2012. május 25. péntek - Orbán. Holnapi névnap: Fülöp, Evelin
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Orbán Európában példátlan húzásra készül
"Magyarországon a párt- és kampányfinanszírozás ügye máig rendezetlen, nem átlátható, hogy melyik párt pontosan milyen forrásokat használ, milyen kiadásai vannak, és emiatt nem lehet tudni, hogy a pártok képviselői döntéseikben mennyiben képviselik választóik akaratát és mennyiben azok magánérdekeit, akik a működésükhöz és kampányaikhoz szükséges forrásokat biztosítják."
2012. május 25. 17:25
Véget ért a Budai-féle "gyalázatos rágalomhadjárat"
2012. május 25. 17:04
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Ilyen idő lesz a hétvégén
2012. május 25. 19:16
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
TILTAKOZÁSOK, DEMONSTRÁCIÓK
hulot
-
2012.05.25 20:42
Hmmm....
gyaloggos
-
2012.05.25 20:39
ORBÁN A MAGYARSÁG MEGOSZTÓJA
Csikar
-
2012.05.25 20:36
Létrejön-e az ellenzéki összefogás Orbánnal szemben?
zoja
-
2012.05.25 20:23
ÚSZÁS
csi77a
-
2012.05.25 20:19
História
Csülök
-
2012.05.25 20:13
A FIDESZ vizet prédikál, és bort iszik......
zoja
-
2012.05.25 19:50
Orbán a király !
Lé Hűtő
-
2012.05.25 19:44
Magánynyugdíj
Qkory
-
2012.05.25 19:35
Hát milyen országban élünk?
zoja
-
2012.05.25 19:35
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
AI: Súlyos visszaélésekhez vezethetnek az Orbán-kormány lépései
Fotó: Amnesty International
Tüntetés a sajtószabadságért
2012. május 24. 12:51
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Szombat, 2010. július 3. 14:04
Barát József
írása
"Nem lesznek kirúgva, ám lehet, hogy elveszítik a posztjukat" - Répássy az elbocsátásokról
Indoklás nélkül
Kezdődhet a nagy kádercsere, jöhetnek a Lakiteleken képzettek. A kétharmados parlamenti többség ugyanis államfői aggályok ellenére is úgy fogadta el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, hogy a minisztériumokban indoklás nélkül bárkinek fel lehet mondani. Az igazságügyi államtitkárt BARÁT JÓZSEF kérdezte.
- Államtitkár úr! Az általunk megkeresett államjogász szerint a kormány-tisztviselői törvény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A 30. cikke kimondja: „A közösségi joggal, a nemzeti törvényekkel és gyakorlattal összhangban minden dolgozónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez.” Ez szerinte nyilvánvalóan vonatkozik a kormányhivatalnokokra is.
– Engedje meg, hogy a kölcsönös pontosság kedvéért én is idézzek, méghozzá a zárószavazás előtti módosító indítványom indoklásából. Az felel erre az álláspontra. „Az E- munkajogi tárgyú irányelveinek hatálya általában nem terjed ki a közigazgatásra. [...] A munkajog közjogi szabályainak megalkotása – néhány általános elvi szintű elvárástól, valamint foglalkoztatási követelménytől eltekintve – tagállami jogalkotási hatáskörbe tartozik. [...] Európában a közszolgálati alkalmazás kondícióinak meghatározása tradicionálisan nemzeti belügy.”
- Sajnos egy interjúban hosszú idézetek beillesztésére nincsen mód, de ígérem, hogy a folytatást majd egy külön kis keretben az interjú mellé tesszük.
– Szükség is van alaposságra: amiről itt szó van, igen bonyolult jogi kérdés.
- Ha bonyolult is, az államjogász az ön teljes érvelésének ismeretében sem lát semmiféle okot arra, hogy az Alapjogi Charta hatálya alól kizárják a kormánytisztviselőt mint munkavállalót. Az alapjog lényege ugyanis, hogy mindenkire vonatkozik.
– Szerintünk pedig az uniós jog ebben a tekintetben egyáltalán nem ír elő kötelező szabályt a közigazgatásban dolgozókra. A közszolgálatban speciális a dolgozók jogviszonya. Elég, ha arra utalok, hogy egy köztisztviselővel nem szerződést kötnek, hanem kinevezik őt, jogviszonya felmentéssel ér véget, így a munkavállalókra általában vonatkozó szabályok automatikus munkajogi megfeleltetése az ő esetükben nem helytálló.
- A szakszervezetek mindenesetre az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérik, az elbocsátott köztisztviselők pedig hazai bírósághoz, majd az Európai Unió bíróságához fordulhatnak. Ha ott nyernek, megtörténhet, hogy a magyar államnak sok száz millió forintos kártérítést kell majd kifizetnie.
– Nem tudom, ki és honnan veszi, hogy tömeges, indoklás nélküli felmondások lesznek. Hatvanötezer kormánytisztviselő van, ennyit emelt ki ez a törvény a köztisztviselők köréből. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a központi közigazgatásból ilyen nagyságrendben lehetne elküldeni embereket? Akkor egyszerűen összeomlana az államigazgatás.
- A szakszervezetek több ezer fős hivatalnokcserét valószínűsítenek. Szerintük a vezető állások betöltőit várhatóan menesztik. Tévednek?
– Először is: szerintem a vezető állásokat érdemes külön kezelni, hiszen 2007-ig, a rendszerváltás után több mint másfél évtizeden át az volt a szabály, hogy a vezetői megbízatás bármikor indoklás nélkül visszavonható. A vezetői megbízás ugyanis nem érintette a köztisztviselők alapvető jogviszonyát. A mostani kormány-tisztviselői törvény visszaállítja ezt a szabályt. A szakszervezetek tévednek, amikor azt állítják, hogy a vezetők ki lesznek rúgva. Nem lesznek kirúgva, ám lehet, hogy elveszítik a posztjukat. Az viszont tény, hogy az eddiginél hatékonyabb munkára van szükség: az az álláspontunk, hogy az eddiginél kevesebb ember is tud a mainál eredményesebb munkát végezni.
- Tehát mégis sor kerülhet több ezer ember elbocsátására – indokolás nélkül.
– Nézze, takarékossági okokból ez előfordulhat. Körül kell nézni Európában, hogy éppen most milyen megszorító csomagokat visznek végig a közigazgatásban. Ha a kormány meg tudja szervezni azt, hogy tizenöt minisztérium helyett nyolc lássa el a feladatokat, akkor igenis csökkenthető az egész bürokrácia.
- Jogos. Ám akkor nyugodtan lehetne indokolni az elbocsátásokat, például azzal, hogy megszűnnek egyes munkakörök. De hadd mondjam el, hogy mi az, amit a szakszervezetek még kifogásolnak.
– Azt, hogy nem egyeztettünk velük.
- Igen. Ráadásul nehezményezik, hogy a fideszes vezetés annyira figyelmen kívül hagyta őket, hogy amikor az egyeztetés hiányáról hat szakszervezet levelet írt Schmitt Pál parlamenti elnök úrnak, válaszra sem méltatta őket.
– Én mint a törvénytervezet egyik előterjesztője minden olyan kötelezettségemnek eleget tettem, ami rám országgyűlési képviselőként vonatkozik. A törvény házszabályszerűen és alkotmányosan született meg.
- Persze, hiszen sok más törvénytervezet mellett ezt is egyéni képviselői indítványként nyújtották be. Ilyenkor pedig nem érvényesek a kormányra egyébként kötelező egyeztetési szabályok.
– És akkor most mit csináljak? A törvényt két héttel a kormány megalakulása előtt nyújtottuk be. Tudni érdemes azt is, hogy amikor a jogalkotási törvény előírja az egyeztetési kötelezettséget, arról nem intézkedik, hogy az előterjesztő vegye is figyelembe a kifogásokat. Számtalanszor előfordul, hogy csak süketek párbeszéde az egész egyeztetés. Valójában a szakszervezetek saját fontosságukat szeretnék azzal alátámasztani, hogy újra és újra az egyeztetési kötelezettségre hivatkoznak. Pedig tény: bár nem hívják egyeztetésnek, az országgyűlési bizottságokban a törvény tárgyalása során a szakszervezetek kifejthették véleményüket. Sőt, javaslataik egy részét az előterjesztők el is fogadták. Munkajogi védettségeket korrigáltunk a törvényben, például a táppénzes állományban lévők vagy a gyermekvállalás miatt hiányzók esetében. Annyira nem igaz tehát, hogy nem volt egyeztetés, hogy az észrevételeik egy része beépült a törvénybe.
- Számukra nagyon fontos a formális egyeztetés, hiszen igen kevés olyan jogosítványuk van, amely a munkavállalók számára igazolja, hogy miért is érdemes odafigyelni az érdekvédőkre. A keveset tehát tűzzel-vassal védenék. De mit szól ahhoz az érveléshez, hogy a versenyvizsga és a pályáztatás eltörlésére önöknek azért van szükségük, mert pártkatonákat akarnak a rendszerbe küldeni? Hogy a szakmai logikát az államapparátusban felülírhatja a hatalmi logika?
– Nem is értem ezt a felvetést, mert a versenyvizsgát csak egy éve vezették be. Ez azt jelentené, hogy az elmúlt tizennyolc évben csak pártkatonákból állt a közszolgálat? A versenyvizsga vadonatúj intézmény, csak néhány száz ember tette le...
- A vizsgát a szakszervezetek fontos vívmánynak tekintik.
– A kötelező versenyvizsga nagyon ellentmondásos szabály volt, hiszen azokkal tetették le, akik még nem is voltak köztisztviselők, tehát saját pénzükből meg kellett előlegezniük a vizsgaköltséget. Mi visszaállítottuk a korábbi szabályt: ha valakit felvettek köztisztviselőnek, akkor bizonyos időn belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie, majd utána közigazgatási szakvizsgát is tehet. Ezekhez a vizsgákhoz pedig magasabb bérek társulnak. Tehát a közigazgatás minőségét akarjuk javítani a vizsgarendszerrel, és nem a beléptetést akarjuk megszűrni úgynevezett versenyvizsgával. Amit egyébként nem töröltünk el, de mostantól nem kötelező.
- Mint ahogy a pályáztatás sem lesz kötelező.
– Egyes munkakörökben tényleg nem lesz kötelező. Ez így van.
- Tehát ön indokolatlannak tartja a félelmet, hogy a közszolgálatban a hatalmi logika felülírhatja a szakmai logikát?
– Nézze, törvény szabályozza, hogy milyen munkakörben melyek a képesítési előírások. Garancia a szakmai logikára, hogy a jogszabály előírja: vezető beosztásba csak felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező ember nevezhető ki.
- Hallottam olyan kifakadást, hogy a köztisztviselő, aki eddig a törvényeknek felelt, eztán csak a főnökének akar majd megfelelni, hiszen bármikor indoklás nélkül kirúghatják. Így a rendszer önkorrekciós képessége is sérül.
– Most már három hete gyakorló államtitkárként mondom, hogy ez blődség. A vezetőknek pontosan az az érdekük, hogy tudják: milyen szakmai érvek, kritikák vethetők fel egyes előterjesztésekkel kapcsolatban. Az a vezető, aki nem tart igényt arra, hogy jelezzék neki a lehetséges hibákat, inkább előbb, mint utóbb bele fog bukni a munkájába.
– Engedje meg, hogy a kölcsönös pontosság kedvéért én is idézzek, méghozzá a zárószavazás előtti módosító indítványom indoklásából. Az felel erre az álláspontra. „Az E- munkajogi tárgyú irányelveinek hatálya általában nem terjed ki a közigazgatásra. [...] A munkajog közjogi szabályainak megalkotása – néhány általános elvi szintű elvárástól, valamint foglalkoztatási követelménytől eltekintve – tagállami jogalkotási hatáskörbe tartozik. [...] Európában a közszolgálati alkalmazás kondícióinak meghatározása tradicionálisan nemzeti belügy.”
MTI-fotó
- Sajnos egy interjúban hosszú idézetek beillesztésére nincsen mód, de ígérem, hogy a folytatást majd egy külön kis keretben az interjú mellé tesszük.
– Szükség is van alaposságra: amiről itt szó van, igen bonyolult jogi kérdés.
- Ha bonyolult is, az államjogász az ön teljes érvelésének ismeretében sem lát semmiféle okot arra, hogy az Alapjogi Charta hatálya alól kizárják a kormánytisztviselőt mint munkavállalót. Az alapjog lényege ugyanis, hogy mindenkire vonatkozik.
– Szerintünk pedig az uniós jog ebben a tekintetben egyáltalán nem ír elő kötelező szabályt a közigazgatásban dolgozókra. A közszolgálatban speciális a dolgozók jogviszonya. Elég, ha arra utalok, hogy egy köztisztviselővel nem szerződést kötnek, hanem kinevezik őt, jogviszonya felmentéssel ér véget, így a munkavállalókra általában vonatkozó szabályok automatikus munkajogi megfeleltetése az ő esetükben nem helytálló.
- A szakszervezetek mindenesetre az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérik, az elbocsátott köztisztviselők pedig hazai bírósághoz, majd az Európai Unió bíróságához fordulhatnak. Ha ott nyernek, megtörténhet, hogy a magyar államnak sok száz millió forintos kártérítést kell majd kifizetnie.
– Nem tudom, ki és honnan veszi, hogy tömeges, indoklás nélküli felmondások lesznek. Hatvanötezer kormánytisztviselő van, ennyit emelt ki ez a törvény a köztisztviselők köréből. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a központi közigazgatásból ilyen nagyságrendben lehetne elküldeni embereket? Akkor egyszerűen összeomlana az államigazgatás.
- A szakszervezetek több ezer fős hivatalnokcserét valószínűsítenek. Szerintük a vezető állások betöltőit várhatóan menesztik. Tévednek?
– Először is: szerintem a vezető állásokat érdemes külön kezelni, hiszen 2007-ig, a rendszerváltás után több mint másfél évtizeden át az volt a szabály, hogy a vezetői megbízatás bármikor indoklás nélkül visszavonható. A vezetői megbízás ugyanis nem érintette a köztisztviselők alapvető jogviszonyát. A mostani kormány-tisztviselői törvény visszaállítja ezt a szabályt. A szakszervezetek tévednek, amikor azt állítják, hogy a vezetők ki lesznek rúgva. Nem lesznek kirúgva, ám lehet, hogy elveszítik a posztjukat. Az viszont tény, hogy az eddiginél hatékonyabb munkára van szükség: az az álláspontunk, hogy az eddiginél kevesebb ember is tud a mainál eredményesebb munkát végezni.
- Tehát mégis sor kerülhet több ezer ember elbocsátására – indokolás nélkül.
– Nézze, takarékossági okokból ez előfordulhat. Körül kell nézni Európában, hogy éppen most milyen megszorító csomagokat visznek végig a közigazgatásban. Ha a kormány meg tudja szervezni azt, hogy tizenöt minisztérium helyett nyolc lássa el a feladatokat, akkor igenis csökkenthető az egész bürokrácia.
- Jogos. Ám akkor nyugodtan lehetne indokolni az elbocsátásokat, például azzal, hogy megszűnnek egyes munkakörök. De hadd mondjam el, hogy mi az, amit a szakszervezetek még kifogásolnak.
– Azt, hogy nem egyeztettünk velük.
- Igen. Ráadásul nehezményezik, hogy a fideszes vezetés annyira figyelmen kívül hagyta őket, hogy amikor az egyeztetés hiányáról hat szakszervezet levelet írt Schmitt Pál parlamenti elnök úrnak, válaszra sem méltatta őket.
– Én mint a törvénytervezet egyik előterjesztője minden olyan kötelezettségemnek eleget tettem, ami rám országgyűlési képviselőként vonatkozik. A törvény házszabályszerűen és alkotmányosan született meg.
- Persze, hiszen sok más törvénytervezet mellett ezt is egyéni képviselői indítványként nyújtották be. Ilyenkor pedig nem érvényesek a kormányra egyébként kötelező egyeztetési szabályok.
– És akkor most mit csináljak? A törvényt két héttel a kormány megalakulása előtt nyújtottuk be. Tudni érdemes azt is, hogy amikor a jogalkotási törvény előírja az egyeztetési kötelezettséget, arról nem intézkedik, hogy az előterjesztő vegye is figyelembe a kifogásokat. Számtalanszor előfordul, hogy csak süketek párbeszéde az egész egyeztetés. Valójában a szakszervezetek saját fontosságukat szeretnék azzal alátámasztani, hogy újra és újra az egyeztetési kötelezettségre hivatkoznak. Pedig tény: bár nem hívják egyeztetésnek, az országgyűlési bizottságokban a törvény tárgyalása során a szakszervezetek kifejthették véleményüket. Sőt, javaslataik egy részét az előterjesztők el is fogadták. Munkajogi védettségeket korrigáltunk a törvényben, például a táppénzes állományban lévők vagy a gyermekvállalás miatt hiányzók esetében. Annyira nem igaz tehát, hogy nem volt egyeztetés, hogy az észrevételeik egy része beépült a törvénybe.
- Számukra nagyon fontos a formális egyeztetés, hiszen igen kevés olyan jogosítványuk van, amely a munkavállalók számára igazolja, hogy miért is érdemes odafigyelni az érdekvédőkre. A keveset tehát tűzzel-vassal védenék. De mit szól ahhoz az érveléshez, hogy a versenyvizsga és a pályáztatás eltörlésére önöknek azért van szükségük, mert pártkatonákat akarnak a rendszerbe küldeni? Hogy a szakmai logikát az államapparátusban felülírhatja a hatalmi logika?
– Nem is értem ezt a felvetést, mert a versenyvizsgát csak egy éve vezették be. Ez azt jelentené, hogy az elmúlt tizennyolc évben csak pártkatonákból állt a közszolgálat? A versenyvizsga vadonatúj intézmény, csak néhány száz ember tette le...
- A vizsgát a szakszervezetek fontos vívmánynak tekintik.
– A kötelező versenyvizsga nagyon ellentmondásos szabály volt, hiszen azokkal tetették le, akik még nem is voltak köztisztviselők, tehát saját pénzükből meg kellett előlegezniük a vizsgaköltséget. Mi visszaállítottuk a korábbi szabályt: ha valakit felvettek köztisztviselőnek, akkor bizonyos időn belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie, majd utána közigazgatási szakvizsgát is tehet. Ezekhez a vizsgákhoz pedig magasabb bérek társulnak. Tehát a közigazgatás minőségét akarjuk javítani a vizsgarendszerrel, és nem a beléptetést akarjuk megszűrni úgynevezett versenyvizsgával. Amit egyébként nem töröltünk el, de mostantól nem kötelező.
- Mint ahogy a pályáztatás sem lesz kötelező.
– Egyes munkakörökben tényleg nem lesz kötelező. Ez így van.
- Tehát ön indokolatlannak tartja a félelmet, hogy a közszolgálatban a hatalmi logika felülírhatja a szakmai logikát?
– Nézze, törvény szabályozza, hogy milyen munkakörben melyek a képesítési előírások. Garancia a szakmai logikára, hogy a jogszabály előírja: vezető beosztásba csak felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező ember nevezhető ki.
- Hallottam olyan kifakadást, hogy a köztisztviselő, aki eddig a törvényeknek felelt, eztán csak a főnökének akar majd megfelelni, hiszen bármikor indoklás nélkül kirúghatják. Így a rendszer önkorrekciós képessége is sérül.
– Most már három hete gyakorló államtitkárként mondom, hogy ez blődség. A vezetőknek pontosan az az érdekük, hogy tudják: milyen szakmai érvek, kritikák vethetők fel egyes előterjesztésekkel kapcsolatban. Az a vezető, aki nem tart igényt arra, hogy jelezzék neki a lehetséges hibákat, inkább előbb, mint utóbb bele fog bukni a munkájába.
Répássy államtitkár indoklásából
„Az E- munkajogi tárgyú irányelveinek hatálya általában nem terjed ki a közigazgatásra. [...] Európában a közszolgálati alkalmazás kondícióinak meghatározása tradicionálisan nemzeti belügy. Közösségi jogforrásként az Európai Szociális Charta sem állapítja meg kötelezően ratifikálandó követelményként a munkáltató munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos indokolási kötelezettségét. [...] Az E- Alapjogi Chartájának eredeti angol szövege védett jogalanyként a „worker”-t jeleníti meg. [...] Ez a kifejezés nem általában jelenti valamennyi foglalkoztatotti jogviszony alanyát, kifejezetten a gazdaság munkavállalójára utal. Amennyiben a közösségi jogforrások bármely rendelkezésnek ennél szélesebb hatályt állapítanak meg, ennek megfelelő terminológiát is alkalmaznak (például civil servant, public servant vagy public administration).”
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXII. évfolyam 26. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Fent és lent
Közterületesek a 99-esen!
Egyenlítő
A kormány és a realitás
Banditapolitika
Halihó! Ellenzék! Na kapjuk össze magunkat villámgyorsan!
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Szavazás
Bill of Rights - az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya
Nagy-Britannia
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 19 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Killjoy, azt hiszed, aki itt nem a fideszt dicsőíti az mind MSZP- megbízott vagy mi a fene. Magam - többször is leírtam ide - semleges megfigyelő vagyok, pusztán a logikus megfigyeléseimet írom le. Te viszont fidesz imádó vagy, mert csak a levegőbe beszélsz. Miért nem bizonyítod tényekkel, hogy Répássy nem a főnökét kritika nélkűl kiszolgáló törtető.
Arról nem beszélve, hogy nem kéne a köztisztviselőket a közalkalmazottakkal egy kalap alá venni, mert azon túl, hogy mindkét szó ugyanazzal a 3 betűvel kezdődik, nem sok közös van bennük...
laszlo10: Bocs, de itt valami nagyon nincs a helyén. Irodavezető ismerősöd (ha ő a főnöke), hoz egy alkohol-szondát, megfújatja, és rendkívüli felmondással wiedersehen...
El nem végzett munka: 3 írásbeli figyelmeztetés után a munkaviszony megszüntetése.
Bocs, tényleg nem értem.
Kedves killjoy!
Lehet hogy van itt aki nem megfelelően csomagolja a véleményét, de alapvetően igaza van!Csak azt kapják vissza az a "elvtárs urak" amit
oly nagy buzgalommal szórtak Gyurcsány Ferencre és Bajnaira!
De ha gondolkodik, akkor már sejti hogy Önnek is hamarosan ilyen véleménye lesz! Csak ehhez nyitott szemmel és füllel kell élni!!!
Nem ért hozzá? Nem baj. Jó elvtárs. Majd beletanul.
Csakhát nem arról van itt szó, hogy aki nem jól látja el a feladatát, vagy részeg...szerintem ilyen valós indokkal nem csak lehetett, eddigis elküldeni, hanam el is kellett...
ezt a törvényt erkölcstelennek tartom.
Ezt a Répássyt úgy ismertük meg mint a jogászkodás a törvények csürés-csavarásának mesterét, bár a lóláb minden esetben kilátszott. Undorodom az ilyen alakoktól, akikben sem emberiesség sem józanság nem található, hanem csak az az alázatos megfelelelési igyekezet a főnöknek. Ez magyar ember a két ss y-jával? Nem. Ez egy egyszerű kis igyekvó, gerinc nélküli hernyó.
Az rendben is lenne, hogy a köztisztviselők, közalkalmazottak túl erős munkajogi védelmét a normális szintre hozzák.
Irodavezető ismerősöm mesélte, hogy van egy lusta, és alkoholista beosztottja, akit szinte lehetetlen munkára fogni, azonban a jelenlegi törvényi szabályozás miatt csak horribilis összegű végkielégítés árán lehetne kirúgni, mert hosszú évek óta köztisztviselő. Elmondta neki, megfogja szondáztatni, mert mindig részeg, és végre elküldheti!
Az eredménye a beszélgetésnek: most már nem részegen jár be, de dolgozni továbbra sem hajlandó.
Tehát az ilyen anomáliák megszüntetése mindannyiunk érdeke.
Amit nem értek, miért kellett ezt a törvényt ilyen lóhalálában, hosszabb, alaposabb egyeztetés nélkül meghozni? Hiszen éppen a becsületes, tisztességesen dolgozó, most már kormánytisztviselők érdeke is az, hogy a rosszul, lagymatagon dolgozó, az ő megítélésüket is rontó munkatársaiktól meg tudjanak szabadulni.
Más országokban a köztisztviselői állásnak rangja van, nálunk a luzerek gyűjtőhelyének tekintjük, sajnos sokszor okkal!
Eddig csak elbocsátásokról szólt a krónika.
Mikor lesz meg az egymillió új munkahely?
Felébrednek-e a megvezetett fideszpártiak az önkormányzati választások előtt? Mert utána már késő! Csak rosszabb lesz! (Én átéltem Rákosit!)
Orbánék nem fogják tűrni a Parlament előtti tér összehugyozását.
Sőt, a vekkerórát is betiltják!
Mert a NÉP erre adott nekik felhatalmazást a fülkés-forradalomban!
Milyen elánnal, milyen hittel segédkeztek a köztisztviselők orbánnak, amikor a Gyurcsány ellen kellett sertepertélni. Itt egy kis tüntetés. Ott egy kis gördülősztrájkocska. Amott egy kis civil elégedetlenségi hőzöngés. Legamott egy kis aláírás gyűjtés, és egy kis kormány buktató népszavazás. Hello Majmok! Itt az eredménye. Mehettek a levesbe. Sikerült kiharcolnotok, hogy másodrendű senkik osztogassák harmad és negyedrendű senkiknek a vezetői posztokat, akik mindenkit ellenségnek látnak, aki nem volt lúzer mint ők. A sötétség áll bosszút azokon, akik hosszú élet munkájával elértek valamit. Tombol a téboly. Tombol a kisebbredűségi komplexusban meggágyult senkik sereg. Mindenki sorra kerül, aki nem volt olyan mint ők. A legkisebb siker láttán is mély megvetés és irigység mérgezte a lelküket sok-sok éve és most náluk van a hatalom. Azt képzelik bármint megtehetnek. Meg is teszik, amire jut idejük. Ezért kapkodnak. Talán érzik, hogy nem ott van a helyük, ahova most sikerült felkapaszkodniuk. Talán érzik, hogy hamarosan pont olyan jelentéktelen másodrendű szaros senkik lesznek megint, amint akik eddig voltak. Ezért sietnek, mert hátha mégsem kell vissza menni a hátsó sorba.
Most már cseszhetitek kamillázó többiek!
Eljött a hülyék országa!
Hajrá Magyar!
Hinni a templomban és a párttaggyülésen kell!
Rövidesen mindkettőből több lesz, mint szeretnénk!
kérdőjel
Nem hittem,hoqy eqyszer meqint aktuális lesz....
Sokmindent nem hittél,de majd csak fiqyelj az önkormányzati választások utáni időkre.
Na akkor nem foqsz iqazán hinni.
Ki ez találva kérem, Furmányos Jogász Viktor országában minden lehetséges.
Ez a szokásos Fidesz stílus. Ha valaki jogi csűrés-csavarással a jogalkotó szándékával ellentétesen használ egy jogszabályt, azt magyarul a joggal való visszaélésnek hívják. Az Alapjogi Charta pedig egyértelműen azzal a szándékkal született, hogy mindenkire érvényes legyen.
Nézem a fórumokat, és hidd el, Cave, sokaknak még nem esett le a tantusz.... hogy az indoklás nélküli felmondás nem a kirugandóknak szól csak..., hanem a helyükre ülőknek, és a maradóknak is....
Ti.: kuss, vagy repülsz.
Volt anno egy vicc: mi az fehér háttér előtt egy fagylalt és egy veréb.
Hát ez a szocializmus emblémája: ha nem nyalsz, repülsz.
Nem hittem hogy egyszer megint aktuális lesz.
Ezért kell az Alkotmányhoz nem értő Köztársasági Elnök, és hűséges FIDESZ párti Alkotmány Bíróság. Igy nincs gond az alkotmányossággal.
"...Nem igaz, hogy az európai szociális chartával összhangban lehet ezentúl indoklás nélkül elbocsátani a közszolgákat; a kormány politikusai ugyan kitalálták, hogy az angol "worker" szó magyar jelentése ebben a viszonylatban csak a privátszféra munkavállalóit foglalja magában, de ez merő blöff. Európában minden alkalmazott kivétel nélkül elvárhatja elbocsátása indoklását - és ezt a jogát a közszférában különösen tiszteletben tartják.
..." (Mészáros Tamás)
De bárkinek jogi érzéke is tiltakozhat egy ilyen tv. ellen - és nem biztos hogy kiállna egy alkotmányossági próbát sem.
Ezek után mondja még valaki, hogy a történelem nem ismétli önmagát!
És hogy teljesen megértse hogy mit beszél,kívánom ne legyen kirúgva csak veszítse el a posztját.