Az LB felülvizsgálati eljárásában elutasította a gárda ügyvédjének kérelmét, és helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla júliusban kihirdetett jogerős határozatát. Az ügyészség azért indított pert, mert álláspontja szerint a Magyar Gárda alkotmányellenes, rasszista nézetek terjesztéséhez nyújtott intézményes kereteket.

Az elsőfokú bíróság az egyesület feloszlatását rendelte, el, melyet a másodfokon eljáró tábla jogerős ítéletében kiegészített azzal, hogy az egyesülettől elválaszthatatlan a mozgalom, ezért azt szintén fel kell oszlatni – írta az MTI.

Az LB kedden szóbeli indoklásában az ítélőtáblához hasonlóan rámutatott arra, hogy "az egyesület tevékenységével túllépte a szabad véleménynyilvánításnak azt a határát, ami még alkotmányos védelemben részesülhet", konfliktushelyzetet idézett elő, és saját alapszabályától is eltért, mely szerint tevékenysége a magyar kultúra és történelem ápolására, illetve a rend és a polgári nyugalom megőrzésére irányul.

Az LB szóbeli indoklása szerint a gárdarendezvények "fajgyűlöletről" tettek tanúbizonyságot, és az a tény, hogy nem történt erőszak, nem jelenti, hogy nem állt fenn annak közvetlen veszélye. Az LB hivatkozott az egyesülési törvényre, mely szerint az egyesülési jog gyakorlása nem ütközhet az alkotmányba, nem valósíthat meg bűncselekményt, és nem is hívhat fel arra, továbbá nem sértheti mások jogát és szabadságát. A Magyar Gárda oly módon sértette meg ezeket a törvényi rendelkezéséket, mely jogszerűen vonta maga után a szervezet feloszlatását.

A határozathozatalt követően az LB épületében újságíróknak Gaudi-Nagy Tamás ügyéd és Vona Gábor, a Jobbik elnöke, illetve a Magyar Gárda képviselője egyaránt azt mondta, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak a magyar bíróságok döntései miatt.