Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Több mint napi négy órát hallgatott rádiót szeptemberben a tizenöt évnél idősebb magyar népesség majdnem kilencven százaléka – áll a GFK-Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. legfrissebb felmérésében. Pedig a rádiót és a rádiózást a szakemberek már többször is eltemették.

A cég kutatásának eredménye szerint a 15 évnél idősebb magyar népesség 87,3 százaléka, azaz egész pontosan 7 438 000 fő hallgatott rádiót egy átlag szeptemberi napon. Méghozzá nem is kevés időt, átlag 4 óra 17 percet.

Míg a rádióhallgatás napi görbéje az első őszi hónapban a nyári időszakhoz képest alig változott, szeptemberben a koradélutáni hallgatottság jelentős mértékben nőtt. A legtöbben munkába menet kezdenek rádiózni, az első csúcs reggel kilenc órakor van. Délután kettő körül pedig a hallgatottsági görbe újra növekedésnek indul, majd délután öt órára a rádiók már 17-19 százalékos hallgatottságot érnek el.



- A napi 257 perc jelentős idő, reális is, de nem mind „célzott médiafogyasztás” – mondja Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke. – A rádió jó ideje háttérmédium, amely végigkíséri a médiafogyasztó egy napját. Ebben a négy órában benne van az az idő is, amit a hipermarketben tölt, miközben szól a rádió. Ez persze semmit sem von le a médium értékéből. Attól, hogy célzottan hallgatjuk, még emlékszünk a kulcsüzenetekre.

A szakember a majd kilencven százalékos napi hallgatottságot is reális. Annak ellenére, hogy a rádiót már többször, több ok miatt eltemették. Először a hatvanas években, amikor a televíziózás, aztán nyolcvanas években, amikor a műhold, végül a kilencvenes évek közepén, amikor az internet teret nyert.

- De a rádió köszöni szépen, jól van. Ennek oka, hogy rádiója szinte mindenkinek van, a leggyorsabban képes a tartalom-szolgáltatásra, mindenhol jelen tud lenni, és nem utolsó sorban ingyenes.

Redetzky hozzáteszi: a kora délutáni illetve esti rádióhallgatás növekedése a mobilitással van összefüggésben. A magyar társadalom rendkívül mozgékony, türelmetlen és széttöredezett.

- Az emberek többsége többféle tevékenységből kénytelen megélni, ehhez pedig többet kell mozogni, így megnőtt az „utazó idő”, mialatt leginkább rádiót lehet hallgatni.

A kutatásban helyet kapott a megyeszékhelyi rádióadók hallgatottságának mérése is. A tizennyolc mért megyeszékhely közül hat város esetében is harminc százaléknál magasabb volt leghallgatottabb rádió napi elérése a 15-49 évesek körében. Ez országos szinten is kiemelkedő teljesítmény.

- A helyi médiumok szerepe a világon mindenhol erősödik – véli Radetzky. - A globális médiapiac kihívására adott válaszok egyike - ha nem a legfontosabbika - a helyi tartalom előállítása. Ugyanakkor a „helyi” rádió" és a ”kereskedelmi” rádió egymástól nem elválasztható. A helyi rádiók kilencven százaléka kereskedelmi, azaz többségében szórakoztató tartalmat állít elő. Ehhez teszi hozzá a helyi információt, a helyi reklámot.

A szakember mégis úgy látja, a magyar rádiós piac - a kiemelkedő elérések ellenére – alulreprezentált a reklámpiacon. A megyeszékhelyek szinte mindegyikében a helyi rádióknak az országos csatornákkal kell versenyezniük. Így a központi bevételek, ügynökségi források elhanyagolható része, a 160 milliárdos nettó reklámpiac alig hat százaléka jut nekik. Ez azt jelenti, hogy a százötven helyi rádióhoz két milliárd forint kerül.

- Arról nem is beszélve, hogy a média mindig is ki volt téve a politikai és gazdasági befolyásolás veszélyének – magyarázza a szakember. – Néhány héten belül több mint 60 helyi - köztük 6 budapesti - rádiónak jár le 12-16 év után a műsorszolgáltatási jogosultsága. Őket már az új Médiatanács pályáztatja és dönt a sorsukról. A HEROE már korábban javasolta az ORTT-nek, ha egy rádió a 12-16 évben jogszerűen, súlyosabb vagy visszatérő jogsértés nélkül folytatta a tevékenységét, az újrapályáztatásnál a médiahatóság ezt többletponttal értékelje. Az akkori ORTT a javaslatunkat nem támogatta. Most mégis reméljük, az új Médiatanács belátja: a helyi rádiós iparág stabilitása nemcsak a rádióknak, hanem többek között a gazdaságnak, a helyi közéletnek és a közönségnek is érdeke. Bízunk benne, hogy a Tanács szakmai döntést hoz, és újra műsorszolgáltatási lehetőséghez juttatja azokat a rádiókat, amelyek eddig is bizonyítottak.