Idén áprilistól indult az Út a Munkához elnevezésű program, ami leszögezi, hogy szociális segélyre (rendelkezésre állási támogatásra) csak az jogosult, aki hajlandó tanulni vagy részt vesz 90 napig napi hat órában az önkormányzat által szervezett közmunkán. Ez jellemzően fűnyírásban, parkok takarításában és a temetők gondozásában merül ki.
M. László Ferenc a jövőre bevezetendő tervezett szigorítás kérdésével indította útjára a beszélgetést, amely szerint egy családban csupán egyetlen ember kaphatna majd rendelkezésre állási támogatást. Becslések szerint így 30-35.000 ember fog kiesni ebből a támogatásból.
Valóban út a munkához?
Szalai Júlia arra hívta fel a figyelmet, hogy nem előzmény nélküli kormányújításról van szó, hiszen a helyi segélyezési rendszerek a munkát mindig nagyon komolyan vették.
„A gondolat, hogy munka és segély összekapcsolódik, azóta létezik, amióta szociális törvény,” mondta. Ezzel kapcsolatban arra a problémára mutatott rá, hogy az önkormányzatok egy részének sem infrastruktúrája, sem apparátusa nincs arra, hogy közmunkát biztosítson. „Voltak települések, amelyeken komoly verseny folyt a cigány és nem cigány segélyezettek közt a közmunkáért – megélhetési forráskiegészítést jelentett."
Lukács György szerint az Út a Munkához program neve a legfurcsább, hiszen annak nem célja, hogy a munkaerőpiacra visszavezesse a támogatottakat.
Az elhíresült monoki modellel kapcsolatban elmondta: sok önkormányzat használta már korábban is ezt a félig elfogadott, félig elhallgatott kritériumrendszert. Véleménye szerint „több olyan önkormányzat van, ahol ki nem mondottan csak azt kaphat segélyt, aki rendben tartja a kertjét, tisztán járatja a gyerekét és hasonló, a helyi establishment által támasztott követelményeknek megfelel.”
A beígért eszköz- és anyagpályázat kiírására ugyanakkor április óta hiába várnak az önkormányzatok. Konkrétan arra, hogy a munka törvénykönyve által kötelezően előírt munkaruhát, védőfelszerelést biztosítani tudják a programban résztvevőknek.
Szalai Júlia szerint az Út a Munkához egyik fő problémája, hogy drasztikusan megfogalmazott egy függelmi viszonyt. „Demokratikus államban intézményesített és törvényesített egy olyan, durva megfogalmazásban »rabszolga-jellegű viszonyt« a program alanyai és az önkormányzatok között, amely alapvető állampolgári jogokat sért. (...) A törvény szövege majdhogynem nyíltan a cigányokat célozza meg, majdhogynem rasszista szöveg,” mondta.
A kisebbségek és a többségi társadalom együttélése sosem volt problémamentes – mutatott rá M. László Ferenc, egyúttal feltette a kérdést: hogyan jutottunk el odáig, hogy ilyen éles, törvény által szentesített cezúrát rendszerszinten próbálnak meghúzni.
Szalai Júlia kijelentette, hogy a következő évek legfontosabb kutatási témájának tartja ennek feltárását, hiszen „olyan dolog történt az elmúlt másfél évben, amit nem lehet tisztán a válsággal magyarázni.
Lukács György arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években toposszá lett mondat: a cigánygyerekek verik a tanárokat, „de ha valaki elmegy egy ilyen helyre és átbeszél egy ilyen témát tulajdonképpen az derül ki, hogy a cigánygyerek csak visszaüt több évtized után”. Lukács szerint nem arról van szó, hogy a gyerekek hirtelen agresszívvá válnak, csak ezt az alárendelt szerepet egyre kevésbé viselik el.
„Azt gondolom, hogy ez nyilván nem csak az iskolákra és nem csak a gyerekekre jellemző. Egyfajta düh vagy dac mindenképpen megfigyelhető, hogy ez a nagyon alárendelt és alávetett, a nem a társadalom tagjaként kezelt ember szerepe egyre kevésbé elviselhető azok számára, akik ezt élik. Mindez valamelyest persze romakérdés, de nem feltétlenül az. A romák abszolút felülreprezentáltak a mélyszegénységben, de a mélyszegénység többségét nem ők teszik ki,” mondta.
Látható másságuk miatt vannak a romák diszkriminatívabb helyzetben, mutatott rá Lukács.
Mennyiben segít a jelen segélyezési rendszer, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberek újra talpra álljanak?
A meghívott előadók abban egyetértettek, hogy ez nem cél. Lukács György kíméletlenül mutatott rá a valóságra: „A jelenleg regnáló szociális rendszernek egy célja van, amit tökéletesen teljesít is, hogy ne legyenek éhséglázadások”.
A Rükverc fesztivál október 20-án, kedden folytatódik – a következő program központi témája: "Mennyibe került a cigányságnak a rendszerváltás?"
M. László Ferenc a jövőre bevezetendő tervezett szigorítás kérdésével indította útjára a beszélgetést, amely szerint egy családban csupán egyetlen ember kaphatna majd rendelkezésre állási támogatást. Becslések szerint így 30-35.000 ember fog kiesni ebből a támogatásból.
Valóban út a munkához?
Szalai Júlia arra hívta fel a figyelmet, hogy nem előzmény nélküli kormányújításról van szó, hiszen a helyi segélyezési rendszerek a munkát mindig nagyon komolyan vették.
„A gondolat, hogy munka és segély összekapcsolódik, azóta létezik, amióta szociális törvény,” mondta. Ezzel kapcsolatban arra a problémára mutatott rá, hogy az önkormányzatok egy részének sem infrastruktúrája, sem apparátusa nincs arra, hogy közmunkát biztosítson. „Voltak települések, amelyeken komoly verseny folyt a cigány és nem cigány segélyezettek közt a közmunkáért – megélhetési forráskiegészítést jelentett."
A Rükverc fesztivál plakátja
Az elhíresült monoki modellel kapcsolatban elmondta: sok önkormányzat használta már korábban is ezt a félig elfogadott, félig elhallgatott kritériumrendszert. Véleménye szerint „több olyan önkormányzat van, ahol ki nem mondottan csak azt kaphat segélyt, aki rendben tartja a kertjét, tisztán járatja a gyerekét és hasonló, a helyi establishment által támasztott követelményeknek megfelel.”
A beígért eszköz- és anyagpályázat kiírására ugyanakkor április óta hiába várnak az önkormányzatok. Konkrétan arra, hogy a munka törvénykönyve által kötelezően előírt munkaruhát, védőfelszerelést biztosítani tudják a programban résztvevőknek.
Szalai Júlia szerint az Út a Munkához egyik fő problémája, hogy drasztikusan megfogalmazott egy függelmi viszonyt. „Demokratikus államban intézményesített és törvényesített egy olyan, durva megfogalmazásban »rabszolga-jellegű viszonyt« a program alanyai és az önkormányzatok között, amely alapvető állampolgári jogokat sért. (...) A törvény szövege majdhogynem nyíltan a cigányokat célozza meg, majdhogynem rasszista szöveg,” mondta.
A kisebbségek és a többségi társadalom együttélése sosem volt problémamentes – mutatott rá M. László Ferenc, egyúttal feltette a kérdést: hogyan jutottunk el odáig, hogy ilyen éles, törvény által szentesített cezúrát rendszerszinten próbálnak meghúzni.
Szalai Júlia kijelentette, hogy a következő évek legfontosabb kutatási témájának tartja ennek feltárását, hiszen „olyan dolog történt az elmúlt másfél évben, amit nem lehet tisztán a válsággal magyarázni.
Lukács György arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években toposszá lett mondat: a cigánygyerekek verik a tanárokat, „de ha valaki elmegy egy ilyen helyre és átbeszél egy ilyen témát tulajdonképpen az derül ki, hogy a cigánygyerek csak visszaüt több évtized után”. Lukács szerint nem arról van szó, hogy a gyerekek hirtelen agresszívvá válnak, csak ezt az alárendelt szerepet egyre kevésbé viselik el.
„Azt gondolom, hogy ez nyilván nem csak az iskolákra és nem csak a gyerekekre jellemző. Egyfajta düh vagy dac mindenképpen megfigyelhető, hogy ez a nagyon alárendelt és alávetett, a nem a társadalom tagjaként kezelt ember szerepe egyre kevésbé elviselhető azok számára, akik ezt élik. Mindez valamelyest persze romakérdés, de nem feltétlenül az. A romák abszolút felülreprezentáltak a mélyszegénységben, de a mélyszegénység többségét nem ők teszik ki,” mondta.
Látható másságuk miatt vannak a romák diszkriminatívabb helyzetben, mutatott rá Lukács.
Mennyiben segít a jelen segélyezési rendszer, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberek újra talpra álljanak?
A meghívott előadók abban egyetértettek, hogy ez nem cél. Lukács György kíméletlenül mutatott rá a valóságra: „A jelenleg regnáló szociális rendszernek egy célja van, amit tökéletesen teljesít is, hogy ne legyenek éhséglázadások”.
A Rükverc fesztivál október 20-án, kedden folytatódik – a következő program központi témája: "Mennyibe került a cigányságnak a rendszerváltás?"
A legrégebbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni
Nagy marhaság a címben idézett mondat. A szegények 2/3-a Magyarországon nem cigány. (És a cigányok 1/3-a nem szegény.)
Csak azt irom amit én látok és ez igaz.
Szülői értekezlet az általánosban.Vajon a cigányszülők miért vannak távol.Persze ismerem őket.Otthon vannak,vagy a kocsmában.Nem érdekli őket,hogy mi van az iskolában,hogy hogy tanul a gyerekük.
Persze ismerem őket.Tudom,hogy sok cigánygyerek késik a suliból,vagy sokat marad otthon.Vajon miért?Persze buktatás nincs az alsóban.Kinek jó ez???Az osztályokban nagy a különbség....a jók könyvet olvasnak(és lemaradnak),mert unatkoznak ,...a gyengék pedig még a szorzótáblát sem tudják negyedikre.Vajon miért?
Azt látom,hogy csak páran fizetünk a tankönyvekért a "többség" nem. Az étkeztetés szintén ingyenes a "többség"-nek.
(tisztelet a kivételeknek).
És akkor látom a tévében a menetelést....felkavaró volt.
Vajom miért nem kérdeznek meg tanárokat ,tanitókat a fennt leirtakról????
Nos sok Cigány él,a segélyekből,nem is rosszul,persze vannak Lumpen magyarisk is.HM-C,beszáll luxus auto,min 4 purdé,a család ,ezt miből tartjaa fenn???Hisz nem dolgozik((nak)) ,hát az ADOFIZETŐK,pénzéből.A gazdag C-k, ép olyanok mint más gazadagok,ami az enyém,nem közös.
Ahány rát-ost ismerek ( csak egy roma van köztük ), mindannyian 62 ezer Ft-ot kapnak / hó. A minimálbér nettója 57.815 Ft. Lehet számolni, mi éri meg jobban.
„Az utóbbi időben úrrá lett valami őrület a többségi társadalmon, amely meg van győződve róla, hogy a magyar jóléti rendszer pazarló, milliárdokat szór ki az ablakon..." (még többet)
nem csak a romákra kell itt gondolni hanem az "elit" fele is jó sok pénzt elszórunk legutóbb a BKV-MÁV-nál voltak kis finomságok és csodálkoznak hogy veszteséges...
Az adócsalókat-bankárokat jobban elítélem mint a munkanélkülieket.
Az hogy leszázalékoltat és hogy roma nem zárja ki egymást.
Ez 1 válfaj a sok közül,amit említettem.
A többivel mi van?Adócsalás,tb csalás,leszázalékoltatás stb...
A találékonyság határtalan:)
Azzal a kicsi, de el nem hanygolható különbséggel, hogy rokkantnyugdijas évtizedeken át fizetet társadalombiztosítást, a roma meg soha.
Ahogy egy eszement szociólus mondotta: harmadik generációs munkanélküli.
A plakát nagyon eredeti.
A témához:
Annyira unalamas már ez a téma.Jönnek a szociológusok,akik megmondják a tutit.
Aztán a nagy magyarok,akik kikérik maguknak.De persze azt kell nagyon bizonygatni,ami nem igaz.
Aztán jönnek majd a baloldaliak,akik lecseszik a jobbosokat.
Kb. így zajlik ez itt.
Berzsian:
És az ún rokkantnyugdíjasok?Ők se dolgoznak túl sokat,aztán hány milliárd megy rájuk?Vagy az öregek,betegek,pszichiátriai esetek?Ők se aktív termelői a társadalomnak.Nem csak a cigányok kerűlnek sokba.
A 18 évfeletti népesség 38%-a dolgozik.A többi eltartott.És le merem fogadni,hogy nem csak az 5-600 ezer cigány az,aki viteti magát a szociális rendszerrel.Legalább annyi magyar is van.
Pl.táppénzcsalás,leszázalékolási csalások,adóelkerülés,tb befizetés hanyagolása.
Ez inkább magyarbűnözés,mint cigánybűnözés.
"Látható másságuk miatt vannak a romák diszkriminatívabb helyzetben"
Ez egyszerűen hazugság. Nem igaz, hogy a bőrszín miatt vannak diszkriminálva a romák.
A 80-as években mikor több munkahely volt a romák és a magyarok normálisan együtt tudtak dolgozni. Nem volt bőrszín miatti kiközösítés.
Városlakó szociológusok ne szóljanak bele a vidéki magyarok életébe. Nem nekik kell együttélni a vidéki cigányokkal.
Ezek a városlakó szociológusok miért nem adnak egy kis igazat a magyaroknak? Miért csak a romákkal tudnak együttérezni?
Ezek a városlakó szociológusok mániákusan ismételgetik, hogy a magyarok a hibásak mindenért. A romák nem tehetnek semmiről.
Nagyon örülnék , ha végre elmagyaráznák nekem tudatlannak ezek a jó képességű szociológusok, miért van az, hogy a romáklakta terűletekről
aki csak teheti elmenekül
A házak, a telkek elértéktelenednek és negyedáron is alig lehet értékesíteni őket, mert senki nem vállaja az együttélést.
A földművelés megszünik, az állatállomány kipusztul, viszont szaporodik a szemét, a gaz.
Térdig járhatsz a kibelezett roncsok között, és ami egykor egy telepúlés volt, az ma egy szeméthegy.
Mi, erre a válasz szakértőim?
T.Sobri! Majd mikor a poztitív diszkrimináció generálta tettekből ők is kapnak, ott fenn, no majd akkor lesz visítás.
"A cigánygyerek csak visszaüt"
Tévedés!
A pozitív diszkrimináció az ami visszaüt!
Sokatmondó tény, hogy szociológusok többsége kormányzati elvárásoknak megfelelve igyekszik magyarázni a romakérdést.
Mindíg a kisebbségi jogok, és sohasem az őket teljes egészében eltartó társadalom elvárásai felől közelítenek.
Még soha, senkitől nem hallottam arra a választ , miért kerülnek nekünk évi háromszázmilliárdba a romák.
Mert tévedés azt hinni, hogy a közel százmilliárdos éves segélyezés a legnagyobb összeg , amit kapnak.
Egondolkodtak már azon, mennyibe kerül hat-hétszázezer ember szociális alapon történő egészségügyi ellátása? Mert az orvosi ellátás, természetes módon azt is megilleti, aki egy fillérrel nem járul hozzá a költségekhez.
A legnagyobb számszaki összeg az a támogatás, amit célzott támogatás formájában, továbbá a Munkaerőpiaci Alap terhére kepnak.Ez messze meghaladja aszázmilliárdot. Ehhez jönnek a romaszervezetek támogatásai évi hétmilliárd értékben, ami jóformán semmi az előzőekhez képest. A roma rendezvények biztosítása ezerötszáz rendőr vidékről történó felvezénylésével, szintén nem két fillér.Az egyébb, romákkal összefüggő közbiztonsági intézkedések is milliárdos nagyságrendüek.Még oldalakon tudnám sorolni, de felesleges, Amig politikai kérdést csinálnak belőle, nem lesz megoldás.
T. Berzsian56! Tökéletesen igaza van! Már abból az egyszerű tényből kiindulva: minden újjszülöttnek minde vicc új! Ha nem predesztinálja a gyereket a gyűlöletre senki az kvázi nem is fog gyűlölködni soha. Ha pedig valaki betartja az együttélés alapvető szabályait, ne tessék azt állítani senkinek, hogy ki fogjuk rekeszteni. Ezek testközeli tapasztalati tények a részemről, tehát semmiféle cáfolatot nem tudok elfogadni.
Lukács György arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben toposszá lett mondat: a cigánygyerekek verik a tnárokat"de ,ha valaki elmegy egy ilyen helyre és átbeszél egy témát tulajdonképpen az derül ki,hogy a cigánygyerek csak visszaüt több évtized után"
Aki egy ilyen mondatot leir, ne nevezze magát szociológusnak.
Ez egyszerűen állatság.
Szabadítsuk fel a gyerek személyiségét, mielőtt lelki sérülés érné, nembaj ha lerúgja atanárt a katedráról, hiszen mi ez ahhoz képest amit nyerünk.
"Ha lemegy az ember és átbeszéli a dolgokat" Nos attól függ kivel beszéli át, az egzisztenciáját féltő pedagógussal, netán a kisebbségi önkormányzóval, roppant kevés, végre már egyszer azt hallaná olvasná az emmber, hogy ott tartózkodtam ennyi annyi ideig, s saját tapasztalataim alapján alkotok véleményt. Nem győzöm ezerszer hangsúlyozni a romák tradicionális mentalitásában keresend a kérdés lényege. Az pedig, hogy a gyerekeik miért olyanok amilyenek? Tetszik tudni nem kellene agresszívan nevelni / nem nevelni/ őket a családban, s nem a pedagógust trágár módon a gyerek előtt szidva, ha netán nevelni szeretné a saját érdekében a gyereket.A testközeli tapasztalatok hiánya markáns tévhiteket generál, s ez nem holmi diploma kérdése.
"amely szerint egy családban csupán egyetlen ember kaphatna majd rendelkezésre állási támogatást. Becslések szerint így 30-35.000 ember fog kiesni ebből a támogatásból."
Mit csodálkozik? Pont ez a cél. Ha 35 ezer ember havonta csak 30 ezer forintot kapott fejenként, az évi 12 milliárd forint. És még a kormány nagyon szőrmentén járt el, mert ez a tétel százmilliárdos.