény alkotmányos berendezkedésünkről szóló része. Szerintem erre nem a helyes válasz. Úgy tűnik, ezzel Orbán is egyetért.
Kisebb parlamentről, a települési és megyei önkormányzatok testületeinek csökkentéséről beszél.
Ezek a javaslatok beleférnek a jelenlegi rendszerbe. De ehhez nem kell Alkotmányt módosítani.
Ez szinte csak gazdaságossági kérdés: kevesebb képviselő, kevesebb kiadás.
Így van, nem strukturális változásra tett javaslat. Az a benyomása az embernek, hogy Orbán a parlamentáris demokrácia mellett teszi le a voksát. Hiszen azt állítja, hogy „pártja nem támogatja a rendszerváltáskor gyökerező gondolatnak a megváltoztatását, amely szerint a politikai főhatalom a magyar parlamenti képviselőkre leadott voksok alapján szülessen meg”. Orbánnak igaza van abban, hogy az 1989-es alkotmány szövegezése sok kivetnivalót hagy maga után, de az alaptörvény struktúráján nem változtatna. Pedig korábban egészen más nyilatkozatait olvashattuk.
Talán a kampány miatt változott meg az álláspontja.
Ezt hadd ne értelmezzem.
Régóta sláger: az Alkotmányban rögzített kétharmados törvények számát csökkenteni kellene.
Nem értek egyet. Az Alkotmány alig egy tucat törvényt sorol a kétharmados körbe. Nem hiszem, hogy ez akadályozná a kormány működését. 1990 tavaszán az MDF-SZDSZ-paktumnak köszönhetően azért módosították az Alkotmányt, hogy ne legyen túl sok kétharmados jogszabály.
Időről időre felmerül: talán egyszerűbb, tömörebb alkotmányra lenne szükség, nem szükséges mindent szabályozni. Így nem avulna el olyan gyorsan az alaptörvény.
Nemzetközi összehasonlításban rövidnek számít a 77 paragrafust tartalmazó magyar alkotmány. Az sem igaz, hogy túl részletes lenne. Hiszen például a köztársasági elnök hatásköreinek kérdését kifejtés híján az Alkotmánybíróságnak kellett értelmeznie. Az alaptörvénnyel az a baj, hogy sok helyütt megőrizte az 1949-es szöveget. Továbbá korszerűtlen a szerkezete, az államszervezettel kezdődik, és hátrább sorolja az emberi jogokat. Szerintem az alkotmány értékrendjét korszerűbb köntösben kell megőrizni.
Elképzelhető, hogy a választások után a Fidesz egyedül is képes lesz arra, hogy megváltoztassa az Alkotmányt.
Az alaptörvény legnagyobb baja, hogy túl könnyen módosítható. Nem jó, hogy egyetlen kormányzó erő kétharmad birtokában megváltoztathatja az Alkotmányt. Az amerikai alaptörvényt nagyon nehéz megváltoztatni. Náluk 220 év alatt kevesebb módosítás történt, mint nálunk húsz év alatt. Kérdés, hogy az új kormány a Horn-kormányhoz hasonló mértéktartást tanúsít-e. A nyilatkozatokból úgy tűnik, ez nem valószínű.
De az is kérdés, hogy különbözzön-e a maitól a majdani végleges alaptörvény alkotmányos berendezkedésünkről szóló része. Szerintem erre nem a helyes válasz. Úgy tűnik, ezzel Orbán is egyetért.
Forrás: soros.hu
Ezek a javaslatok beleférnek a jelenlegi rendszerbe. De ehhez nem kell Alkotmányt módosítani.
Ez szinte csak gazdaságossági kérdés: kevesebb képviselő, kevesebb kiadás.
Így van, nem strukturális változásra tett javaslat. Az a benyomása az embernek, hogy Orbán a parlamentáris demokrácia mellett teszi le a voksát. Hiszen azt állítja, hogy „pártja nem támogatja a rendszerváltáskor gyökerező gondolatnak a megváltoztatását, amely szerint a politikai főhatalom a magyar parlamenti képviselőkre leadott voksok alapján szülessen meg”. Orbánnak igaza van abban, hogy az 1989-es alkotmány szövegezése sok kivetnivalót hagy maga után, de az alaptörvény struktúráján nem változtatna. Pedig korábban egészen más nyilatkozatait olvashattuk.
Talán a kampány miatt változott meg az álláspontja.
Ezt hadd ne értelmezzem.
Régóta sláger: az Alkotmányban rögzített kétharmados törvények számát csökkenteni kellene.
Nem értek egyet. Az Alkotmány alig egy tucat törvényt sorol a kétharmados körbe. Nem hiszem, hogy ez akadályozná a kormány működését. 1990 tavaszán az MDF-SZDSZ-paktumnak köszönhetően azért módosították az Alkotmányt, hogy ne legyen túl sok kétharmados jogszabály.
Időről időre felmerül: talán egyszerűbb, tömörebb alkotmányra lenne szükség, nem szükséges mindent szabályozni. Így nem avulna el olyan gyorsan az alaptörvény.
Nemzetközi összehasonlításban rövidnek számít a 77 paragrafust tartalmazó magyar alkotmány. Az sem igaz, hogy túl részletes lenne. Hiszen például a köztársasági elnök hatásköreinek kérdését kifejtés híján az Alkotmánybíróságnak kellett értelmeznie. Az alaptörvénnyel az a baj, hogy sok helyütt megőrizte az 1949-es szöveget. Továbbá korszerűtlen a szerkezete, az államszervezettel kezdődik, és hátrább sorolja az emberi jogokat. Szerintem az alkotmány értékrendjét korszerűbb köntösben kell megőrizni.
Elképzelhető, hogy a választások után a Fidesz egyedül is képes lesz arra, hogy megváltoztassa az Alkotmányt.
Az alaptörvény legnagyobb baja, hogy túl könnyen módosítható. Nem jó, hogy egyetlen kormányzó erő kétharmad birtokában megváltoztathatja az Alkotmányt. Az amerikai alaptörvényt nagyon nehéz megváltoztatni. Náluk 220 év alatt kevesebb módosítás történt, mint nálunk húsz év alatt. Kérdés, hogy az új kormány a Horn-kormányhoz hasonló mértéktartást tanúsít-e. A nyilatkozatokból úgy tűnik, ez nem valószínű.
A legrégebbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni
Kedves Társak!
Úgy látom, hontalan lesz itt már mindenki, leszámítva 4-500000 embert, a saját állama elárulta polgárait, kiszolgáltatja a szervezett kongregációknak.
Finoman úgy mondta valaki, hogy nics politikai képviselete. Így is lehet mondani, de nem fedi a gonosz valóságot, ez egy "tudományos titokprostitúció".
Kiszállok ebből a fórumos onániából, a szónak nincs már súlya, a vitát nem ezen a pályán fogják rendezni. Ha egyáltalán rendezhető.
Öszike13!
Köztársaság, mint államforma. Államtípus szerint szocialista.
A despotikus, antiszociális és ochlokrata "közkeresetitársaság" mai formájától viszont izzad a lábam. Nem lenne ellenemre az sem, ha alkotmányos köztársaság lenne, mert ez nem az.
Attól atípustól is büdösödöm, ahol Habsburg királyfi képviseli a Szűrös Matyi által kikiabált Köztársaságot az Unióban, Bokros Lajossal.
A részleteket most már extrapolációs szándékodra bízom. Remélem,korrekt választ sikerült adnom.
kobun!
kiváncsivá teszel, elárulod milyen áallamforma az ami neked tetsző?
az a váalasz nem ér, hogy a tisztességes, mert olllan nincs!!
Óvom magunkat, hogy bármiféle országgyűlési többség szavazatira bízzuk az Alkotmányt. Ugyanis egy darabig nem látszik megbízható, kompetens és intelligens többség ilyesmihez. Utána jönne még a népszavazás, pártalkotmányozás esetén ahány párt, annyi Alkotmány. Jól van, befejeztem, én feladom.
A boldogságipari támára kell áttérni. A maszturbálósra. Bocsánat.
Sehogy.
Úgy tűnik, senki sem ismeri igazán az Alkotmányt, még az alkotmányjogászok sem.
Hogy lehet akkor megbíznunk a jogászokban ?
Még ez sem stimmel. Jól nézünk ki. Mindegy!
Ja..!
Ugylátom jól el beszélgetsz....hmm.
Vegyen már valaki egy új "köntöst" rája! Öltöztetni kell és elviheti az Asszony az operabálba.
Honfitársaim! Akik szeretnek itt lenni, és akik nem! Ettől az interjútól én mindjárt összecsinálom magam. Lehetőséget kap egy ilyen egyetemi tanár, hogy mondhatna valamit a szakmájáról. Csodálkoztok, ha nincs tekintélye a jogi diplomátoknak?
Törvényben, felesben (fifti-fifti alapon: MSZP-Fidesz) rendezni kellene az alkotmány öltöztetését és a költségvetési törvény aktatáskájának anyagát, miből legyen. Én szívesen látnám Veresen (Jánoson) a krokodilbőrt kabát formában, a törvényt pedig lehetne, mondjuk attól függően tárolni, éppen ki a kormányos: matyóhímzéses fonottkosárban, vagy Kóka helikopterével bevinni a Parlamentbe.
Hogy mi van beleírva, úgy sem fontos. Legalább viselkedjünk má!
Bár lehet, gondolom, mert itthon mindenben valami mutyit kell sejteni, hogy mindössze el akarta hárítani a gyanúját annak, miszerint, netán, valaki a választások után szeretne király lenni?
Kérdés: mi az akadálya, hogy nagy nyilvánosság előtt feltárjuk, probléma van az alkotmány körül. Mert képzelem, felfodul egyszer a Világ, mert fel fog, akkor megkérdezik, milyen felhatalmazással írtak valakikkel alá valakik nemzetközi szerződéseket? Idézem a klassszikus mondást: elkúrtuk! Ezt is.
Na, itt van egy szófosó jogászprofesszor. Inkább, csak professzor. Alkotmányjogászprofesszor.
Reménytelen ez a vidék, tanyasi,jogászokkal, ami nem lenne még baj, ha legalább képesek lennének egy nagyon rossz alkotmányszöveget fogalmazni.
Szégyelném magam, ha ma Magyarországon úgy kellene bemutatkoznom, hogy alkotmányjogász.
Nincs is Alkotmány, bocsi, van, de az nem az. Ez egy magyar alkotmány, hol volt, hol nem volt, ha akrom van, akarom nem egészen úgy van.
Itt tartunk, ennyi várható a jól fizetett egyetemi intellektulkoktól. (Szegény Fatertól hallottam ezt a kifejezést). Tschüss!