Hetilap kereső

168 Óra Online írása - Forrás: MTI

Szalai Annamária szerint a médiatörvényt bírálók valójában nem magát a jogszabályt, hanem a médiaszabályozás tényét próbálták kritizálni, és az is jól látható tendencia volt, hogy összehangolt politikai támadásról van szó.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke csütörtökön Szentendrén, a Rákóczi Szövetség XXIII. nyári főiskolás táborában tartott előadásán hozzátette: a kritikát az is felerősítette, hogy az év első felében Magyarország volt az EU soros elnöke. A Médiatanács elnöke természetesnek nevezte, hogy a világon mindenütt megjelennek a politikai érdekek és ellenérdekek, ahol szóba kerül a média.

A médiatörvényt kritizálók nagy része viszont nem tájékozódott a jogszabályról, számos országban pedig zömében valótlan állítások jelentek meg, mielőtt a törvény szövegét megismerhették volna - mondta Szalai Annamária. Az NMHH elnöke bízik abban, hogy idővel bebizonyosodik majd, hogy "azok a vádak, amelyeket ész nélkül megfogalmaztak, nem valóságon alapulnak".

A Médiatanács elnöke a magyarországi és határon túli magyar főiskolásoknak tartott előadásában tételesen is kitért a médiatörvényt ért bírálatokra. Szalai Annamária egyebek mellett cáfolta, hogy a hatóság a nyomtatott vagy az internetes sajtó kiegyensúlyozottságát vizsgálná vagy vizsgálhatná. Mint elmondta: a médiahatóság csak a televíziók és a rádiók kiegyensúlyozottságát ellenőrizheti, kizárólag kérelemre, és nem szabhat ki pénzbírságot, ha a médiaszolgáltató jogsértést követ el. Rámutatott, hogy ez a rendelkezés már az 1996-os első médiatörvénynek is része volt.

Szalai Annamária megismételte, hogy sem az internetes blogokat, sem a kommenteket nem vizsgálják. Az NMHH elnöke ugyanakkor ésszerűnek nevezte a bírságok felső határának emelését, mert a korábbi összegeknek nem volt visszatartó erejük. A szankciók és büntetések kiszabására komoly kereteket szab az új médiatörvény - emelte ki, jelezve ugyanakkor, hogy a fokozatosság, arányosság és az egyenlő elbírálás elvének betartása a hatóságra nézve is kötelező.

Az NMHH elnöke visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint a médiatörvényben "gumiszabályok", vagyis többféleképpen értelmezhető fogalmak lennének. Szalai Annamária azt is hangsúlyozta, hogy az NMHH elnökének rendeletalkotási joga kizárólag kizárólag a hírközlés területére vonatkozik. Példaként említette a mobilszolgáltatók díjainak rendeleti úton történő megállapítását. Előadásában arra is kitért, hogy a közmédia rendszere megérett a változásra, s ennek jele, hogy megszűnnek a párhuzamosságok, eltűnik a pazarlás és átláthatóvá válnak a folyamatok.

A Médiatanács elnöke szerint nagyobb biztonságot jelent a közszolgálati televíziók, a rádió és a nemzeti hírügynökség számára, hogy a médiatörvény normatív támogatást ír elő, vagyis nem a kormánytól függ annak összege. Az NMHH elnöke - mint mondta - bízik abban, hogy a közmédiumok pár év múlva talpra állnak, és ez azért is jelentős eredmény lehet, mert némelyik közmédium szinte felélte vagyonát, és a rendszerben az új vezetők érkezéséig összesen 15 milliárd forintos adósságot halmoztak fel.