Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Csereháti roma filmesek jártak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon. Hodász országos hírű település. Aki ismeri az ott évtizedek alatt elvégzett munkát, annak számára a falu neve a roma lakosság számára is megnyitható lehetőségeket jelképezi. A görög katolikus egyház helyi intézményei rendkívüli sikerrel virágoztatták fel a helyi közösséget.

Dokumentumfilmek, riportok sora tudósított már eddig is az országos sajtóban Hodászról. A cserehátiak riportja azonban a maga nemében egyedülálló.

A nagyon hasonló problémákkal küzdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Cserehátról érkező roma filmesek saját sorsuk kérdéseire keresték a válaszokat Hodászon. Nem egyszerűen filmeztek, munkájuk a cigány lakosság körében annyira hiányzó kapcsolatfelvétel volt.

A közeljövőben egyébként a cserehátiak maguk is szorosabb kapcsolatba kerülhetnek a görög katolikus egyházzal. A legutóbbi hírek szerint ugyanis a görög katolikus egyház – bizonyára az egyes településeken elért példátlan sikereken felbátorodva – átvenné a WiFi Falu kezdeményezés működtetését is, hogy tudatos tervezéssel és hálózatépítéssel tartósan bekapcsolja a világhálóba a legnehezebb helyzetben lévő térségek lakosságát. Ha sikerül elérni, hogy a szabolcsiak, cserehátiak, baranyaiak tudatosan, a saját hangjukon, a saját felemelkedésük érdekében elkezdjék használni az internet lehetőségeit, ez döntő változásokat indíthat meg.

Cikkünkhöz mellékeljük a Tomor községből, Cserehátról érkezett forgatócsoport hodászi filmjét. A ripot Sója Miklós esperes gazdag örökségétől a jelenlegi hodászi építkezéseken, terveken át a közösségi ház, anyaotthon, szociális intézmények, bölcsőde mindennapi életéig nagyon sok mindent felvillant, amit néhány percben lehetséges.

A legfontosabb azonban cserehátiak és szabolcsiak találkozásának reményt keltő új mintája. Elkezdődött valami, ami már a „fehér” központok felügyelete és közreműködése nélkül is működhet. Máris vannak olyan cigány közösségek, munkacsoportok, amelyek képesek a saját lábukra állni, képesek egymással együttműködni, hálózatokat építeni.

A filmesek és az általuk lefilmezettek eddig is nagyon sok tapasztalatot szereztek a pályázatok világáról. Sok csalódáson vannak túl, megismerték, hogy a romák megsegítésének céljával elnyert pályázati pénzeket – finoman szólva – nem mindig alkalmas személyek és szervezetek viszik Borsodba, Szabolcsba, Baranyába. Saját bőrükön tanulták meg, hogy ki kell állniuk saját érdekeikért. A segítséget köszönettel elfogadják, a lehetőségeket előrelátóan kihasználják, de megalázni, csuklóztatni nem hagyják magukat.

A romák megsegítésére elnyerhető pályázati pénzeket – eddig – a legritkább esetben kapták meg maguk a romák szervezetei. A tipikusan nem-cigány közvetítők alkalmasságát, a cigányokkal kialakított viszonyát, az általuk meghonosított bánásmódot viszont a legritkább esetben vizsgálják komolyan. Nemigen volt példa olyan esetre, hogy valaki, aki pénzt „közvetít” a legelmaradottabb térségekbe, és megfelelően adminisztrálja a kiadásokat, odafigyelve a finanszírozók igényeire, belebukott volna tevékenységébe például egészen nyilvánvaló emberi alkalmatlansága miatt. Csak az a kérdés nehezen megválaszolható, hogy ha a budapesti központból pályázók győzelmi jelentései a valóságot tükrözik a Csereháton és másutt elért látványos előrehaladásról, miért tartanak azok a térségek mégis ott, ahol vannak.

A Cserehát Hangja Csoport tagjai elegendő tapasztalatot szereztek arról, hogy mi folyik a fővárostól távol, a „terepen”. A stáb olyan szövetségeseket keresett – ezt hodászi filmünkben is dokumentálták –, akik tartós erőfeszítésekkel szilárd intézményi alapokat építettek ki. A helyi roma szervezetekkel és kiemelkedő személyekkel összefogva képesek a továbblépésre.

A stáb filmek sorozatával dokumentálta a már megindult hálózatépítést. Hodászi látogatásuk reményt keltő példa a kapcsolatfelvételre.

Tekintse meg a riportot!

http://www.youtube.com/watch?v=d3amYKIapb4

Készítette: Cserehát Hangja Csoport