Hetilap kereső

Sándor Zsuzsanna írása

A szociológus-politológus évek óta oktat a Rendőrtiszti Főiskola társadalomtudományi tanszékén. Több kutatást is végzett a rendőrhallgatók előítéletességéről. Felmérések szerint a leendő rendőrtisztek körében domináns a cigányellenesség. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Felolvasnék egy idézetet: „Antiszemitának lenni nem lehetősége, hanem kötelessége a magyarnak, ha hazafinak tartja magát, ha nem. Magyarországon dívik a magyargyűlölet. Cigányok részéről, zsidók szájából egyaránt.” Ezt Posta Imre írta nemrég, a rendőrség volt szakpszichológusa, aki 2006-ig az ORFK Köztársasági Õrezredében szolgált. Jelenleg a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének sajtófelelőse.

Ez szégyen. Egyszerűen szégyen.

Hogyan kerülhet ilyen szemléletű ember a rendvédelmi szervezetbe?

Túljelentkezés van a rendőri pályára, és szerintem rossz módszerekkel válogatják a jelölteket. A fizikai és pszichológiai alkalmassági vizsgákon azt nézik, van-e valamilyen kizáró ok. Kiszűrik például az erőszakos hajlamú személyeket, de azzal már nem foglalkoznak, milyen a világnézete a leendő rendőrnek: szélsőséges, netán rasszista-e. Nyugat-Európában azt mérik, hogy a jelölt rendelkezik-e azokkal a kompetenciákkal, amelyek nélkülözhetetlenek a hivatása ellátásához, s alkalmas lesz-e arra, hogy a munkáját jól lássa el. Ezt a szemléletet kellene nekünk is átvennünk.

Rendőrtiszti főiskolások között önök több felmérést végeztek az utóbbi tíz évben. Már az 1999-es vizsgálataik után leírták: a hallgatók többségét döbbenetes cigányellenesség jellemzi.

Pontosabb úgy: a diákok között ők voltak a domináns hangadók. Azt is megkérdeztük a hallgatóktól, szerintük van-e Magyarországon cigányprobléma. Sokan válaszolták, hogy igen, és ez kizárólag a romák felelőssége, mivel nem hajlandók beilleszkedni a társadalomba. Általános vélemény volt az is, hogy a konfliktusokat a cigányok elkülönítésével, szegregációval kell megoldani. Akadtak egészen szélsőséges álláspontok is. Volt, aki azt írta: „Ki kellene lőni őket a Napba.”

Vizsgálataik szerint az előítéletesség „integráló erő” a rendőrhallgatók között: szinte sikk cigányozni.

Igazságtalan lenne általánosítani, hiszen a rendőrök között sokan toleránsak a kisebbségekkel. Ráadásul a rendőrség társadalmi szerepét a politikusok határozzák meg, s ők leginkább a bűnözés elleni harcot várják el a testülettől. Ez viszont óhatatlanul az előítéletesség fokozódásához vezet: a rendőr úgy érzi, munkáját segíti, ha „prekoncepciója” van arról, hogy elsőként milyen társadalmi rétegben keresse a feltételezett bűnelkövetőket. Ám ez rengeteg tévedéssel jár. Előfordulhat, hogy észre sem veszik az igazi tettest, mert eleve romát keresnek. A politika ugyanakkor „gyárnak” tekinti a rendőrséget, amelynek teljesítményét statisztikailag akarja mérni. Ezért előfordul: a járőröknek feletteseik előírják, hány szabálysértést, letartóztatást kell dokumentálniuk, hogy megfelelő legyen a kimutatás. És a cigányok mindig jobban szem előtt vannak.

A felméréseik eredményeire reagáltak-e az ORFK vezetői?

Nem. De ők a szervezet működtetésével foglalkoznak, nem pedig tudományos munkák olvasgatásával.

Sokak szerint a miskolci rendőrkapitány kijelentése – „nem megy az együttélés a kisebbséggel” – legitimálta a cigányellenességet. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) nyílt levélben vállalt szolidaritást a miskolci főrendőrrel. Azt írták, a magyarországi cigány etnikum egyes csoportjai „megkeserítik a tisztességes emberek mindennapjait”. A szakszervezet honlapján az is olvasható: „Ma egy segélyből élősködésre berendezkedett család több jövedelemre tesz szert, mint a családja eltartásáról gondoskodni akaró magyar rendőr.”

Amit ez a „szakszervezet” állít, az rengeteg kárt okoz a demokráciának, de a rendőröknek is! Ugyanakkor egész társadalmunkat jellemzi, hogy egyre többen teljes nyíltsággal vállalják szélsőséges nézeteiket. Ez a rendőrségen belül is értékzavarhoz vezethet.

Nem inkább súlyos politikai törést okoz? Az TMRSZ főtitkára, Szima Judit gyakran szerepel együtt Posta Imrével az Echo TV-ben. A „tettre kész rendőrök” honlapján kizárólag a jobboldali médiának adott nyilatkozataik szerepelnek.

Törvény írja elő, hogy rendőr nem politizálhat. Egy közhatalmi szervezetnek az a dolga, hogy működtesse a demokráciát, garantálja az alapvető emberi jogok betartását, és elősegítse a társadalmi konfliktusok csökkentését.

Gondolja, hogy előítéletes rendőrök képesek erre?

Természetesen nem! Mégis inkább azt kellene nézni, hogyan lehetne változtatni a helyzeten. Reformra lenne szükség. Tavaly a rendőrség tudományos tanácsa hozzálátott egy rendészeti stratégia kidolgozásához. Mi ennek a foglalkozási kultúrára vonatkozó részét írtuk meg. Azt, hogy miféle kulturális értékváltást kellene végrehajtani a rendőrségnél. Ennek egyik lényeges pontja, hogy a bűnmegelőzésre kell tenni a hangsúlyt, miként ez Nyugaton már mindenütt megtörtént. Ott nem statisztikai adatokkal akarják bizonyítani a rendőri munka hatékonyságát, hanem rendszeresen megkérdezik a lakosságot, biztonságban érzi-e magát. Itthon is meg kellene érteni: a társadalmi konfliktusokat, a kirekesztést, a gyűlölködést a rendőrség önmagában képtelen kezelni, rossz válaszaival viszont fokozhatja azokat. Sokkal több figyelmet kell fordítani a civilekkel, a helyi érdekvédőkkel, az egyházakkal való összefogásra. De a rendőr csak akkor tudja jól szolgálni a demokráciát, ha ő maga is demokratikusan működő szervezet tagja.

Elképzelhető ez egy fegyveres testületről?

A rendőr nem katona. Át kell alakítani az elavult hierarchikus parancsuralmi rendszert. Erről is folytattunk kutatásokat. Az általunk megkérdezett rendőrök több mint 80 százaléka mondta azt, hogy a parancs rossz munkaszervező eszköz, mert csupán egyirányú kommunikációhoz vezet. Szociológiai alapelv: a döntéseknek ott kell megszületniük, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Az utasítások ezt kizárják. Ezért is van annyi hiba a rendőrség munkájában. Nagyobb autonómiát kellene adni a kapitányságoknak, a körzeteknek. Belgiumban például 196 „rendvédelmi zóna” van, s a helyi igényeknek megfelelően mindegyik hosszú távú biztonságpolitikai tervet alakít ki. Magyarországnak pillanatnyilag nincs átfogó biztonsági stratégiája, de a rendőrség tudományos tanácsa által készített koncepció valószínűleg tavasszal a kormány elé kerül. A többi már a politikusok dolga.