Tévedés a szociálpolitikai lakástámogatást felfüggeszteni, mert a kára nagyobb lesz, mint haszna – véli Varga Dénes, a Dem Gazdaságkutató Kft vezetője. A támogatások hiányában a legrászorultabb vásárlói rétegek maradhatnak el a piacról – jelzi az ingatlanforgalmazó Otthon Centrum. Megszűnik vagy csak felfüggesztik a „jó öreg” szocpolt? Még az illetékes minisztériumban sem tudják
Mint a mesében, talán csak a legidősebb emberek emlékeznek arra az időre, amikor a kádári szocializmus évtizedeiben bevezették a szociálpolitikai támogatást. Esetleg a hetvenes években, de az is lehet, hogy hamarabb. Az általunk megkérdezetteknek csak annyira futotta az emlékezetéből, hogy valamikor, évtizedekkel ezelőtti a támogatás indításának dátuma. Még az illetékes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban is csak a „több évtizede segít” megfogalmazást használták. Az bizonyos, hogy generációk születtek és nőttek fel az államilag dotált gyerekvállalás eredményeként.
Csak a múlt bizonyos, a jövő nem
Jelenleg csak egy dolog tűnik bizonyosnak, az idáig állampolgári jogon járó szociálpolitikai kedvezmény július 1-től már nem lesz hozzáférhető. A Bajnai kormány válság kezelő programjának egyik elemeként már nem lehet számítani a gyerekenként járó készpénzre.
- Megszűnik? Vagy csak felfüggesztik? – kérdeztük az Önkormányzati Minisztériumot, ám nem tudták a választ. Manapság csak a múlt biztos, a jövő nem. De készségesen összeállítottak egy adatsort, ami a támogatás értékeire vonatkozott. Jelenleg egy gyermek után 900 ezer forintot kapnak a szülők új lakás vásárlása, építése esetén. Két gyerek 2 millió 400 ezerrel, három gyerek vállalása 3 millió 800 ezer forinttal gyarapítja a családi kasszát.
A félszocpol mindezen értékek felét jelenti a használt lakások vásárlásakor, vagy tetőtér beépítéskor. Hozzáférhető még a nem túl régi Fészekrakó, a gyerek nélküli párok támogatása vidéken nyolc, a fővárosban 12 milliós értékhatárig. Még nagyjából tíz hétig indítható a roham a bankokba, ha valaki a felsorolt támogatásokat szeretné igénybe venni.
Ösztönző volt
Az ingatlanforgalmazó Otthon Centrum előrejelzése szerint a szocpolt vagy az államilag támogatott lakáshitelt minden ötödik lakásvásárló igényelte az elmúlt években. Az állami támogatás ösztönzően hatott az értékesítésre. -- A szocpol, mint önerő megszűnése pont ezt a leginkább rászorult vásárlói réteget fogja kiszorítani lakáspiacról, ugyanakkor minden bizonnyal csökken a kockázatos hitelek száma is. – fejtette ki Kühne Kata ügyvezető – Sokan számítottak ezekre a kedvezményekre, akik most vagy nem tudnak ingatlant venni, vagy csak a tervezettnél olcsóbbat.A lakosságon kívül az építőipari vállalkozások számára is hátrányos lesz a rendelkezés, s várakozásaink szerint az ingatlanpiac további szűkülését okozza majd.
Tévedés, károkozás
- A szocpol perspektívát adott a családoknak. Tévedés megszüntetni! Több kárt okoznak vele, mint hasznot – sorolja a következményeket Varga Dénes, a DEM Gazdaságkutató ügyvezetője. Ő úgy véli, hogy az elmúlt évtizedekben közvetve százezrek, milliók megszületését befolyásolta az állam pénzbeli juttatása. Az állam idén több, mint 200 milliárdot fordít a lakáshitelezés támogatására. Ebből az elmúlt években néhány tíz milliárdot fordítottak szocpolra évente: 2003-ban 47,8 milliárdot, 2006-ban 67.3 milliárdot, 2008-ban már alig több mint a felét 37,3 milliárdot. Idén ez az összeg egyébként is jelentősen csökkent volna a válság hatására.
- Ez a támogatási érték nem olyan nagy összeg, viszont hatékony támogatási forma, szemben az államilag finanszírozott hitelekkel, ami „mindenki tudja, hogy az ablakon kidobott pénz” – mondja az elemző. Emellett a szocpolt főleg új lakások építésére, vásárlására fordítják, amely költségvetési bevételekkel jár együtt.
Állami bevétel kiesés
A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége ugyanezt állítja. Számításaik alapján a kedvezmények megszűnése miatt az idén legalább 10 ezerrel kevesebb lakás épül. A GKI Gazdaságkutató Intézet januári becslése szerint az idén 27 ezer lakás építése várható, ez 10 ezerrel kevesebb, mint 2008-ban volt. A szervezet szerint az elmaradt lakásépítések hatására jelentős adóbevételektől esik el az állam, és mivel az intézkedés a munkanélküliség növekedését is okozza, így közvetlen pluszkiadásokkal is jár.
Gyerekvállalás szerződéssel
Nem tudjuk tehát mi lesz a szocpol jövője, de igazából a múltja is kicsit homályos. Kértünk összesítő adatokat a minisztériumból, de csak az utóbbi öt esztendőre vonatkozó kimutatás érkezett. Érdekes volna, hogy a kezdetektől fogva hány család kapott állami ösztönzést a gyerekvállaláshoz, otthonteremtéshez. A minisztériumi kimutatás szerint az elmúlt időszakban évi több tíz ezer szerződést kötöttek.
2003-2005-ig közel évi 35 ezret, 2006-ban valamivel több.mint 40 ezret, majd egyre csökkent a szám. Tavaly már csak 22 ezer pár vállalta a gyereknevelést némi állami készpénzért cserébe. Idén biztos, hogy már ennyi sem lett volna, július 1-től pedig egy sem lesz. Hogy meddig? Majd a politikusok eldöntik.
Hasonló cikkek a témában:
http://www.168ora.hu/buxa/nem-kezeli-hanem-noveli-a-valsagot-34038.html
http://www.168ora.hu/buxa/meglepetes-nincs-megszoritas-annal-tobb-34264.html
http://www.168ora.hu/itthon/krug-bajnai-34555.html
http://www.168ora.hu/buxa/bajnai-gordon-az-iden-55-6-szazalekos-lehet-a-recesszio-34463.html
HozzászólásokÖsszesen: 4 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Egy saját tulajdonú lakás vagy ház minden előnye mellett is egy óriási hátrányt is jelenthet:ha "rossz helyen" van /pl. gazdaságilag elmaradott térségben /, akkor valóságos "röghözkötés": csak olyan alacsony áron lehet eladni, hogy azért egy jobb helyen esetleg egy garázst lehet vásárolni.
Hogyan tudna így mozdulni a munkaerő?
Szerintem ideje volna áttérni a bérlakások építésére,ugyanis nem találom életszerűnek,hogy fiatalok,a jövedelmük nagy százalékát egy életre lekössék a saját tulajdonú lakásokra. Persze tudom,hogy a bérlakás sem olcsó,de talán az embereket mobilisabbá teszi,ha nem adás-vétellel kell küszködnie,ha várost akar változtatni mondjuk munkahelyváltoztatás esetén.Ráér házat venni,ha már megállapodott és bizonyos anyagi egzisztenciával rendelkezik.
Ameddig a hazai bérjövedelmek nem érik el az EU átlagát, szükséges a lakáshoz jutás állami támogatása, vagy a fejlett EU-államoknál lényegesen TÖBB (nem tizedannyi) szociális bérlakás építése.
A lakosság a jóléti nyugati társadalmakban fogy, illetve öregszik a legnagyobb mértékben, ennek oka a jelentős életmódváltás, többek között a nők társadalmi pozíciójának változása, tömeges munkába állása, az orvostudomány fejlődése. Ezeket a folyamatokat elenyésző részben lehet állami támogatással befolyásolni. Az is kérdéses, megéri-e mesterségesen táplálni az ingatlanok keresletét, hiszen nem kis részben az ingatlanpiaci anomáliáknak köszönhetjük a mai világgazdasági válságot. A cikket olvasva az az érzésem, megint csak összekeverik a gazdasági folyamatokat szociálpolitikai kérdésekkel. Egy alapos hatástanulmányt mindenesetre megérne.