A spórolásnak ára van

Nem kell, hogy 19 milliárdba kerüljön egy népszámlálás: tized ennyiért is meg lehet csinálni, ha az Európa-szerte terjedő, regisztereken alapuló módszert alkalmazzák. Ennek is megvan azonban a hátulütője: csak akkor működik, ha a népszámlálóknak felhatalmazásuk van például egészségbiztosítási, adó-, lakásnyilvántartások összekapcsolására.

A világ legtöbb országában ma is a hagyományos, kérdőíves módszert követik: számlálóbiztosok gyűjtik be az íveket vagy postai úton lehet beküldeni őket - tudtuk meg Virágh Esztertől, a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási szóvivőjétől. Ugyanakkor több európai országban - elsősorban a skandináv országokban - az elmúlt években nem szerveztek külön adatfelvételt, hanem meglévő regisztereket, nyilvántartásokat alkalmaztak a népszámláláshoz. Idén már Ausztriában és Szlovéniában is regiszteres adatgyűjtésen alapult a népszámlálás. A módszer előnye, hogy az állampolgároknak nincs teendőjük, a költségek pedig a kikérdezős metódusnak csupán kb. egytizedét teszik ki.

Aggodalmak és félelmek

A regiszteres adatgyűjtés feltétele - hangsúlyozza a szóvivő -, hogy az adott országban az adatvédelmi szabályozás lehetőséget adjon például egészségbiztosítási, adó-, lakásnyilvántartások összekapcsolására a népszámlálás céljaira. Itthon is megvizsgálták a két népszámlálás között a regiszteres adatszerzés lehetőségét, ám egyfelől a jelenlegi nyilvántartások nem statisztikai célra készültek, ezért igen korlátozott ilyen irányú felhasználási lehetőségük. Másfelől az adatvédelmi törvény - az egyik legszigorúbb a világon - nem teszi lehetővé a nyilvántartások használatát, pláne nem összekapcsolását.

A bizalmatlanság, az adatok féltése (legalábbis ha felmérésről, népszámlálásról van szó), tetten érhető. A válaszadói készség lecsökkent, az emberek bizalma az állam felé megcsappant a rendszerváltás óta. Virágh Eszter szerint a népszámlálás zöld számára beérkezett hívások, illetve az érkezett levelek alapján látszik: sokan saját félelmeiket, egyéni gondjaikat vetítették ki. Akinek lakáshitele volt, azon akadt fenn, hogy miért érdeklődnek a lakása iránt. Aki a kormány iránt volt bizalmatlan, az az adatokkal való visszaéléssel kapcsolatos félelmét fogalmazta meg. Ugyanakkor összességében a válaszadók túlnyomó többsége megértette a népszámlálás célját, belátta, hogy az anonimitás miatt nincs ok aggodalomra és megadta a szükséges adatokat.

Lakatos Miklós, a KSH szakmai főtanácsadója korábban úgy nyilatkozott: az önbevallásos módszerrel felvett adatok közül egyre több a bizonytalan, a valóságnak nem mindig megfelelő válasz. Hogy a hibás adatokra hogyan derül fény? Virágh Eszter szerint közvetett módon. Vannak folyamatos adatgyűjtések, így például ha a lakások mérete a népszámlálási válaszok szerint lényegesen alacsonyabb lenne, mint amit más lakásstatisztikák mutatnak, akkor az arra is utalhat, hogy esetleg többen tartanak a népszámlálás válaszai alapján kivetett ingatlanadótól. Ez persze alaptalan félelem, mert a lakcímeket leválasztják a lakásadatoktól - mondja Virágh Eszter.

Ami a nyilvántartásokból hiányzik

Mi kerül ezen 19 milliárdba?

Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese az MTI-nek azt mondta: a népszámlálás összesen mintegy 19 milliárd forintba kerül, de ebben benne vannak az eddigi 4 év előkészületének és a korábbi két próbanépszámlálásnak a költségei is. Mint közölte, az összes költség 85 százaléka személyi kiadásokra jut, így "7,5 milliárd forint adó és járulékok formájában visszaáramlik a költségvetésbe".

A szóvivő azt is kiemeli: szakmai szempontból sem egyértelmű a regiszterek alkalmazhatósága. Itthon a regiszterek alkalmatlanok arra, hogy statisztikai mélyelemzést végezzenek belőlük, már csak azért sem, mert nem fedik le az ország népességét. Például az egészségbiztosítási nyilvántartásokból lehet, hogy esetleg éppen a leghátrányosabb helyzetű rétegek hiányoznak, az adózási adatbázisokban pedig a legmagasabb rétegek lehetnek alulreprezentálva. Olyan praktikus akadályok is vannak, mint a lakcímnyilvántartási szabvány hiánya: különböző formában írjuk be a címeket, a feldolgozás ezért nehéz lenne. A regiszterek nem elégítik ki azokat a szakmai és társadalmi igényeket sem, amelyeket a magyarországi népszámlálásoktól hagyományosan elvártak: nem nyerhető információ például a lakosság vallási, nemzetiségi összetételéről, lakáskörülményeiről, családstruktúrájáról, iskolai végzettségének összetettségéről, vagy akár a napjainkban egyre erőteljesebbé váló földrajzi mobilitásáról.

Ilyen lesz a jövő

Véleménye szerint egy vegyes módszer felé lenne érdemes elmozdulni. A jövőben valószínűleg a költségeket és az adatszolgáltatói terheket csökkentő, nyilvántartásokon alapuló módszer kiegészülhet majd kisebb mintás, néhány 10-100 ezer fős felmérésekkel. Ehhez azonban a jogi környezetnek is jelentősen meg kell változnia - hangsúlyozta Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője.