Hetilap kereső

Pungor András írása

Le akarja járatni a kormány az érdekvédőket – állítják szakszervezeti vezetők. Úgy látják, több fronton indult ellenük támadás: a Fidesz kizárja őket a törvénykezési folyamatból, másrészt Gaskó és helyettesei kirívó fizetésével igyekszik hangulatot kelteni az összes szakszervezet ellen. Táncolhat-e gúzsba kötve az érdekvédő? PUNGOR ANDRÁS írása.

– Hangulatkeltés – így summázza Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt a fideszes bejelentést, hogy megvizsgálnák az állami cégeknél dolgozó szakszervezeti vezetők bérének jogosságát.

Látszólag a Magyar Nemzet cikke verte ki a kormánypárti biztosítékot. E szerint Gaskó István, a VDSZSZ elnöke 1,573 millió, Bárány Balázs és Hangonyi Zoltán alelnökök pedig 1,55 millió forintot keresnek havonta. Bár bruttó összegről van szó, bérük mértéke valóban irritáló. De nem ismeretlenek a számok: az elmúlt években már többször is napvilágot láttak. Hol egy bulvárlap vetette fel, hol a politika.

Gaskó legyint a hírre:
– Egyszer a jobb-, másszor a baloldal teszi közszemlére a fizetésemet. Pedig szükség van arra, hogy a szakszervezeti vezetők meg legyenek fizetve, nehogy a kontraszelekció megbénítsa a szervezetet.

Ennyire egyszerű volna?

Gaskó sorolja a sok pályaelhagyót: a rendszerváltás óta az államigazgatásba, a politikába emigrált számos érdekvédő.
– Például Nagy Sanyi, a Wittich... Nyilván a pénz miatt – magyarázza.

Pedig nemcsak azért. Elemzők szerint sokszor játszott a politika a rendszerváltozás után meggyengült szakszervezetekkel: integrálták a vezetőket, hogy ne lépjenek a kormány ellen, s ha nem állt az érdekvédő az oldalukra, igyekeztek lejáratni őt.

Antallék kezdték

– Már az Antall-kormány is megnyirbálta a szakszervezeti jogokat, gyengítette az erejüket. A kabinet lehetőséget adott arra, hogy az emberek nyilatkozzanak: munkáltatójuk levonja-e bérükből a szakszervezeti hozzájárulást – emlékeztet Kiszelly Zoltán politológus.

Az Orbán-kormány a nem hagyományos érdekvédő szervezettel, a Magosszal bástyázta körül magát, vezetőit még a pártjába is bevonta. A szocialista kormányok sem véletlenül adtak posztokat szakszervezeti tótumfaktumoknak: Vadász János közszolgálati reformért felelős kormánybiztos, Sándor László a Közmunkatanács vezetője, Wittich Tamás pedig a megszorítások hajnalán a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója lett.

Most ismét beleköphet a szakszervezet a kormányzati levesbe. Akadékoskodhatnak a törvényhozatalnál, tüntethetnek, esetleg sztrájkolhatnak. Mivel több állami cég igazgatóságában is ül szakszervezeti vezető, így sok helyen tudnak a kormánynak kellemetlenséget okozni.

Selmeczi Gabriella vizsgálatot sürget:
– Amikor az egész ország spórol, igazságtalan, hogy ilyen magas bérek legyenek. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy megvizsgálja a fizetések jogosságát – állítja lapunknak.

De ezért nem ő a felelős. Akkor vajon ki? Selmeczi a kormányra mutat. Fónagy János és Völner Pál államtitkár tanácstalanul ingatja a fejét. Így egyelőre nem tudni, mit főztek ki Gaskóék ellen a fideszes boszorkánykonyhákban. Furcsa a támadás, hiszen a vasúti érdekvédő és csapata a szocialista kormány alatt gördülő, általános, kétórás, és még ki tudja, milyen sztrájkkal küzdött az új, narancsos korszakért.

Gaskó helyettesének ezért is esett rosszul a fideszes képviselőnő bejelentése. Bárány Balázs az MR1-nek így panaszkodott: „Az elmúlt években szakszervezetünk sokat tett azért, hogy ez a változás ebben a társadalomban létrejöhessen.”

Úgy fest, a Fidesz bizonyított egy közhelyet: a hála nem politikai kategória.

Pénzekről vitázva

– A kormány szándéka a szociális partnerek, a szakszervezetek lejáratása – állítja Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője.

Így gondolkodik Pataky Péter is. Az MSZOSZ elnöke úgy látja, a magas fizetések hangoztatásával egy kalap alá vették az érdekvédőket. Pedig a szakszervezeti vezetők kilencven százaléka pénz nélkül végzi a munkáját, sőt, több állami cégnél, így a Tokaj Kereskedőháznál, a nemzeti infrastruktúrával, a balatoni vízgazdálkodással foglalkozó állami vállalatoknál sincsenek ilyen mértékű szakszervezeti fizetések.

– Egyedi esetről van szó – magyarázza Gaskóék fizetését.

De nemcsak ezen a fronton indult támadás: bekebelezte a kormány az üdülési csekkről ismert, szakszervezetek gründolta alapítványt. Az ok: a jobbos hírek szerint az alapítvány egy szoci hírtévéről álmodott. A kétharmad rögvest módosította a törvényt: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványból nonprofit gazdasági társaságot hoztak létre, így a cégben kisebbségbe kerültek az érdekvédők.

És a sornak ezzel az üggyel sincs még vége: a kabinet látványosan nem tárgyal az érdekvédőkkel egy-egy törvényjavaslat előterjesztése előtt.

– Nem is kell – legyint minduntalan a kormány képviselője, ha szóba kerül a téma. – Hiszen a javaslatok egyéni képviselői indítványként és nem kormányzati előterjesztésként kerülnek a parlament elé.

– Pedig a mindenkori kormánynak tárgyalnia kell a szakszervezetekkel. Orbán még az Országos Érdekegyeztető Tanácsot sem hívta össze – elégedetlenkedik Varga László.

A kormányfő cáfol. Navracsicsék tárgyaltak a szakszervezetekkel, és egyébként is, szerinte az új törvények tetszenek az érdekvédőknek:
– Az adórendszerben történt változtatások a munkavállalók érdekeit szolgálják, ily módon a szakszervezeteknek is jók. Ilyen a magas végkielégítések megadóztatása is. Egyébként pedig augusztusban ül össze az OÉT, ott is lesz mód az egyeztetésre – mondja Orbán.

– Eső után köpönyeg – legyintenek az érdekvédők.

Pataky Péter szerint a Fidesz a szakszervezetek elleni fellépéssel az elbocsátásokról akarja elterelni a figyelmet. Logikus: a lejáratott szakszervezetek kisebb hatékonysággal tudnak tiltakozni a kirúgások miatt.

Pedig már elkezdődtek a minisztériumi elbocsátások. Kényszerszabadságokról, egész osztályok, államtitkárságok felszámolásáról szólnak a cikkek, a parlamenti pletykák.

A kormány cáfolja a tömeges kirúgások hírét.
– A Nemzeti Együttműködés kormánya semmiről nem akarja elterelni a figyelmet – állítja Selmeczi Gabriella.

Kincstári a szöveg.

Fülest kaptak a szakszervezeti vezetők: Orbánék átalakítanák az érdekegyeztetés rendszerét, a szakszervezetekkel nem, csak a munkáltatókkal tárgyalnának. Ha így lesz, újabb uniós pofonba futhat bele az Orbán-kabinet.

– A német modell szerint az érdekegyeztetés hárompillérű: az állam és a munkáltatók mellett a szakszervezet vesz benne részt. Az unió ezt fontosnak tartja – magyarázza Kiszelly.

Ha tilos a sztrájk

Mit tehet mégis a szakszervezet, ha semmibe veszik, ha nem tárgyalnak vele az új törvényekről, ha tömeges kirúgásokról kap hírt?

Varga László szerint tiltakozhat:
– Alkotmánybírósághoz, nemzetközi szervezetekhez fordulhat, vagy fizetett hirdetéseket adhat fel. A közszolgálat speciális terület: nem léphetünk sztrájkba. Nem is tettünk ilyet az elmúlt húsz évben. Mi komolyan vesszük, hogy a társadalomért, az emberekért vagyunk, de úgy látjuk, a kormány nem.