Hetilap kereső

Magyarországon 1848-ban eltörölték a testi fenyítést. Százhatvan év után esély volt rá, hogy legalább a családon belüli legdurvább erőszakot, fenyítést korlátozzuk. Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a törvényt, hogy az áldozatok segítséget kapjanak, s hogy távoltartással korlátozzák az elkövetőt a további erőszak-tételben.

A törvény a szélsőséges erőszakot gátolta volna meg, amely a legóvatosabb becslések szerint is évente ötven szerencsétlen halálához vezet: többségében nők, de gyakran idősek, fogyatékosok is áldozattá válnak.

Ebben az ügyben nehéz elfogadható és működőképes jogszabályt alkotni; a korábbi szabályozás is lényegében hatástalannak bizonyult. Ezért volt komoly eredmény az Országgyűlés decemberi döntése. Még akkor is, ha utána a Fidesz a kapcsolódó törvény-módosítást – az új szabályok alkalmazásához szükséges kétharmados döntést – megakadályozta.

Most a megszavazott törvény is veszélybe került. Köztársasági elnök úr szerint alapvető emberi jogokat veszélyeztet a törvény, ezért hatáskörével élve, nem hirdette ki azt, ráadásul a hosszadalmas alkotmánybírósági utat választotta. Ha kifogása helyesnek bizonyul is, tudnia kell, hogy a fennmaradó helyzet sok bántalmazott embertársunknak az élethez való jogát is veszélyezteti.

Az Alkotmánybíróság döntését a politika nem befolyásolhatja, de arra kérem a tisztelt alkotmánybírákat, minél hamarabb hozzanak megalapozott döntést.

dr. Gurmai Zita
az Európai Parlament Nő- és Esélyegyenlőségi Bizottságának
alelnöke