Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már jövő évtől kötelezővé tenné az alsó tagozaton az egész napos oktatást, és a felsőben is minél előbb meg akarja ezt valósítani. A diákok délután nem tantárgyakat tanulnának, hanem kötelező és szabadon választható foglalkozásokon, szakkörökön, felzárkóztató órákon, korrepetálásokon vennének részt. Szakértők szerint ennek csak akkor volna értelme, ha főleg a hátrányos helyzetűeknek hasznos foglalkozásokat tudnának tartani, többen azonban úgy vélik: a diákoknak azért kellene bent maradni az iskolában, mert ezt ezentúl a tanároknak is előírják.

A kormány által szerdán jóváhagyott közoktatási törvény koncepciójának egyik új eleme az egész napos iskola bevezetése nemcsak az alsó, hanem a felső tagozaton is. (A tervezet korábbi verziójában még csak 1-4 osztályos képzésben akarták bevezetni.)

Az Index birtokába került koncepció mindösszesen fél oldalon foglalkozik a köznevelési rendszer intézményei c. fejezetben az általános iskola kérdésével. Mint írják, az általános iskola alsó és felső tagozata céljukat és szervezési módjukat tekintve különböznek. A tervezetben csak annyi áll: "az alsó tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik, és összevont osztályokban is történhet. A felső tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik a tanítási órákon, szabadon választott foglalkozásokon és tanulóidőben. A délutáni foglalkozásokról a tanuló szülői kérésre, igazgatói engedéllyel távol maradhat."

Míg az alsó tagozaton a nevelés, az alapvető kompetenciák fejlesztése, meghatározott ismeretek elsajátítása, a művészeti nevelés és a mindennapos testmozgás a cél, addig a felsőben a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett időt szánnának a szaktárgyi tanulmányokra való fokozatos bevezetésre, és a középfokú tanulmányok folytatására való felkészítésre is.

Ugyanakkor a koncepció több részletet nem tisztáz: milyen formában valósulna meg az egész napos iskola terve, azt bevezetnék-e minden iskolában. A tervezet nem részletezi, hogyan osztanák el a kötelező órákat, vagy a délelőtti kötelező órák után milyen délutáni foglalkozásokon kellene a diákoknak részt venni, vagy hogy pontosan mit takar a tanulóidő.

A koncepció melléklete is csak annyit tartalmaz: a mindennapos testnevelés órákkal együtt 1-3. osztályban 24, negyedik osztályban 26, 5-6. osztályban 27, 7-8. évfolyamon pedig 29 órára emelkedne a tanulók heti kötelező óraszáma.

Akár már jövőre bevezetnék

Az egész napos iskola részleteivel kapcsolatban megkerestük az Oktatásért Felelős Államtitkárságot is, azonban a köznevelési rendszerről szóló törvényt jövő hét eleji nyilvánosságra hozatala előtt nem kívántak részleteket mondani, és a kérdéseinkre válaszolni.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken az MTI-nek adott interjúban viszont úgy nyilatkozott: az egész napos iskolát az alsó tagozaton kötelezővé tennék, mivel a felmérések szerint a gyerekek több mint 70 százaléka amúgy is napközis.

Felső tagozaton az egész napos iskola bevezetése után bizonyos tanórán kívüli foglalkozások kötelezőek, míg mások (például kézműves szakkör) választhatók lennének. Emellett azt akarják elérni, hogy az énekkar, a zeneoktatás és a különböző szakkörök is az iskolában legyenek. Természetesnek nevezte, hogy ha egy diák iskolán kívüli foglalkozásra jár, akkor az igazgató felmentheti a délutáni foglalkozások alól.

Mindezt fokozatosan vezetnék be, alsó tagozaton már a jövő tanévtől életbe léphet az új rendszer, de a felsőben is minél előbb szeretnék megvalósítani az egész napos iskolát.

Mégsem fogadták el?

A kormány ugyan megtárgyalta és jóváhagyta a közoktatásról szóló törvény tervezetét, a Népszabadság pénteken arról számolt be, a kormány valójában mégsem fogadta még el, ugyanis a törvény eddig kiszivárgott részletei komoly kiadásokkal járnának, ezek fedezete azonban egyelőre még nem látszik.

A köznevelési törvény koncepciójának hatásvizsgálatánál azt írják, a mindennapos testnevelés a 1-5. évfolyamokon (2012 szeptemberétől felmenő rendszerben) 1,7 milliárd forint többletkiadást jelentene. Az 1-4. évfolyamon az összevont osztályok költségvetési többletigénnyel nem járnának, és 6 milliárd forint bérmegtakarítást jelentene, ha a felső tagozatokat létszámhoz kötött, iskolaközpontokba vonnák össze.

Technikai megoldás lenne

Az egész napos iskola bevezetésének alapvető problémája abból fakad, hogy az egyelőre szakmailag értelmezhetetlen, véli Radó Péter oktatáspolitikai szakértő. „Az egész napos iskola jelentheti azt, hogy nem áll másból, mint a napközi kötelezővé tételéből, vagy azt, hogy délután is lesznek kötelező órák. A legkevésbé viszont az képzelhető el, hogy az országban sok helyen alkalmazott valódi iskolaotthonos megoldást valósítják meg. Az utóbbinak javító szerepe van, itthon is néhány helyen nagyon jól működik, de az oktatási államtitkárság tevékenysége alapján nem biztos, hogy az alternatív, hátránykompenzáló pedagógiai elképzelést tervezne, egész eddigi tevékenysége ellentmond ennek” – mondja Radó Péter.

Az oktatáspolitikai szakértő szerint az egész napos iskola bevezetése csupán technikai megoldás lenne: amennyiben felemelik a pedagógusok kötelező iskolában töltött munkaidejét napi hat és fél órára, csak így lehetne azt osztálytermi munkával kitölteni.

Hoffmann Rózsa ugyan úgy nyilatkozott, az új törvény koncepciója nem tartalmazza a pedagógusok óraszámának emelését, de rögzíti, hogy a tanároknak heti 32 órát kell eltölteniük az iskolában, azaz a munkahelyükön.

Arra a felvetésre, hogy a heti 32 óra eltöltésére a magyar iskolák infrastruktúrája nem megfelelő, azt mondta az államtitkár, ez a tervezett intézkedés félreértését mutatja. "Ez nem azt jelenti, hogy ez idő alatt a teljes tanári karnak a tanáriban kellene ülnie: így nem is volna értelme a változtatásnak. Úgy kell megszervezni az iskolai életet, hogy a gyerekekkel foglalkozzon a pedagógusok nagy része" – nyilatkozta.

Hátránykompenzáció

Az egész napos iskola feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás lenne. „Butaság erre hivatkozva a tanítási időt növelni, ugyanis olyan nincs, hogy a tanár a munkaidejének egy részében nevel, a másikban kompetenciát fejleszt, ez nem plusz idő kérdése. Ugyanakkor picit gyanakszom, hiszen a kompetenciafejlesztés, mint cél eddig ki volt irtva az államtitkárság szótárából. Hogy most ez visszakerült, üdvözölendő, ám ugyancsak értelmezhetetlen” ­– mondja Radó Péter.

A teljes cikket az Indexen olvashatja el.