Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A leglassabban a magyar lakosság öregszik Európában - Az utóbbi 12 esztendőben Magyarország lakossága öregedett (a szerbiai népesség mellett) a leglassúbb tempóban egész Európában, ez azonban elsősorban az alacsonyabb várható élettartamnak tudható be.

Másfél évet öregedett bő évtized alatt az átlag magyar: 1999-ben 38,3, tavaly viszont már 39,8 évesek voltak „Kovácsék”. A folyamatos öregedés dacára a magyar népesség relatíve mégis fiatalodott a „vén Európában”. Míg az előző évezred legvégén a kontinens 35 állama között a nyolcadik legkorosabbnak számított a hazai populáció – az Eurostat adatai szerint –, tavaly már csak a 18. volt a magyar lakosság a szóban forgó (igaz, időközben 46 tagúra bővült) országlistán. Az átlagéletkor alapján a magyarok ma már fiatalabbnak tekinthetők, mint például a dánok, a görögök, a spanyolok, a portugálok, a hollandok és a svájciak. Mindez azt jelenti, hogy az utóbbi 12 esztendőben Magyarország lakossága öregedett (a szerbiai népesség mellett) a leglassúbb tempóban egész Európában - írta a HVG.

Prózaibb megközelítésben valójában arról van szó, hogy idehaza az átlagember életútja több évvel rövidebb, mint számos nyugat-európai országban: a hazai társadalmat sújtó különféle népbetegségek egyszerűen nem engedélyeznek a nyugdíjas korosztály egy része számára hosszú öregkort. A földrész nagy államai közül Németország például az adott időszakban csaknem 5, Olaszország és Spanyolország 3, Nagy-Britannia 2 évvel vált idősebbé, miközben Magyarország népessége a már említett másfél évvel. A szomszédos országok közül Ausztria, Románia és Szlovénia esetében 4-4, Szlovákiában 3 évvel emelkedett az átlagéletkor 1999 és 2010 között. Az osztrák és magyar átlagember ennek megfelelően manapság kerekítve 42, illetve 40 esztendős.

A hazai demográfiai mutatókat tüzetesebben megvizsgálva az is kiderül, hogy a magyar lakosság korösszetétele egyre kedvezőtlenebbé válik, még ha e fejleményt a szomszéd államokból beáramló, viszonylag fiatal migráció valamelyest elfedi is. A legfiatalabb (0–14 éves) korosztály tagjainak száma a rendszerváltás óta Magyarországon 2,13 millióról 1,48 millióra, vagyis nem kevesebb mint 650 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjas generáció létszáma 1,37 millióról 1,66 millióra nőtt. Alapvetően nem különbözik a helyzet a rendszerváltás környékén született 15–24 éves, illetve a háború utáni (50–64 év közötti) nemzedék esetében sem: az előbbiek aránya 15,3 százalékról 12,5 százalékra apadt 1990 óta, míg szüleik aránya a népességen belül 17,5-ről 20,3 százalékra emelkedett. Ez a szóban forgó korosztályokban csaknem 200 ezres csökkenést, illetve negyedmilliós létszámemelkedést jelent.

Mindent egybevetve az átlagéletkor alapján jelenleg Németország népessége számít a leginkább elaggottnak Európában a maga 44 évével, míg a török a legfiatalabb 29 éves átlagéletkorral. A két végletet Olaszország (43 év), Ausztria, Finnország, Görögország és Svájc (42-42), illetve Moldova és Írország (34-34) követi - írta a hetilap.