Hetilap kereső

Puskás Anikó írása

Október 23-a hazánk egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, melyen az 1956-os forradalom eseményeire emlékezünk. Magyarország miniszterelnöke ezt a napot nem tölti itthon: az ország érdekében Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján vesz részt. Kövér László, az Országgyűlés elnöke tíznapos hivatalos látogatásra utazik, a forradalmat is Brazíliában ünnepli, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig a bécsi 56-os megemlékezésen vesz részt. A három legfőbb magyar közjogi méltóság külföldön tölti tehát az ünnepet. De addig itthon ki viszi a boltot?

Mint arról már hétfőn beszámoltunk, elmarad a Fidesz Astoriára tervezett megemlékezése és nagygyűlése, ezt jelentette be Szijjártó Péter október 17-én.

„Nem mintha Orbán hiányozna itthonról. Addig sem mélyül talán az országot elborító gazdasági, politikai, társadalmi káosz. Elhárult így a Fidesz rendezvény miatt előállott veszélyhelyzet is, ami miatt egy órával előrébb hoztuk a tüntetést. Csak azt az egyet furcsálljuk, hogy nem akadt helyette egyetlen másik vezető Fideszes politikus sem, aki ki mert, ki akart volna állni október 23-án megemlékezni a szabadságharc áldozatairól, ezért a rendezvényük elmarad” - írta a hírre reagálva honlapján az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (EMS) civil szerveződés. A kormánypárt helyszínválasztása ugyanis patthelyzetet okozott korábban: a Fidesz képviselője az egyeztetéseken azt mondta, nem tudtak róla, hogy az Erzsébet híd lábánál tüntetés készül, a rendőrség azonban mégsem engedélyezte egyik rendezvényt sem az eredeti tervek szerint.

Okos enged...

A Fidesz némileg odébb akarta helyezni a nagygyűlés helyszínét, és a színpadot is olyan irányba állították volna, hogy a két tömeg ne keveredjen. Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért csoport képviselője azonban felhívta arra a figyelmet, hogy a két tömeg megérkezésének és elvonulásának útvonalai ütköznek. A Fidesz ekkor úgy reagált, hogy a "történelmi hagyományok" miatt nem engedhetnek többet. Az eredménytelen egyeztetések után úgy látszott, majd a rendőrség dönti el, melyik rendezvényt engedélyezi és milyen formában. „Okos enged: mindannyiunk biztonsága érdekében korábbra, 3 órára került az október 23-i civil tüntetés időpontja” - döntött végül október 12-én az EMS, akik a helyszínen is változtattak annyiban, hogy hátrább húzzák a színpadot a híd felé, illetve a korábban tervezett 90 perces programot lerövidítik 70 percre.

Október 17-én a miniszterelnök szóvivője a következő bejelentést tette: „Orbán Viktor vasárnap az unió brüsszeli csúcstalálkozóján vesz részt, ezért a Fidesz október 23-i megemlékezése, amelyen beszédet mondott volna, elmarad, ahogyan az az állami ünnepség is, amelyen a fővárosban beszélt volna.” Szijjáró azt mondta, a miniszterelnöknek mindig ott kell lennie, ahol az országnak a leginkább szüksége van rá, az ország szempontjából legfontosabb döntések pedig Brüsszelben fognak megszületni aznap. Orbán ünnepi beszédének elmaradása ezenkívül a komplett Fidesz-rendezvény elmaradását is jelentette egyben.

Félnek? Vagy ennyire nem érdekli őket ez az egész? - találgatta a Nem tetszik a rendszer? elnevezésű tüntetés honlapján megjelent cikk, majd ironikusan hozzátette, „bárki rosszul mutatott volna egy soktízezres tömegnek hátat fordító Fidesz színpadon. De hiába fut, Orbán Viktor Brüsszelben sem fog mást hallani az EU találkozón, mint amit tőlünk hallana az Astorián: Nem tetszik, nem tetszik, nem tetszik ez a rendszer.”


Kövér Brazíliába, Schmitt Bécsbe megy

Az Országgyűlés sajtófőnökének szerdai közleménye szerint október 20-án Kövér László házelnök Dél-Amerikába utazik hivatalos útra, Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke és Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár társaságában. A delegáció először az uruguayi fővárosba, Montevideóba megy, ahol megbeszélését folytat a képviselőház elnökével, majd a külügyminiszterrel, tárgyal a köztársasági elnökkel, majd megkoszorúzza az uruguayi magyarok 1956-os köztéri emléktábláját.

Pénteken Brazíliába utazik a magyar delegáció: látogatást tesznek a magyar cserkészek embui Simon Bálint táborában, majd Sao Paulóban találkoznak magyar vállalkozókkal és a magyar kolónia vezetőivel. Vasárnap Kövér László találkozik a Szent Gellért-apátság magyar szerzeteseivel és a Szent Imre Kollégium képviselőjével, majd részt vesz a magyar közösség október 23-i ünnepségén, és beszédében bejelenti a konzuli iroda újranyitását – derül ki a programból. Az út további részében brazil képviselőház, valamint a szenátus elnökével folytat megbeszélést, a hivatalos látogatása utolsó állomásaként pedig munkavacsorán vesz részt.

Amint az várható volt, a köztársasági elnök sem tölti itthon az október 23-át. Schmitt Pál Bécsbe utazik, ahol előbb az ausztriai magyar szervezetek képviselőivel tárgyal, majd felkeresi a bécsi ENSZ-szervezetek központját, és találkozik osztrák kollégájával, Heinz Fischerrel. Ezt követően beszédet mond az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából a Stephansdomban tartandó ünnepségen, ahol este útjára indítja azt a fáklyás felvonulást, amely a Stephansdomtól indul és a nagykövetségre érkezik - írja a Mandiner.


Na de akkor mégis ki marad itthon?

Magyarország öt legfőbb közjogi méltósága sorrendben a következő: a Magyar Köztársaság elnöke, miniszterelnöke, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Schmitt Pál, Orbán Viktor és Kövér László október 23-án hivatalos elfoglalások miatt viszont külföldön fog tartózkodni. Ritkán fordul elő olyan eset, amikor egyszerre utazik el a három legfontosabb közjogi méltóság, jogosan merülnek tehát fel a következő kérdések:


A választások után számos találgatás jelent meg a sajtóban arról, hogy az új kormányban több kormányfő-helyettesi pozíciót hoznak létre, felmerült, hogy Orbánnak akár három helyettese is lehet. Végül Orbán 2010. június 1-jei hatállyal két miniszterelnök-helyettest jelölt ki: Semjén Zsoltot és Navracsics Tibort. A miniszterelnök-helyettesi kinevezésre az alkotmány - a fideszes Navracsics Tibor és Répássy Róbert, valamint a KDNP-s Rétvári Bence előterjesztésében kormánypárti és jobbikos szavazatokkal és egy LMP-s képviselő támogatásával elfogadott - új rendelkezése ad lehetőséget.

Az alaptörvény rögzíti, hogy a miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelölhet ki. Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetve összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új kormányfő megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a miniszterelnök-helyettes gyakorolja; több helyettes esetén pedig az első helyen kijelölt. A kormányfő helyettesítésére első helyen Semjén Zsolt jogosult, így történt ez például Orbán 2010-es bulgáriai nyaralása idején is.

Mit mond a ritka helyzetről az alkotmányjogász?

A felmerült különös egybeesésről a 168 Óra online megkérdezte Dr. Kolláth György alkotmányjogászt is, aki elmondta: noha a kérdés nagyon érdekes és izgalmas, azért van a helyzetnek megoldása. Schmitt Pálnak nincsen rendszeresített helyettese, mint például az amerikai elnöknek, távolléte esetét korlátozott hatáskörben az Országgyűlés elnöke, azaz Kövér László helyettesítheti. Az ő távollétében az alelnökei - Jakab István, Dr. Latorcai János, Dr. Ujhelyi István és Balczó Zoltán - jogosultak döntéshozásra. (Balczó Kövér delegációjának tagjaként szintén Dél-Amerikában lesz.)

Kolláth György hozzátette azt is, hogy a három legfőbb közjogi méltóság távolléte nem jelenti azt, hogy döntésképtelenek is lennének egyben, valamint nem valószínű, hogy akut döntési kényszerhelyzet állna elő. Amennyiben mégis, a távollévő közjogi méltóságok azonnal dönthetnének külföldről is, és természetesen azonnal hazautaznának, külföldi útjukat megszakítva.