Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A köztársasági elnök megválasztása előtt azt ígérte, nem a gátja, hanem a motorja lesz a törvényhozásnak. Eddig tartja az ígéretét.

A Köztársasági Elnöki Hivatal dolgozószobájában éjszakánként rengeteget világított a mécses, hiszen Schmitt Pálnak és alkotmányügyi stábjának irdatlan mennyiségű jogszabályról kellett eldöntenie, hogy megfelelnek-e a politikai és alkotmányos feltételeknek. Az államfő tavaly 106, 2011-ben december 31-ig, a közlönyben megjelentek szerint, a számozás nélküli Alaptörvénnyel és annak átmeneti rendelkezéseivel együtt 213 törvényt írt alá. Idén eddig ezekhez kettő jött hozzá: az új Munka törvénykönyve, illetve a szabálysértések drasztikus szigorítása - írta az Index.

Nem homok, olaj a gépezetben

Hiába a törvények alapos vizsgálata, Schmitt a megválasztása óta egyszer sem gördített akadályt a törvényhozás útjába: sem az Országgyűlésnek megfontolásra, sem az Alkotmánybíróságnak normakontrollra nem küldött vissza egyetlen jogszabályt sem.

A Köztársasági Elnöki Hivatal külön oldalt vezet az elnök által aláírt törvényekről. A törvényhozás tempóját azonban a jelek szerint még a Sándor-palotában sem bírják: az év végén a lista utolsó bejegyzése a közlönyben május közepén megjelent 2011. évi XLII. törvény volt.

Vannak kekeckedők is

Az Alkotmánybíróság a jelenlegi ciklusban elfogadott, és Schmitték által átengedett törvények esetében eddig összesen hatszor emelt kifogást. Ilyen volt a büntetőeljárási gyorsítócsomag, a médiaalkotmány, az egyházügyi törvény és a 98 százalékos különadó mindkét verziója, valamint a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása.

A különadó első körének pikantériája volt, hogy Schmitt közreműködött az általa is fémjelzett új törvényalkotási mechanizmus kialakításában: még házelnökként kivárta a 15 napos határidőt a törvény megküldésére az államfőnek, majd miután köztársasági elnökként hivatalba lépett, aláírta a törvényt. Így sikerült elkerülni, hogy elődje, Sólyom László politikai vagy alkotmányossági kifogással élhessen.

Változik az ember véleménye

Schmitt államfőjelöltként "maximálisan egyetértett" azzal, hogy Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők eltávolításáról szóló törvényt. Viszont amikor 2010 végén az ugyanezzel fenyegetett köztisztviselőkről szóló jogszabályról neki kellett döntenie, már semmilyen okot nem látott a közbelépésre.

Hogy az olvasók Schmitt Pál elnöki vétóit mégis a maguk teljességében értékelhessék, az Index azalábbi táblázatokkal igyekszik megkönnyíteni a dolgukat.