2012. február 9. csütörtök - Abigél, Alex. Holnapi névnap: Elvira
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
Nyereményjáték
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
Nem fizet tovább az EU
2012. február 9. 21:45
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
MALÉV: The End?
Kérdőjel
-
2012.02.09 23:01
A Jobbik Európába
Csikar
-
2012.02.09 22:54
A MALÉV megmentése
Dr Smart
-
2012.02.09 22:52
Orbán a király !
Kérdőjel
-
2012.02.09 22:52
Hát milyen országban élünk?
Dorottya1
-
2012.02.09 21:43
Hogy mik vannak...
Csülök
-
2012.02.09 21:35
Társalgó, 2012. február
nonest
-
2012.02.09 21:10
A jövő emlékei
Qkory
-
2012.02.09 19:57
Az EU és a magyar vir(t)us
piréz
-
2012.02.09 19:49
alakul a magyar jövő
straca
-
2012.02.09 19:02
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Péntek, 2010. április 16. 08:22
Pungor András
írása
"Az nem lehet, hogy mandátumok sorsa így dőljön el"
MSZP: második hely
Vereséget szenvedett az MSZP, de az ellenzék meghatározó ereje lett – értékelték keserűen-optimistán az első forduló eredményeit az MSZP Jókai utcai székházában. Óvatosak voltak a szocialista elemzők, nem akarták lefutott meccsnek látni azt, ami történt. Több volt az újságíró, mint a szimpatizáns, és még így is kevesebben voltunk, mint négy éve. PUNGOR ANDRÁS riportja.
Tilos behajtani az MSZP-székház elé, rendőr állja el az utat a Jókai utcában. Parkolás ellen véd a sárga szalagkordon, az úttest közepén fotós és kamerás vadászok várják a szegfűs nagyvadakat. Unalmukban járókelőket kérdeznek a riporterek.
– Nincs meggyőződésem – rejtőzködik még mindig egy szavazó.
Budai Bernadett jön, lila kosztüm, rózsaszín masnik.
– Célunk megőrizni az MSZP váltópárti jellegét – nyilatkozza.
Vaku villan, reflektor gyúl, a szomszédos kricsmiben kurjongatnak az apolitikus részegek.
A székházban még nincs nagy keletje a grátisz sörnek, pedig helyben csapolná a hosztesz. Biztonságiakból van elég, minden emeletre jut egy-kettő. Mindenkinek kijár a magánszeparé: firkászé az első emelet, szimpatizánsé az aula nagyterme, a politikus meg oda megy, ahova akar. A lényeg, hogy lehetőleg egyik csoport se találkozzon a másikkal, mert abból csak kalamajka származhat.
Szigetvári kampányguru néha mégis eltéved, olykor újságírókkal nézi a tévét. Pedig neki néhány emelettel feljebb lenne a bérelt helye. Ott, ahol a kampánycsapat fele belesüpped az egy szem bőrkanapéba, a másik fele pedig állva nézi a plazmát, és poénokkal feliratozza a tévés elemzőket. Ahol Baja Ferenc járkál fel s alá, és azt mormolja: „Már csak az kérdés, hogy alig húsz, vagy több mint húsz?” Ahol Mesterházy Szilvia a férje titkárságán a netet bújja: izgul és szorít. Kilenckor lefektette a gyerekeket, és irány a Jókai utca. Most a nagyszülők vigyáznak a kicsikre.
Lent az aulában lassan gyűlnek a szimpatizánsok: ismeretlen aktivisták és aktív ismerősök. Jelvény biztat a rajongói mellen: „Többen vagyunk, mint gondolná.” Mintha egyre kevesebben hinnének benne. Celeb egy sincs, most nem menő hely a szoci székház. Puch László, Baja, Hiller furakszik a liftbe. Tréfás jajszó jelzi: egyedül csak ott szűk a hely. Az exkormányfő nincs itt.
– Gyurcsány nem jön be, vidékre utazott – kapom a tanácsadói fülest.
Beszédes ez a távolságtartás.
Még senki sem tudja a tutit, de a legfelső emeleten az MSZP választási bizottsága már kitalálja, hogy este hétkor ismét előhúzzák a Kubatov-kártyát, és felsorolják az összes, tudomásukra jutott választási csalást. Aztán csak lesz valahogy! Még nem tudják, de ez a forgatókönyv a kukában köt ki.
Senki nem számít csodára. Tudják, hogy veszítenek, csak azt nem, mennyivel. A közvélemény-kutatók 19 százalékra árazták be őket.
– Nagyjából igazuk lesz – súgja egy szoci potentát.
– Fidesznek nem lesz kétharmada, sem az LMP, sem az MDF nem jut be. Mi leszünk a második erő, negyven körzetben állva maradunk – árnyalja a jövőt egy alkalmi MSZP-s Nostradamus.
Saját adatokból dolgozik, az többet ér, mint bármelyik hivatalos becslés, hiszen benne van a szegfűs vágy is.
– Mindenhol bömböl a tévé, így nem tudunk közvetíteni – panaszkodik egy riporter. Ugrik a személyzet, és némán tátog tovább politológusostul, süvegesgergőstül a köztévé.
– Biztos befutóinkat támadják: Tóth Jóska és Szanyi körzetét akarják megszerezni – panaszkodik az egyik szoci.
Nem csoda, hogy elmarad az esti hetes sajtótájékoztató. Nyúlik a kampánycsend. A szavazóhelyiségek előtt kígyózó sorokról jön hír.
– Valahol 740-es sorszámot is kiadtak – távírják egymásnak az izgatott hívők.
– A jobbikosok mozgatják az embereiket – tudja a tutit egy képviselő.
– Szerintem meg Kubatov – akad vitapartnerre.
– Nem véletlen, hogy rászabadulnak az átjelentkezők a körzetekre – áll mikrofonok kereszttüzébe Szekeres Imre.
Simon Gábor választmányi elnök felháborodik:
– Az nem lehet, hogy mandátumok sorsa így dőljön el!
Lassan befurakszik az unalom a székházba. Ír a sebre: amerikai nagykövet jön, végigródsózza a pártokat. Kicsit váratják, addig is beül Mesterházy irodájába. Vendéglátója egy emelettel feljebb tanácskozik.
Lassan szállingóznak az eredmények: az MSZP második lett. Lendvai áll ki elsőként. Rossz már a levegő a zsúfolt sajtószobában.
– Vizsgálatot követelünk: Kubatov-szavazók lepték el a körzeteket – kezdi. Aztán elismeri, az MSZP veszített.
– De nem úszott el, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyünk – bizakodik.
A háttérben Török Zsolt és Nyakó hallgatja.
Kovács László farmerben külön is elemez:
– A választási eredmény attól is függ, hogy az emberek hisznek-e a szemüknek, az autópályáknak, az új orvosi rendelőknek.
Óvatos, hiszen még nincs vége. Nyúlik az idő. A képernyőkön futó adatokat bámulja politikus és újságíró: narancssárga lett Magyarország. Hirtelen felvisít a székház szirénája.
– Szőnyegbombázás – poénkodik egy szoci.
Csak a füstjelző szólalt meg, valaki az utcáról befújta a füstöt.
Közel az éjfél, mire Mesterházy is beáll a kameratűzbe. Mögötte új időt jelez a fiatal biodíszlet. Csupa ismeretlen arc. Egy potentát sincs köztük.
– A választók leváltották az MSZP-t – összegez.
Már felhívta Orbánt, gratulált neki, és arra kérte, hogy a nemzet érdekében dolgozzon.
– Új időszak jön – állítja, és a baloldal újjáépítéséről beszél.
Addig is kiadja az újabb kampányjelszót:
– A második forduló az ellenzékről szól!
Suttogva, sarokba húzódva is bizakodnak a szocik.
– Nincs kétharmada a Fidesznek. Ez jó jel – így az egyik.
– Hatvan körzetben állva maradtunk. Ez is jó jel – így a másik.
– Ha nincs az LMP, még jobban állnánk – elemez a harmadik.
Keserű az optimizmus.
Erzsébetvárosban kígyózik a választási sor. Este kilenc óra. Normál menetben már lezárták volna az urnákat. A polgármesteri hivatal előtt a rendőrautónak nincs dolga, mindenki türelmes. Pedig már több órája várnak a sorukra. Itt kilencszáz átjelentkezővel duzzadt fel a voksolói létszám.
– Soproni vagyok, de Pesten dolgozom. Nem akartam hazamenni szavazni, pedig autóval már rég megjártam volna az utat – mosolyog egy fiatal.
Két órája áll sorban. Még bírja. Állítja: a Fideszre szavaz – ha bejut.
– Napközben már kétszer voltam itt, de olyan hosszú volt a sor, hogy visszafordultam. Már három órája várok a bejutásra – meséli egy szegedi egyetemista; ő is bánja már, hogy nem otthon voksolt.
Miért nem hagyják a fenébe az egészet?
– Négyévente egyszer szólhatunk bele – így az egyik.
– Állampolgári kötelesség – így egy másik.
Szervezett voksolót nem látni, vagy ha van, jól álcázza magát.
– Lehet, hogy voltak itt számításból voksolók, de nem ez a lényeg – magyarázza egy felvilágosult erzsébetvárosi polgár.
– Miért, mi a lényeg? – kérdezem.
Szakállát simogatja, miközben akkurátusan magyaráz:
– Húsvétkor mindenki otthon volt, de drága mulatság egy hónapban kétszer hazautazni. Nem vagyunk többen, mint négy éve. A korábbi 32 helyett most csak egy helyen szavazhat az, aki átjelentkezett.
– Rossz a törvény – szól közbe egy másik sorban álló.
– Rossz a törvény – bólint a szakállas.
Egyelőre ennyiben maradunk.
„Magyarország csúszik lefelé”
– Nincs meggyőződésem – rejtőzködik még mindig egy szavazó.
Budai Bernadett jön, lila kosztüm, rózsaszín masnik.
– Célunk megőrizni az MSZP váltópárti jellegét – nyilatkozza.
Vaku villan, reflektor gyúl, a szomszédos kricsmiben kurjongatnak az apolitikus részegek.
A székházban még nincs nagy keletje a grátisz sörnek, pedig helyben csapolná a hosztesz. Biztonságiakból van elég, minden emeletre jut egy-kettő. Mindenkinek kijár a magánszeparé: firkászé az első emelet, szimpatizánsé az aula nagyterme, a politikus meg oda megy, ahova akar. A lényeg, hogy lehetőleg egyik csoport se találkozzon a másikkal, mert abból csak kalamajka származhat.
Szigetvári kampányguru néha mégis eltéved, olykor újságírókkal nézi a tévét. Pedig neki néhány emelettel feljebb lenne a bérelt helye. Ott, ahol a kampánycsapat fele belesüpped az egy szem bőrkanapéba, a másik fele pedig állva nézi a plazmát, és poénokkal feliratozza a tévés elemzőket. Ahol Baja Ferenc járkál fel s alá, és azt mormolja: „Már csak az kérdés, hogy alig húsz, vagy több mint húsz?” Ahol Mesterházy Szilvia a férje titkárságán a netet bújja: izgul és szorít. Kilenckor lefektette a gyerekeket, és irány a Jókai utca. Most a nagyszülők vigyáznak a kicsikre.
Kamerák kereszttüzében Lendvai Ildikó
Lent az aulában lassan gyűlnek a szimpatizánsok: ismeretlen aktivisták és aktív ismerősök. Jelvény biztat a rajongói mellen: „Többen vagyunk, mint gondolná.” Mintha egyre kevesebben hinnének benne. Celeb egy sincs, most nem menő hely a szoci székház. Puch László, Baja, Hiller furakszik a liftbe. Tréfás jajszó jelzi: egyedül csak ott szűk a hely. Az exkormányfő nincs itt.
– Gyurcsány nem jön be, vidékre utazott – kapom a tanácsadói fülest.
Beszédes ez a távolságtartás.
Még senki sem tudja a tutit, de a legfelső emeleten az MSZP választási bizottsága már kitalálja, hogy este hétkor ismét előhúzzák a Kubatov-kártyát, és felsorolják az összes, tudomásukra jutott választási csalást. Aztán csak lesz valahogy! Még nem tudják, de ez a forgatókönyv a kukában köt ki.
Senki nem számít csodára. Tudják, hogy veszítenek, csak azt nem, mennyivel. A közvélemény-kutatók 19 százalékra árazták be őket.
– Nagyjából igazuk lesz – súgja egy szoci potentát.
– Fidesznek nem lesz kétharmada, sem az LMP, sem az MDF nem jut be. Mi leszünk a második erő, negyven körzetben állva maradunk – árnyalja a jövőt egy alkalmi MSZP-s Nostradamus.
Saját adatokból dolgozik, az többet ér, mint bármelyik hivatalos becslés, hiszen benne van a szegfűs vágy is.
– Mindenhol bömböl a tévé, így nem tudunk közvetíteni – panaszkodik egy riporter. Ugrik a személyzet, és némán tátog tovább politológusostul, süvegesgergőstül a köztévé.
– Biztos befutóinkat támadják: Tóth Jóska és Szanyi körzetét akarják megszerezni – panaszkodik az egyik szoci.
Nem csoda, hogy elmarad az esti hetes sajtótájékoztató. Nyúlik a kampánycsend. A szavazóhelyiségek előtt kígyózó sorokról jön hír.
– Valahol 740-es sorszámot is kiadtak – távírják egymásnak az izgatott hívők.
– A jobbikosok mozgatják az embereiket – tudja a tutit egy képviselő.
– Szerintem meg Kubatov – akad vitapartnerre.
– Nem véletlen, hogy rászabadulnak az átjelentkezők a körzetekre – áll mikrofonok kereszttüzébe Szekeres Imre.
Simon Gábor választmányi elnök felháborodik:
– Az nem lehet, hogy mandátumok sorsa így dőljön el!
Lassan befurakszik az unalom a székházba. Ír a sebre: amerikai nagykövet jön, végigródsózza a pártokat. Kicsit váratják, addig is beül Mesterházy irodájába. Vendéglátója egy emelettel feljebb tanácskozik.
Lassan szállingóznak az eredmények: az MSZP második lett. Lendvai áll ki elsőként. Rossz már a levegő a zsúfolt sajtószobában.
– Vizsgálatot követelünk: Kubatov-szavazók lepték el a körzeteket – kezdi. Aztán elismeri, az MSZP veszített.
– De nem úszott el, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyünk – bizakodik.
A háttérben Török Zsolt és Nyakó hallgatja.
Kovács László farmerben külön is elemez:
– A választási eredmény attól is függ, hogy az emberek hisznek-e a szemüknek, az autópályáknak, az új orvosi rendelőknek.
Óvatos, hiszen még nincs vége. Nyúlik az idő. A képernyőkön futó adatokat bámulja politikus és újságíró: narancssárga lett Magyarország. Hirtelen felvisít a székház szirénája.
– Szőnyegbombázás – poénkodik egy szoci.
Csak a füstjelző szólalt meg, valaki az utcáról befújta a füstöt.
Közel az éjfél, mire Mesterházy is beáll a kameratűzbe. Mögötte új időt jelez a fiatal biodíszlet. Csupa ismeretlen arc. Egy potentát sincs köztük.
– A választók leváltották az MSZP-t – összegez.
Már felhívta Orbánt, gratulált neki, és arra kérte, hogy a nemzet érdekében dolgozzon.
– Új időszak jön – állítja, és a baloldal újjáépítéséről beszél.
Addig is kiadja az újabb kampányjelszót:
– A második forduló az ellenzékről szól!
Suttogva, sarokba húzódva is bizakodnak a szocik.
– Nincs kétharmada a Fidesznek. Ez jó jel – így az egyik.
– Hatvan körzetben állva maradtunk. Ez is jó jel – így a másik.
– Ha nincs az LMP, még jobban állnánk – elemez a harmadik.
Keserű az optimizmus.
Mester Anett felvételei
Mesterházy Attila és a biodíszlet: ismeretlen arcok
Erzsébetvárosban kígyózik a választási sor. Este kilenc óra. Normál menetben már lezárták volna az urnákat. A polgármesteri hivatal előtt a rendőrautónak nincs dolga, mindenki türelmes. Pedig már több órája várnak a sorukra. Itt kilencszáz átjelentkezővel duzzadt fel a voksolói létszám.
– Soproni vagyok, de Pesten dolgozom. Nem akartam hazamenni szavazni, pedig autóval már rég megjártam volna az utat – mosolyog egy fiatal.
Két órája áll sorban. Még bírja. Állítja: a Fideszre szavaz – ha bejut.
– Napközben már kétszer voltam itt, de olyan hosszú volt a sor, hogy visszafordultam. Már három órája várok a bejutásra – meséli egy szegedi egyetemista; ő is bánja már, hogy nem otthon voksolt.
Miért nem hagyják a fenébe az egészet?
– Négyévente egyszer szólhatunk bele – így az egyik.
– Állampolgári kötelesség – így egy másik.
Szervezett voksolót nem látni, vagy ha van, jól álcázza magát.
– Lehet, hogy voltak itt számításból voksolók, de nem ez a lényeg – magyarázza egy felvilágosult erzsébetvárosi polgár.
– Miért, mi a lényeg? – kérdezem.
Szakállát simogatja, miközben akkurátusan magyaráz:
– Húsvétkor mindenki otthon volt, de drága mulatság egy hónapban kétszer hazautazni. Nem vagyunk többen, mint négy éve. A korábbi 32 helyett most csak egy helyen szavazhat az, aki átjelentkezett.
– Rossz a törvény – szól közbe egy másik sorban álló.
– Rossz a törvény – bólint a szakállas.
Egyelőre ennyiben maradunk.
„Magyarország csúszik lefelé”
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXII. évfolyam 15. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
Törökgáborelemez
Lehet más a jobboldal? 2.
Örülünk, Vincent?
Te sötétben bujkáló gonzó, reszkess!
Véleményvezér
Eltőzsdézte: Lázár János csak nyerni szeret
Proszektúra
Citius, Altius, Fortius
Fotópályázat
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 13 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Gazduram,
ezen hozzászólásásval egyetértek, lehet, hogy hozzá kellene kezdenünk szépen, finoman beszélgetni egymással nekünk, választóknak, ha a képviselőink nem képesek erre, legalább mi mutassuk meg, hogy lehet. :)
Kedves gazduram,
most egyértelműen megmutatja, mi az igazi keresztényi és családszeretet.
"...kitagadnálak benneteket.."
Ennyire sokat ér magának a politika?
Így gondolkodna a hívő ember?
Csak azért kitagadná a családtagját, mert nem úgy gondolkodik, mint maga?
A másik csapat mitől kevésbé gyülevész?
Nem szeretnék a "családtagja" lenni.
gazduram,
akár tetszik, akár nem a KDNP egy fantompárt, ami csak azért létezk, mert Orbán Viktor úgy akarja.Nincs önálló, országot átfogó szervezetük, bejutottak néhányan ezen a néven a Fidesz hátán.
Vajon egyáltalán hány taguk van?
Ugyan mitől lennének "erősek",
Nem erősek, csak erőlködnek, addig és úgy, ahogy OV megengedi.
Semjénről meg jobb nem is beszélni.
Nem a KDNP, hanem a választók küldhetnek el bárkit oda, ahová való.
Ez a KDNP egy nagy nulla, még egy önálló gondolatuk sincs.
Bárkit el lehet küldeni a történelem szemétdombjára.Bárkit el is szoktak.A lényeg ,hogy térjünk már vissza könyörgöm, az egypárt rendszerhez.És akkor végre már nem kell többé gondolkodni,dönteni.Megmondják celeb -isteneink,hogy mit csináljunk,mit gondoljunk a világról,hova tegyük az x-et.A Kánaán.
Ez kell a magyarnak!
nostradamus!
Egyetértek, ha nem teszik megérdemlik a támadásokat, ujra...
:-}}}nagynemappe!
lázsd kiskacsa poenját.. no gázduram is abba körbe tartozik...
Lehet, hogy a (nem létező) KDNP ellenzéki "erő" szerepre készül? :)
Szerintem ott aztán végképp nincs semmi erő, csak gumigerinc.
Talán 1 évvel ezelött modta (168 órás interjúban) T. G. Miklós, ha "nem szervezi meg magát az Mszp nagyon nagy kudarc elé nézhet." Ebben az egyben egyetértettem vele. Az, hogy "mi demokratikus párt" vagyunk még nem orvosság a bajokra. A helyi servezetek nagy többsége még újságot sem olvas rendszeresen. Így várjuk tőlük, hogy a hírvivői szerepet betöltsék!?
Választások után hallottam ezt a kis poént:
"Most Josip Tot jön Ezüsthajón!"
Jó ha 10 (átlag)emberből 1 megérti!
Úgy tűnik, teljesen lemaradtam. Ki moderál, kit? Rózsa Misi nevű beíró írásait olvastam. Bizonyára az én hibám, nekem tetszettek. Itt nem rekesztik ki a másként gondolkodókat, csak ha a stílus alpári. Lám Ön is írhat butaságokat, elfogadható mondatokban. Azt meg csak remélem, nem tekinti, az itt írogatok többségét ilyen hozzáállása mellett, barátjának. Mert azért ezt nem szeretném, ha ezek közé sorolnának minket.
Amit tilos a jobboldalnak, azt most kétszeresen tilos a baloldalnak. Felhivom az MSZP vezető testületeit, hogy azonnali hatállyal léptessék vissza Szanyi Tibort a képviselő jelöltségtől. Ellenkező esetben - főleg, hogyha Szanyi Tibor ott ül a Parlamentben - a következő években semmilyen morális alapjuk nem lesz számonkérni a Fidesz demokráciaellenes módszereit.
Sok ember öröm mámorban úszik, ki csinált izü gyözelem...azt hiszem a
Kubatov gáte némi árnyékot vet a gyöztesre, bár nem kétlem, azt, hogy a tesze-tosza MSZP-ét a nép le akarta váltani....
aztán itt van a több mint érdekes LB döntése, a Kubatov nyilvánosságra került videojáról...
Illik el ismerni a gyözelmet, meg lássuk mit kezdenek vele...
Bár.. ahogy nézem fö muftiknak a régi emberek alkotják a vezérkart ismét....
A vereség akkor is az, ha 1% a különbség, és akkor is, ha több mint kétszeres. Ha "tökös " polgártárs ettől lett boldog, szíve joga. Neki már nem kell sem munkahelyteremtés, sem korrekt egészségügy, sem adófaló MÁV és BKV helyretétele, Ö így is el van telve a sikerrel. A FIDESZ nevű képződmény (mert egy demokratikus párt nem a diktatórikus vezetésről szól). Valamikor 1994-benez a párt nagyon elbukott. Fel tudott állni? Igen. Mi kellett ehhez? Egy ország, amely nem képes a realitásokat megérteni, egy közszféra, amely nyeli a pénzt, de nem szolgáltat, egy politikai elit, aki elhiszi magáról, hogy ha a másik tehette, amit tett, Neki is szabad, és egy szónoki tehetséggel megáldott, de a gazdasághoz nem sokat értő, nem sok önkritikával bíró vezér. Nem kell temetkezési hivatalhoz szaladgálni. Dolgozni kell. Őszintén, önzetlenül, szerényen, de céltudatosan. Néha egy vereség a világ legjobb csapatánál is jól jön. Felrázza Őket. Most nem a politikai legjobb csapatát érte vereség, de nem is a leggátlástalanabbat. Tisztelt "tökös " polgártárs. Az év csak kevés ünnepnapból áll. Joga és lehetősége, az öröm kifejezése, csak nehogy saját elvbarátai legyenek nemsokára gőgös és erkölcstelen vezetői az országnak. Ez legalább remélem mindannyiunk érdeke.
Ez nem második hely, ez bukta mégpedig lekváros bukta...
A szocialista pártnak nem sok sütnivalója volt 8 évig, gőgösek voltak és erkölcstelenek...
Ha képesek lesznek elzavarni buktaferit, Lendvai úrnőt, Szekeres pubit, Kiss huszárt... akkor talán még visszajöhetnek... talán..