Hetilap kereső

168 Óra Online írása - Forrás: MTI

A kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, "aki arra érdemtelenné vált" - derül ki a kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövegéből. Schmitt Pál az ügy kapcsán szerdán levelet írt Orbán Viktornak, melyben arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét az arra érdemtelenné vált személy esetében, álláspontját pedig vegyék figyelembe az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megalkotásakor.

A kitüntető cím adományozásáról szóló törvény szövege szerint a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, "aki arra érdemtelenné vált". Schmitt Pál köztársasági elnök most levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek, melyben azt kéri, hogy a kormány vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét az arra érdemtelenné vált személy esetében.

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlésben, egy interpellációra adott válaszában úgy fogalmazott: Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". Előzőleg a jobbikos Farkas Gergely kérdezte a kormánytól, hogy kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél az író Kossuth-díjának megvonását.

Schmitt Pál a kormányfőnek címzett levelében azt írja: az állami kitüntetésre az válik érdemtelenné (kitüntetését vissza kell vonni), akinek magatartása "hazánk és nemzetünk alkotmányos értékrendjét megsérti". Ezért arra kéri a kormányt, hogy a levelében foglaltakat az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megalkotása során is vegyék figyelembe.

A köztársasági elnök kifejti, hogy az alkotmányból eredő joga és kötelessége, hogy "a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét megtartsa és megtartassa", ezért azt szeretné, ha mindez a kitüntetési eljárás során is érvényesülne. Schmitt azt is részletezi, milyen szempontoknak kell megfelelnie annak, aki állami kitüntetést kap, ezek pedig a következők: "a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett - kimagasló - példamutató tevékenységet folytat, életvitele erkölcsi szempontból példaértékű".

Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: 'ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.' De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!"

Kertész Ákos szeptember 13-án helyreigazította a viták kereszttüzébe került nyílt levelének azt az állítását, mely szerint "a magyar genetikusan alattvaló" volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: "helyesen ilyen mondat nincs". A Kossuth-díjas író ezzel az önként vállalt helyreigazítással "az ügyet" a saját részéről lezárta. Az író röviden kitér arra is, hogy "örömmel értesült" arról, hogy "a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében" őt mások már helyreigazították.

Az író szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.