„Mostantól más világ kezdődik a cigányok számára!” — állítólag ezzel utasított el egy roma szülőt a Heves megyei, ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola igazgatója, amikor az szóvá tette, hogy az igazgatónő rendőröket hívott „csak a roma gyerekekre”, amikor az egyik nyolcadikos osztályból eltűnt a ballagási tablóra gyűjtött húszezer forint.
Az esetről a Roma Sajtóközpontot (RSK) értesítő szülő és a Roma Polgárjogi Mozgalom Heves Megyei Szervezetének elnöke – akinek a lánya szintén „a gyanúsítottak” közt szerepelt – azt mondta: a kiérkező rendőrök egy tucatnyi, kizárólag roma gyereket vittek külön helyiségbe, és órákon keresztül faggatták őket. Mindezt anélkül, hogy értesítették volna a szülőket, miközben zömmel 13 és 14 éves gyerekekről van szó, de volt köztük egy 12 éves is. Az egyik szülő, Oláh Zoltán azt mesélte: reggel kilenctől délután egy óráig „vegzálta” a gyerekeket két rendőr, akik hetedikes fiát arról győzködték, hogy valljon társaira, és a rémült gyereket a WC-re sem engedték el egyedül.
Oláh Zoltán szerint az egyik rendőr ráadásul azzal fenyegette a fiát, hogy állami gondozásba juttatja, ha nem vall. Az apa elmondása szerint az érintett gyerekek lemaradtak az ebédről is, fia éhesen, sírva ment haza. A megyei polgárjogi vezető ehhez azt tette hozzá: az érintett gyerekek alig akarnak iskolába menni, mert megalázva és megszégyenítve érzik magukat. Oláh Csaba tudomása szerint egy hatvani rendőr és az ecsédi körzeti megbízott „hallgatta ki” a gyerekeket, amely után „jegyzőkönyvet” is készítettek, amelyet azonban nem adtak oda a szülőknek.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője ezzel szemben azt mondja: csak egy rendőr volt a helyszínen, csak két gyereket kérdezett ki, amely nem kihallgatás volt, hanem „meghallgatás” és nem „jegyzőkönyv”, hanem „rendőri feljegyzés” készült. Soltész Bálint szerint mindezért nem volt szükség a szülők jelenlétére, szabályosan jártak el. A rendőrt hívó iskolaigazgató viszont szintén két rendőrről beszélt, és arról, hogy azok az összes hetedikes és nyolcadikos gyereket kérdezték. A rendőrök és az igazgatónő által elmondottak csak abban egyeznek meg, hogy az igazgatónő jelen volt az eseményen.
A szülők nélkül az egész meg sem történhet ilyen korú gyerekekkel, a rendőrség szabálytalanul járt el – mondta egybehangzóan mintegy fél tucat, a Roma Sajtóközpont által megkérdezett jogász. Mindegyik arra hivatkozott: mindegy hogyan nevezik a rendőrök a kiskorú és éppen csak fiatalkorú gyerekek kikérdezését és az arról készült dokumentumot, az eljárást nem folytathatták volna le a szülők jelenléte nélkül, merthogy a gyerekek a kikérdezéssel és az erről készült rendőrségi papírral jogilag „státuszba” kerültek, azaz tanúk vagy gyanúsítottak lettek, más szerep nincs. Ezt az álláspontot erősíti szerintük az is, hogy a történtek után a rendőrség szabálysértési eljárást indított ismeretlen tettes ellen. Az egyik ügyvéd szerint a szülőknek panaszt kellene tenniük az illetékes ügyészségnél a rendőri eljárás ellen. Iványi Klára, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa ehhez még azt is hozzátette: a szerinte is szabálytalan eljárás mellett ő azt is aggályosnak tartja, ha csak a roma kisiskolásokkal tették mindezt. Az ügyet kirobbantó osztálypénz egyébként egy nyolcadikos lánynál volt, ő állította azt, hogy az egyik szünetben eltűnt a táskájából, ezért hívott rendőrt az igazgatónő - számolt be az RSK.
Az esetről a Roma Sajtóközpontot (RSK) értesítő szülő és a Roma Polgárjogi Mozgalom Heves Megyei Szervezetének elnöke – akinek a lánya szintén „a gyanúsítottak” közt szerepelt – azt mondta: a kiérkező rendőrök egy tucatnyi, kizárólag roma gyereket vittek külön helyiségbe, és órákon keresztül faggatták őket. Mindezt anélkül, hogy értesítették volna a szülőket, miközben zömmel 13 és 14 éves gyerekekről van szó, de volt köztük egy 12 éves is. Az egyik szülő, Oláh Zoltán azt mesélte: reggel kilenctől délután egy óráig „vegzálta” a gyerekeket két rendőr, akik hetedikes fiát arról győzködték, hogy valljon társaira, és a rémült gyereket a WC-re sem engedték el egyedül.
Oláh Zoltán szerint az egyik rendőr ráadásul azzal fenyegette a fiát, hogy állami gondozásba juttatja, ha nem vall. Az apa elmondása szerint az érintett gyerekek lemaradtak az ebédről is, fia éhesen, sírva ment haza. A megyei polgárjogi vezető ehhez azt tette hozzá: az érintett gyerekek alig akarnak iskolába menni, mert megalázva és megszégyenítve érzik magukat. Oláh Csaba tudomása szerint egy hatvani rendőr és az ecsédi körzeti megbízott „hallgatta ki” a gyerekeket, amely után „jegyzőkönyvet” is készítettek, amelyet azonban nem adtak oda a szülőknek.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője ezzel szemben azt mondja: csak egy rendőr volt a helyszínen, csak két gyereket kérdezett ki, amely nem kihallgatás volt, hanem „meghallgatás” és nem „jegyzőkönyv”, hanem „rendőri feljegyzés” készült. Soltész Bálint szerint mindezért nem volt szükség a szülők jelenlétére, szabályosan jártak el. A rendőrt hívó iskolaigazgató viszont szintén két rendőrről beszélt, és arról, hogy azok az összes hetedikes és nyolcadikos gyereket kérdezték. A rendőrök és az igazgatónő által elmondottak csak abban egyeznek meg, hogy az igazgatónő jelen volt az eseményen.
A szülők nélkül az egész meg sem történhet ilyen korú gyerekekkel, a rendőrség szabálytalanul járt el – mondta egybehangzóan mintegy fél tucat, a Roma Sajtóközpont által megkérdezett jogász. Mindegyik arra hivatkozott: mindegy hogyan nevezik a rendőrök a kiskorú és éppen csak fiatalkorú gyerekek kikérdezését és az arról készült dokumentumot, az eljárást nem folytathatták volna le a szülők jelenléte nélkül, merthogy a gyerekek a kikérdezéssel és az erről készült rendőrségi papírral jogilag „státuszba” kerültek, azaz tanúk vagy gyanúsítottak lettek, más szerep nincs. Ezt az álláspontot erősíti szerintük az is, hogy a történtek után a rendőrség szabálysértési eljárást indított ismeretlen tettes ellen. Az egyik ügyvéd szerint a szülőknek panaszt kellene tenniük az illetékes ügyészségnél a rendőri eljárás ellen. Iványi Klára, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa ehhez még azt is hozzátette: a szerinte is szabálytalan eljárás mellett ő azt is aggályosnak tartja, ha csak a roma kisiskolásokkal tették mindezt. Az ügyet kirobbantó osztálypénz egyébként egy nyolcadikos lánynál volt, ő állította azt, hogy az egyik szünetben eltűnt a táskájából, ezért hívott rendőrt az igazgatónő - számolt be az RSK.

















A legrégebbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni
Nos, hogy miért is, egy cikk, tavaly 31 alkalommal támadtak rendőrre, cigányok, idén már 17 alkalommal:
Négyen támadtak rendőrökre a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaszadán múlt hét csütörtök este. A rendőröket megrugdosták, ruháikat elszaggatták, egyikük könnyebb sérüléseket szenvedett. A támadók a tavaly szigorított törvény alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.
A megyei rendőr-főkapitányság pénteki tájékoztatása szerint csütörtök este a szerencsi rendőrséghez érkezett egy bejelentés, miszerint Taktaszada egyik utcájában többen kiabálnak és verekednek. A kiérkező két járőr az egyik sértett lakásában volt, amikor a támadók megérkeztek. A rendőrök megkérték őket, hogy menjenek el a házból, de erre agresszíven reagáltak: a négyfős társaság az intézkedő rendőröket trágár szavak kíséretében rugdosni kezdte, a járőrök kabátját rángatták, láthatósági mellényüket elszakították. Az egyik rendőr könnyebb sérülést szenvedett. A Miskolci Nyomozó Ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt indított eljárást a 34 éves taktaszadai férfivel és három nő hozzátartozójával szemben.
A büntető törvénykönyv (Btk.) tavaly augusztusban hatályba lépett szigorító rendelkezései szerint két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve, intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követik el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tavaly 31 alkalommal támadtak rendőrre.
Mondanám, hogy kezdődik a szép új világ, de hát csak folytatódik. Talán csak annyi változott, hogy még nagyobb lett az apartheid híveinek pofája.
Most olvastam a Népszabadságban Michael J. Jordan egy cikkét (http://nol.hu/lap/forum/20100507-gyulolet_es_demokracia). A szerző javaslata szerint a rasszizmus ellen az ideális válaszlépés az oktatás, a célnak és az életkornak megfelelő iskolai tananyag lenne.
Íme a példa, miért nem működik Jordan javaslata.