Rendpárti diktátorok ilyenkor szoktak érkezni

"kisdani" nem átgondolt, szélsőséges, az írás címére jól illő véleményéhez- akaratán kívül- csatlakozik "tapasztalat" utolsó mondata. (Eddigi hozzászólásait olvasva, remélem, nem ezt akarta kifejezni.)

Egy egész társadalom vagy az egész eúrópai népek zsigeri rasszizmusát már-már fanatikusan harsogni, óriási tévhitek halmaza.Az ellenszenv kialakulásának igenis háttere van, amit távolról sem a rasszizmus vezérel.Ahhoz, hogy ezt megértsük már egy néhányszor említettem,meg kell ismerni markánsabban az etnikai csoport múltját, jelenét, testközelből vizsgálva. S ami a leg döntőbb az eltérő mentális, felfogásbeli külömbségeket. Belső életszerkezetük valós feltárásával. Ameddig ezt elfogulatlan őszinteséggel nem tesszük, mindkét oldalról, addig a problémák folyamatosan eszkalálódni fognak.Nem szabad volna soha a csak benned van a hiba szemlélettel kezelni, a kialakult szituációkat egyik félnek sem. Az egészséges önkritika hiánya rettenetes károkat tud eredményezni.Az integrációs törekvésekben abszollút elégtelen, azt gondolni, hogy csakis a többségi társadalomnaknak van, mondjam kell, hogy szerepük legyen.Akik így látják notorikusan tévúton járnak.Tudniillik amit már említettem pl.-ul a cigányság tradicionális, identitás tudatában / ami lényegében pozitívum / nagyon sok olyan elem rejlik, amivel a többségi társadalmak szintén tradicióik mentén, azonosulni soha nem tudnak.Ami természetes tény. Itt az a sarkalatos kérdés, hogy kinek is kellene egy kicsit disztingválni, sajnos a kisebbség erre a kérdésre nem is akar lépni érdemben igazán.Be kellene látni, hogy egyetlen nép sem fogja tudni, nem is teheti, hogy fundamentálisan át strukturálja a saját képmására, durvábban genezisére a másikat. Mert az ilyen jellegű törekvések / szangvinikus mentalitással hűbele Balázs módra / nem vezetnek sehova. Sőt!! Tehát őszintén önkritikusan leülni s tárgyalni. Mindkét fél tegyen meg mindent azért, hogy az enyéim sem angyalok, azaz ha kell mert úgy van, dorgáljam meg őket is. A szegregációs folyamatokban pedig feltétlen le kell vetkőzni a kisebbségnek, azt a szindrómát, hogy az én gyerekem egy angyal, bárha tudom mert látensen evidens, akkor is. Ha kell erőszakos tettekkel tűzdelve, s azonnal rasszizmust bönbölve.Kéretik végre mindezt vizsgálni s releváns elfogulatlan vélemények mentén, kialakítani a hellyes kezelés módot!

Szerintem népszámlálást kellene tartani és a teljes igazságot kihirdetni.Kőkeményen megkérdezni mindenkitől,hogy hová sorolja önmagát,akkor legalább tisztán látnánk!

Nem allitom hogy gardistak volnanak a tettesek , de a garda lete es szellemisege nagyon is latszik ezen az ocsmany gazembersegen de megis mi afeszkes fenet vahatunk tölük akik ugydöntöttek hogy ök lesznek a nemzet zöld szinü taknya takony modon kellhogy eljenek aki ugy dönt hogy genyes furunkulus lessz az orszag valagan na varja hogy discerjek ezert

Előbb kommenteltem a NOL-on is egy témába vágó cikket, idemásolom, amit ott írtam. Nem árt, ha mindenki megismeri a Magyar Katolikus Konferencia nyilatkozatát:
http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1286
A szövegből 1 bekezdés (2 mondat) a kötelező kör, aztán jön a lényeg. A jó püspök atyák aggódnak az erőszakos cselekények miatt (Hányan is haltak meg? Hány támadás történt? És hányan élnek rettegésben a cigányok közül?, valamint ugyancsak aggódnak a magyarságot (így, mindekit beleértve)rasszistaként feltüntető provokáció-sorozat miatt. A mindkét esetben azonos szó (aggodalom)használatával a főpásztorok szerint azonos súlyúak a cselekmények is, vagyis ugyanakkora bűn a gyilkosság, mint a magyarságnak rasszistaként történő beállítása. Püspök urak, köszönjük, hogy az erkölcsi iránymutatásuk lámpása megmutatja számunkra a helyes utat. Hithű és gyakorló katolikusként azért mélységesen szégyenkezem a nevükben.
Idemásolom a nyilatkozat szövegét is, ne kelljen klikkelni:

"Nyilatkozat
2009. március 3., kedd 16:27

Aggodalommal töltenek el bennünket az utóbbi időben hazánkban elharapódzott erőszakos cselekmények. Ezúton fejezzük ki együttérzésünket az áldozatoknak és hozzátartozóiknak.


Ugyancsak aggasztó az ezek kapcsán jelentkező provokáció-sorozat, amely a magyarságot rasszista színben igyekszik feltüntetni. Ennek érdekében egyesek nem riadnak vissza társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, szélsőséges jelképeket használó áldemonstrációk szervezésétől sem. Meggyőződésünk, hogy ezek az igazi problémákról terelik el a figyelmet.

Ebben a kiélezett helyzetben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia arra szólít fel minden döntéshozót, hogy a gerjesztett problémák és médiamegoldások helyett a valós kérdésekkel foglalkozzanak, mint a közbiztonság, a szociális biztonság, a szükséges egészségügyi ellátás, a családok védelme, a jövő nemzedék felelős oktatása és nevelése.

Társadalmunk tagjai, különösen azok, akik egy élet munkájával járultak hozzá országunk építéséhez – mégpedig olyan körülmények között, amikor munkájuk ellenértékének jelentős részét maga az állam tartotta vissza –, jogosan várhatják el, hogy a megszorításoknak ne ők legyenek a legfőbb áldozatai.

Egyházunk a Jézus Krisztustól kapott küldetése szerint továbbra is hirdeti az örömhírt, szolgálja a békét, a kiengesztelődést és a köz javát.



a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia"

Megpróbálok a felvezető címben negfogalmazott kérdésekre rövid válaszokat adni, támaszkodva több médumban és levelező fórumokon hallott, olvasott reakciókra, írásokra, személyes, nem nekem címzettvéleményeket hallottakra.
1. Igen, részese a búnnek az, aki "csak beszélt, méghozzá gyűlölettel, vészes elfogultsággal".
2. Az ismert értelmiségiek rosszul felfogott, értelmezett álláspontot alakítottak ki a "gyűlölködés szabadsága mellett"- én ilyen demokratikus ezsmét nem tudok elfogadni Európában.
3. A felzárkóztatási programok legalább 150 éve tévesek, hatástalanok, minden eddigi kormány bűnös ebben.
4. Nem tudom elképzelni azt, hogy egyes médiumok "közös viselkedési kódexet" fogadjanak el. Akkorák ma már a "távolságok", amelyek nem egykönnyen szüntethetők meg, vagy legalább is csökkenthetők. A hatalomért folyik a harc, ilyenkor szoktak a rendpárti diktátorok éekezni.
5. Ha nem sikerül a magyar társadalom civil szférájának félreérthetetlen, egységes kiállása a magyar állampolgárok etnikai megkülönböztetése, kollektív felelősségének tagadása ellen (egyházak, törvényhozók, stb.) akkor nem elkerülhetőek az újabb detonációk.