Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A magyar alkotmányozásról, illetve a gyermekek utáni plusz szavazatról szóló elképzelésekről közöl értékeléseket hétfőn több brit napilap. A konzervatív The Times előfizetéses internetes kiadásában - Adam LeBor tudósító tollából, budapesti keltezéssel - megjelent írás szerint az új magyar alkotmányt erőteljes bírálatok érik, amiért "egy hónap alatt áthajtották".

A lap szerint a Velencei Bizottság, amely az EU-nak szolgál tanácsadással alkotmányos kérdésekben, azt állapította meg, hogy a jobbközép Fidesz-kormányzat eljárása az átláthatóság hiányát mutatta, a kormány elmulasztotta a megfelelő konzultációt a közvéleménnyel vagy az ellenzékkel, és siettette a folyamatot. Civil társadalmi csoportok és az ellenzéki pártok szerint az új alkotmány gyengíteni fogja a demokratikus ellenőrzés és az ellensúlyok rendszerét, és lendületet ad a Fidesz központosító törekvéseinek.

Ellenzéki képviselők népszavazást sürgettek, és bojkottálták a folyamatot, bár a szélsőjobboldali Jobbik részt vett benne - áll a The Times hétfői cikkében. A tekintélyes lap tudósítója szerint a Velencei Bizottság bírálata újabb kínos fejlemény a soros EU-elnökséget adó magyar kormány számára. Budapestet már bírálatok érték a vitatott új médiatörvény miatt is, amelyet az EU-bizottság erőteljes kritikái nyomán módosítottak - áll az írásban. A The Times megállapítja, hogy Magyarország az egyetlen ország a térségben, amelyik "még nem módosította alkotmányát" a kommunizmus 1990-ben bekövetkezett összeomlása óta. A tudósító szerint a jelenlegi változat "jogi gulyás", egyes részei 1949-ből, majd 1990-ből, illetve tavalyról származnak.

Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki "a dokumentumot iPadjén vázolta fel", a The Timesnak kijelentette: maradéktalanul meg van győződve arról, hogy a kétharmados többségnek joga van módosítani az alkotmányt, és ahhoz, hogy új alkotmányt készítsen. A politikus szerint a szövegtervezet mögött egyértelmű alkotmányos többség áll. Hozzátette: a baloldali és a liberális ellenzék megtagadta a választói iránt viselt felelősségét azzal, hogy elutasította a részvételt a tervezet elkészítésének folyamatában. "Egyetlen módosító (indítványt) sem tettek le az asztalra, így nem mondhatják, hogy javaslataikat elvetették ... én nem szavaznék olyan pártra, amelyik meg sem próbál képviselni engem ebben a folyamatban" - idézte a The Times Szájer Józsefet.

A lap szerint az új alkotmány magában foglalja az EU alapjogi chartájának egyes elemeit, de hitet tesz a magzat védelme mellett, és a házasságot férfi és nő közösségeként határozza meg. Az új alkotmány a chartával ellentétben nem helyezi kimondottan törvényen kívül a szexuális orientáció alapján történő megkülönböztetést. Az abortuszt és az azonos neműek partneri viszonyát azonban - amelyek Magyarországon törvényesek - ez nem fogja érinteni, és Szájer József szerint a megkülönböztetés minden formája törvényellenes lesz - írja a The Times tudósítója. A lap szerint nyugati diplomaták "gyakorlatias hozzáállást" tanúsítanak az alkotmány iránt, amelyet "a médiatörvénynél kevésbé ellentmondásosnak tekintenek" - írta a hvg.hu.

Egy név nélkül idézett magas rangú tisztviselő azt mondta a brit lapnak, hogy a legtöbb európai ország nem fog szót emelni az alkotmány ügyében. "Az új alkotmány nem olyan rossz, mint amilyen lehetett volna ... tartalmazhatott volna szélsőségesebb nyelvezetet a házassággal, az abortusszal és a magyar diaszpórával kapcsolatban" - fogalmazott az illetékes. A tisztviselő azonban lehetséges "jövőbeni problémákra" is felhívta a figyelmet, különösen arra az esetre, ha a választójogot kiterjesztik a szomszédos országokban élő magyarokra, akik felvették a magyar állampolgárságot, de nem Magyarországon élnek.

A baloldali liberális The Guardian hétfőn a gyermekek utáni szavazati jogról közölt írást. A lap szerint "modern demokráciákban példátlan" módon a magyar kormány azt fontolgatja, hogy a kisgyermekes anyákat a választásokon plusz vokshoz juttatja. A konzervatív Fidesz több ellentmondásos döntést is hozott, mióta "populista jobboldali programmal" hatalomra került, de a legutóbbi javaslat az eddigi legvitatottabbnak bizonyulhat - írta Leigh Phillips tudósító budapesti keltezésű írásában. A The Guardian is idézi Szájer Józsefet, aki kijelentette: a társadalom mintegy 20 százalékát a gyerekek adják, így egy meglehetősen terebélyes csoport kimarad a képviseletből. A politikus hozzátette: e jövőbeni nemzedékek érdekei nincsenek képviselve a döntéshozatalban. "Tudjuk, hogy első látásra ez szokatlan ötletnek tűnik, ám az 50-es években szokatlan volt az is, hogy a feketék szavazati jogot kapjanak, száz éve pedig szokatlan volt, hogy a nőknek szavazati jogot adjanak" - idézi Szájer Józsefet a hétfői The Guardian.

Tom Ginsburg, a Chicagói Egyetem jogászprofesszora, az új demokráciák szakértője ugyanakkor kijelentette a brit lapnak, hogy ez "példátlan egy demokratikus alkotmányban". Ginsburg szerint "a családosok szavazatának felülsúlyozása aláássa azoknak a politikai jogait, akik úgy döntöttek, hogy nem alapítanak családot".