Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az Amaro Khert 2005 márciusában adták át. Színvonalas programokat terveztek, igazi roma közösségi házat álmodtak. A hely azonban finoman fogalmazva is alulmúlta a várakozásokat: igazi putri lett belőle néhány év alatt - írja Bálint Csaba a delmagyar.hu-n.

A Roma Információs Szolgáltató Központ és Közösségi Ház 2005 márciusában nyílt meg. Az épület, amelybe súlyos milliókat öltek annak idején, ma siralmas állapotban van. A kapu zárva, de így is könnyedén bejutunk az udvarra, hiszen valakik több alternatív bejáratot is vágtak a kerítésbe. A ház előtt halomban áll a szemét, szétvert mosdó, vécétartály hever a fűben. A falból vezetékek lógnak, illetve csak ami maradt belőlük. Eltűntek a kapcsolók, a csövek, még a rácsokat is kivéste valaki. Groteszk, de a riasztónak is lába kélt. Lehangoló látvány. Amíg az udvar szemétdombjai között botorkálunk, egy környékbeli férfi kerül elő. Körbevezet minket.

– Mindent elloptak – tárja szét a kezét alkalmi idegenvezetőnk. – A konvektorokat, a csöveket, mindent. Itt meg cigányok laknak – mutat az egyik ablakra. Körbevisz, hátulról be lehet menni. Szemétkupacokon és emberi ürüléken lépünk át, amíg elérünk az ajtóig. Odabent háromágyas szoba, piszkos takarók és szemét. A többi szobában – a törött ablakokon belátni – szétvert bútorok, leszakadt ajtók, a bejárat felett száraz virág őrzi az egyik rendezvény emlékét. Nem lehet elégszer leírni: lehangoló.