Hetilap kereső

Némileg találomra kinyitom a naplóm, bemásolok ezt-azt. Másolom, kommentálom, csodálkozom.

1989. jan. 4. szerda. Eldöntöm, nem utazom Berlinbe. A Pallasban (egy izé volt, munkahely, szoc. valami, könyvkiadó, nagyjából könyvkiadás nélkül, megjelent De Sade Filozófia a budoárbanját szerk., meg is szüntették az intézményt) kihaltság.

Átmegyek a tv-be, pofavágásokkal tarkított megbeszélés egy irodalmi műsorról, nem tetszik nekik (hagyjuk, kinek) a Garaczi (László, magy. író) szövege. Szerintem az egész nem tetszik nekik. Megjelent a Pessoa-kötet, hív Pál Feri (a könyv szerk., a versek negyedét fordítottam a segítségével). Csengey (Dénes, épp nálam dekkolt, magy. író, ’91-ben meghalt) bejön velem a Helikonba a példányokért. Szép könyv.

A Corsóban Csaplárral (Vilmos, magy. író), A Lapról (a József Attila Kör készülő-alakuló folyóirata).

Jan. 10., kedd. A Fiatal Művészek Klubjában Andrassew és Onagy Zoli (magy. írók) estje. Haza, a Valóságot olvasom, interjú Kis Jánossal (magy. filozófus), közben a Stúdióban (tévéműsor) Makovecz (Imre, magy. építész).

Jan. 13. Legépelem a kérvényt a Knopp Andrásnak (ő is magyar: de miféle kérvény?), beviszem a minisztériumba. (?!) A Kortársba, Zalánnal (Tibor, magy. író), 5-re Balassához (Péter, magy. író, 2003-ban meghalt), jót beszélgettünk. (Most nem lesz elmesélve, miről.) Jön épp a fia, nagydarab, helyes gyerek. Schiller Demetriusát olvasom.
Jan. 15. Csurka (István, magy. író) a Vas. Újs.-ban a románokról.

A Gondolat-Jel-ben (ezek rádióműsorok) Konrád (György, magy. író).

Jan. 16., hétfő. 4-re Nemes Nagyhoz (Ágnes, magy. költő, 1991-ben meghalt), alig bírok elszabadulni. Nincs is kedvem elszabadulni. Rohanok a Hitel szerk.-be (?), elkéstem, már vége A Lap-megbeszélésnek. Ott van amúgy az egész szerkesztőség. Meg Timkó Ivu. (Őt hosszú lenne lábjegyzetelni. Szüleink révén gyerekkori barátom. 2000-ben meghalt.) Beülünk egy borozóba. Aztán FMK.

Márc. 2., csütörtök. Garacziékkal a reptérre, 9.45-kor indulás. Berlin. Kelet. Busszal keresztbe a városon, át a Falon, Laci (Földényi F., magy. író) vár, kocsival a Storkwinkelbe. A lányok édesek. Este a Kreutzbergbe, a Gneisenau Str. környékén sétálunk, a Luckauerstr.-nál a Falig. Café Jenseits a Spreewaldpl.-on. Aztán Checkpoint Charlie. Nagyjából naponta elmegyek a Falhoz. Kényszeresen.
A Waldemarstr. 35.-ben magyar buli, romos épület, Garaczi adja meg a paramétereket. Unalmas, eljövünk.

Márc. 5., vasárnap. Ücsörgés a Café EinSteinben, innen Galántai Gyurihoz (magy. szobrász, DAAD-ösztöndíjas). Kiderül, szemben velük lakik Oravecz (Imre, magy. író, DAAD-ösztöndíjas), nem járnak öszsze. Na, erre fogom magam, és becsöngetek. Semmi. Csöngetek, semmi. Egy darabig ez megy, aztán megjelenik az ajtóban az Imre. Barátságos, behív, alszik a fia stb., és hogy ő nem jön át. Kb. negyed óra múlva átjön. Hajnalig ott vagyunk. És az a kérdés merül fel, hogy én „miért vagyok olyan bizakodó”.

Ápr. 8. Nagy kapkodás álmomban, valami barlangban vagyok, a táskámat a bejáratnál hagyom, a kaput bezárják, a másik kijáratánál jövünk ki.

S.-sel (német lány) Rethwischfeldből (német falu) biciklivel Bad Oldesloe-ba (német kisváros Hamburg, egy német nagyváros mellett). Piac. Rethwischfeldben folyvást disznószag van a családi disznógyár miatt. Megszokod a szagot, bemész a városba, visszajössz, szokhatod megint.

S. családja kastélyban lakik, és akkora területet művel, mint egy téesz. Három fivér, a faterja meg egy lengyel vendégmunkás. Teli a szérű cséplő- meg nem tudni, miféle gépekkel. Egy gép egy Rolls-Royce. Mármint az ára. Pingpong-vb, a németek párosban megverik a kínaiakat. És Ernst Marischka ’54-es osztrák filmje, Egy királynő gyerekkora. Bef. Csáth: Elfeledett álom.

Ápr. 17., hétfő. Magyarország. Verőfény. A rendőrségre, S.-t be kell jelenteni. A Pallasba, épp arról van szó, hogy a „vezér” (így hívtuk?), Németh Jenő (így hívták?) miként akarja a kiadót felszámolni.

Jún. 23., péntek. A Várban nemzetközi irodalmi konferencia, épp valami indiaiak beszélnek. Látható Susan Sontag, Nadine Gordimer, Dürrenmatt, Robbe-Grillet. (No, erre nem emlékszem.) Össze leszek ismertetve Danilo Kišsel (majdnem magyar szerb író,), aki kedvesen mogorva, a 2. percben bejelenti, hogy nem érdekli ez az egész, mert meg fog halni. (Erre viszont emlékszem. Okt. 15-én meghalt.) Illik a hangulatomhoz. Lelépek, de jön Nemes Nagy, kicsit vissza kell vele mennem. Szar hangulat (most nem fejtjük ki, miért). Este buli, kocsival a Disznófőhöz, Szent Iván-éj, tűzátugrás, nem érdekel ez az egész, mert.

Jún. 24. Próbálok életet verni magamba. 10-kor telefonál Mészöly (Miklós, magy. író. 2001-ben meghalt), 11-re menjek oda, kivisz Kisorosziba. Felhívtam S.-t, sírtunk (stb.). Rohanás, autózás, gyönyörű idő. A 168 órában (rádióműsor) bejelentik, hogy Nyers a pártelnök, elnökség: Pozsgay, Grósz, Németh (magy. politikusok). Aztán „az ellenzék véleménye” (mi lehetett?), „a gödöllői választás előkészületeinek esélyegyenlőtlensége” és a veszprémi Pap János (magy. ember) országlása. (Nem tudom, mindezt miért írtam föl.) Mészölynél vacsi, Nemes Nagynak derékig érő, szőke haja volt, a pesti költőfejedelemnő szerepkörét alakította, azt kérdezte Miklóstól: na, és mit csinálnak maguk ott vidéken? „Kicsit duruckos voltam” – mondta, aztán a Sontag kékharisnyájáról viccelődött. Hogy „Magyarország valahogy Portugáliához kezdjen hasonlítani” – tudatta vele a hölgy.

Aug. 17., csütörtök. Őriszentpéter. Cukrászdában kávézás, 13–14. századi templom. Szalafő, Farkasfa, a Máriaújfalu előtti tónál letelepszünk. Némi nézeteltérések S.-sel. Megyek be a vízbe, és bosszankodok. (Vajon micsodán?) Szentgotthárd, megkeressük a turistainformációt. Ami egy házikó. Főz a házikóban valamit egy asszonyság, ő az információ. Még van egy szoba, közli mogorván. A szállodában? Az zárva, várják, hogy valaki megvegye és felújítsa. Pénzt váltok, mire visszaérek, egy olasz kocsi áll a ház előtt, nekik már nem jutott.

Aug. 18., Rábafüzes, át, Fürstenfeld. 1480-ban szegény Heinrich von Rattenberget megfojtották a várat ostromló magyarok, 1827-ben pedig itt aludt Schubert. Hátulról megfogtam S. mellét. Graz, Café Nordstern. Szállás egy hegyi falucskában (szép, 320-ba kerül), vacsora a Gasthof Meinhartban (príma, nem emlékszem, mennyibe kerül). Sok a szúnyog, egész éjjel esik. Egy Nádasdy gróf és püspök 40 évig raboskodott Grazban, meg van adva az a kőlap, amin meghalt. Föl a várba, némi enyelgés, a Café Weitzerben jegeskávézás.

Szept. 6., szerda. Szép nyárvég. Észak-Írország–Mo. 1 : 2, védelmi hiba után Kovács K. és Bognár Gy. (magy. futballisták) nagy gólja. Németh Gábor (magy. író) jött, együtt nézzük.

Szept. 10., vasárnap. Kisoroszi. Csodás idő, S. eleinte előkelő idegenként viselkedik, fehér trikó-nadrág-cipő, aztán fürdőruha. Dél körül (stb.). 7 felé el a szigetcsücsökhöz. A kemping előtt 9 darab DDR-autó, furcsán fest mellettük S. BRD-je. Hűvös van. Teli a kemping sátorozó keletnémetekkel. Vissza Pestre. Másnap bemondják, hogy megnyitották a határt.

Okt. 3., kedd. 10-kor értekezlet, összeáll a M(agyar) Napló (a munkahelyem) első száma. Mátyás Győző közli, hogy egy hete fáj a feje. Vettem banánt. Szerencsére nem nekem kell meghúznom Fekete Gyula (magy. író) szövegét. A Magvetőbe, Szép Versek-korrektúra, Jovánovits (Miklós, a Magvető igazg.) szerint könyvhétre kijön A Memória-part, kaptam 12 450 Ft. előleget. Ebéd 50 Ft. Délután Kőbányaival (János, magy. író) az Astoriában találk. Itamar Jaosz-Keszttel (majdnem magy. zsidó költő). Haza, anyu üzenete, a tesóm beleesett valami gödörbe, de ne izguljak. Mutatják a német menekülteket.

Okt. 7., szombat. Foci, kikapunk (12 : 9). Bihari Péter, Zsiráf, Rainer M. Jancsi, Zeke Gyula, Lali, Soltész, Bächer Iván, Balázs Magdi, Fekete Laci, Sándor Tibor, Ádám (mindenféle magyarok). Sörözünk, barátságtalan a pincérnő. Az MSZMP utolsó kongresszusa, Horn (magy. politikus) bejelenti, hogy eztán: MSZP. Fölállnak és Himnusz. Tabajdi (m. p.) szerint leépítik a munkásőrséget, és nem fognak munkahelyeken szerveződni. Fekete Gyula szövegét húzom. (Mégiscsak?)
Okt. 10. Berlin. Barátságtalan idő, esik. Alexanderplatz, 1963-ban voltam itt. Este Richard Pietrasszal (német költő) és Irene Rübberdttel (német műfordító, 2003-ban meghalt) a Getschemane-templomhoz, egy agyonzsúfolt villamossal. Mindennap 6-tól éjfélig demonstráció, éhségsztrájk. Mi meg a Velence nevű étteremben Eisbeint (főtt csülök) eszünk. Vissza a templomhoz, tömeg, elképesztő hangulat, gyertyafényár, Pietrass pánikol, nem fényképezek. (Az Eisbein oké. Hogy nem fényképeztem, az nem oké.) A Prenzlauer bergi lakásában könyvhalmok közt folyosók, sajátos. Mint szegény Timkó Ivánnál.

Okt. 11. Hűvös, nem esik. Néha kicsit. Klotznál (Miklós, a CH igazg., öngyilkos lett) kávézunk, busszal a Friedrichstrasséhoz, S-Bahn, át Nyugatra. Csupa lengyel, sorban állnak, mi mehetünk, érdekes(en viszolyogtató) kiváltság. Külön folyosó DDR-Bürgereknek, csupa nyugdíjaskorú. 200-as busz, veszek filmet meg csokit a KaDeWében, a Ku’dammon egy imbissnél currywurst, aztán visszapottyanunk Keletre. Eisbein a Nannte Eck-ben, 7-kor a Magy. Intézetben irodalmi est.

Nov. 26., vasárnap. 6-ra a Szív utca 60.-ba, 40. számú választói körzet. Hatan vagyunk, Végh Jóska, a szomszédom (ő szervezett be), két néni, egy tanárnő meg egy kisgazdapárti vasmunkás. Fél 10-kor (kb. ötvenen jöttek eddig) átnézek az írószövetség közgyűlésére.

Reménytelenséghangulat, reménytelen figurák, reménytelen hozzászólások, reménytelen választmány. Állunk a folyosón (most nem sorolnám, ki mindenki, elég annyi, hogy Hankiss Ágnes Kertész Imrével), javaslom, csináljunk „új irodalomplatformot” (?), Csordás be is jelenti, satöbbi, semmi értelme. 4 felé vissza a szavazóhelyiségbe, pár helyre kimegyünk mozgóurnával. Mi mozgatjuk. De mit mozgatunk? És milyen helyek! Milyen lakások, micsoda nyomor. Esik a hó. Get out of my dreams, get into my car! (Billy Ocean, egy feka csávó.) Nyilvántartva 970 fő, szavazott 530, 1. kérdés: érvénytelen 18, igen 340, nem 172; 2. kérdés: érvénytelen 20, igen 497, nem 13; 3. kérdés: érvénytelen 21, igen 489, nem 20; 4. kérdés: érvénytelen 26, igen 491, nem 13. Lehet, hogy az első kérdésre végül több lesz a nem. (Nem lett több. De mik voltak a kérdések?)

Dec. 26. Szentistvántelep, a húgom meg a gyerek (Pali, 4 éves) várnak az állomáson. Karácsonyozás. Anyu sütött szerelmeslevelet. Be lesz mondva, hogy 4-kor kivégezték a Ceauºescu házaspárt. Aztán egy film, Un jeune fille (vagy Les jeunes filles?), Henry Marie Joseph Frédéric Expedite Millon de Montherlant (francia író) regényéből.