Hetilap kereső

168 Óra Online írása

"Bizonyára sokan emlékeznek arra, amikor 2007. március 15-én Gyurcsány Ferenc a Művészetek Palotájában szónokolt, miközben a rendőrök éppen oszlattak az Andrássy úton. A kormányfő akkor de facto már bukott politikus volt: sem a közvélemény-kutatásokban, sem az utcán nem volt már esélye. Orbán Viktor ma még nem tart itt, de az kétségtelen, hogy egyre nagyobb lépéseket tesz ebbe az irányba" - véli Török Gábor.

"Mi kell a legitimitás (NB: nem a törvényességről, a legalitásról beszélek!) elvesztéséhez? Egy dolog biztosan: annak világos, látványos demonstrálása, hogy az adott politikai szereplő már nem támogatott, nem hiteles. Jól látható ez a közvélemény-kutatásokban, de tetten érhető az utcai megmozdulásokon is. Az elmúlt években a Fidesznek és Orbán Viktornak ezzel soha nem volt gondja. Még tavaly ősszel is magabiztosan mondhatták ilyen-olyan vitákban a baráti elemzők, hogy nézzetek a táblára: az ellenzék nincs sehol, sem a felmérésekben, sem az utcai rendezvényeken. Ugyan a Fidesz – a Nézőpont Intézet sajátos eredményeit leszámítva – minden kutatásban jelentős veszteségeket szenvedett, nagyjából a 2010-es szavazóinak felét elvesztette, de az ellenzék semmit sem profitált ebből, ráadásul a nyilvános megmozdulásai szűk családi körben zajlottak" - írja legfrissebb blogbejegyzésében az elemző, amelyet a Népszabadság idézett.

"Az utóbbi téren ma jelentős fordulat következett be. A több tízezres kormányellenes tömeg új minőséget jelent a politikai versenyben. Nem hiszem, hogy sok olyan ember akad ebben az országban, aki tavaly tavasszal, az új alkotmány elfogadásakor el tudta volna képzelni, hogy annak hatályba lépésekor nem azt ünneplő, hanem azt elutasító emberek veszik körül a rendezvény színhelyét. Kevesen hitték volna, hogy a kormányfőnek valamilyen hátsó bejáraton kell megközelítenie a helyszínt, az épületet pedig rendőrök sorfala védi majd. A kormány kedvenc frázisainak - a „nemzeti összefogás”, a „kétharmados forradalom”, a „választói felhatalmazás” – szavatossága egyértelműen lejárt, ha mondják is őket, az arcok árulkodók. 2007-ben is akadt valaki, aki Éljen Gyurcsányt kiáltott a teremben, a kormányfő beszédét taps fogadta a közjogi méltóságok részéről, de az ott ülő realisták tudták, hogy a jövő vesztesei között ülnek" - hangsúlyozza Török Gábor.

"Ismételem újra: ma még nem tartunk itt. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a bizonytalanok óriási táborának pártot, pártokat kell választania magának, vagy a mai étlapról, vagy máshonnan. Korábban nem gondoltam volna, de ma nem kizárható, hogy már ebben az évben a biztos pártválasztók között is világos kisebbségbe szoruljon a Fidesz. Ha ez megtörténik, a parlamenti kétharmad rettenetesen nehéz, kényelmetlen helyzetbe kerül, legközvetlenebb támogatói, szövetségesei, haszonélvezői is elbizonytalanodhatnak, az ellenzék pedig nem csupán kényszerből – mert a törvényhozásban tehetetlen – keresi majd az utcát, hanem komolyan bízhat abban, hogy ott kényszeríthet ki fontos változásokat" - teszi hozzá a politológus.

"Bármennyire is szeretnék a politikai ellenfelek, és bármennyire is napi folyamatos értékelési lázban ég a média egy része, a választók a kormány teljesítményéről a véleményüket nem száz nap után alakítják ki. Lehet (sőt, talán valószínű is), hogy Orbán Viktor népszerűsége egyszer lejtmenetbe kerül, hitelessége erodálódik, ám ha csak maga nem tesz ezért, erre biztosan nem egyhamar kerül majd sor” – írta Török 2010 szeptemberében. Úgy véli, pontosítania kell az egyhamart...