Szegregáció történt a győri iskolában?
Megkezdődött a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon szerdán annak a pernek a tárgyalása, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított a győri önkormányzat ellen szegregációra hivatkozva a Kossuth Lajos Általános Iskola roma tanulóinak integrált oktatásáért - tudósított az MTI.
Az alapítvány keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az említett iskolában a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket jogellenesen különítik el, az önkormányzat alacsonyabb színvonalú oktatást biztosít számukra, ezáltal hátrányosan különbözteti meg őket.
Arra kérte a szervezet a bíróságot: kötelezze a jogsértés abbahagyására az önkormányzatot oly módon, hogy az iskolába járó roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket osszák szét és integrálják a város többi iskolájába - ismertette az iratot Savanyóné Lakatos Erzsébet bíró.
Az alperes önkormányzat jogi képviselője ellenkérelmet nyújtott be. Rákosfalvy Zoltán álláspontja szerint nincs szegregációról szó ebben az ügyben. Rámutatott arra: a jelenlegi jogszabályok szerint nem mérhető fel, ki milyen kisebbséghez tartozik, az önkormányzatnak erre vonatkozóan nincsenek és nem is lehetnek adatai. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya pedig valamennyi önkormányzati iskolában azonos - tette hozzá.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy Győrött lehetőség van szabad iskolaválasztásra. Az önkormányzat részéről kivitelezhetetlennek nevezte annak a felperesi kérésnek a teljesítését, hogy a gyerekek szüleit kötelezzék arra: válasszanak egy másik városrészben lévő iskolát.
Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke a tárgyalást követően újságírók előtt kijelentette: szeretnék elérni, hogy a roma gyerekek is hozzájussanak a minőségi oktatáshoz, integrált körülmények között tanuljanak Győrött és az országban mindenütt. Megítélése szerint a Kossuth iskola szegregált intézmény, abban a tanulók 80-90 százaléka roma.
Az alapítványi vezető közölte: az integráció Győrött megoldható lenne úgy, hogy az említett iskolát bezárják és a tanulókat a többi iskolába integrálják. Ez a megoldás azért is lehetséges, mert az intézmény 50 százalékos kihasználtsággal működik - fűzte hozzá.
A bíró a felek állításának alátámasztására újabb bizonyítékokat kért. A per várhatóan márciusban folytatódik.
HozzászólásokÖsszesen: 1 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Tisztelt Mohácsi Erzsébet! Ott ahol semmilyen lehetőség nincs pl.-ul kisebb településen a megoldások alternatívái között, s nem ritkán a cigány tanulók 90%-os arányban vannak, mert hiszen az ott élő arányszámukból adódik. Ami természetes is ha egyszer ez így alakult. Nos a magyar lakosság ezért nem perel, s nem kiállt faramucian kifejezve negatív szegregáltságot, netán diszkriminációt.Vagy ez már az Önök szemléletében a jobbik megoldást tükrözi? Sokszor sok helyen elmondtam már, 42 éve élek a cigány társadalomban, ismerem múltjukat, történelmúket, tradicionális mentalitásukat átfogóan minden pozitív és negatív aspektusból. Tehát kérem, hogy vizsgálják önkritikusabban a kérdést, s tegyenek Önök is sokkal többet, a rasszizmust, szegregációt, diszkriminációt, társadalmukon belüli kiváltó okokról. Tudniillik az integrálódási hajlam,hiánya ami gátolja sokszor az előítéletekkel szembeni harcot. Biztos, hogy de faktó mindíg a tőbbségi társadalom a hunyó? Saját tükröm adja mindíg a leg hitelesebb képet önmagamról, csak néha bele is kell nézni!