Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A január végi pénzügyi összeomlást várhatóan még el tudja kerülni a BKV a főváros gyorskölcsönével, de februártól újabb kifizetések esedékesek, amik állami részvétel nélkül megoldhatatlannak tűnnek. Ha addig nincs megegyezés a finanszírozásról, jöhet a csőd. Meddig tarthat ki még a BKV, és mi pótolhatja, ha bekövetkezik a vég?

Nagy politikai játszma zajlik a főváros körül. Úgy tűnik, a Fidesz kemény magja móresre akarja tanítani a külön utakon járó Tarlós Istvánt. A főpolgármester az utóbbi időben többször is konfliktusba keveredett Orbán bizalmi embereivel a főváros finanszírozását illetően. Legutóbb Lázár János nyilatkozata nyomán volt egy csörtéje, mert a Fidesz frakcióvezetője lenézően szólt róla, amiért nem tud tíz százalékot spórolni a fővároson.

Mára az ügy akuttá vált. A főpolgármester szerint ha a normatív támogatást és a forrásteremtést is elveszik Budapesttől, nem lehet megoldani a BKV problémáit.

Rendkívüli ülést tart ma a Fővárosi Közgyűlés

Tarlós István főpolgármester szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a BKV anyagi helyzetének rendezéséről lesz szó. A városvezető korábban azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél, és a BKV működési céljaira fordítaná. Hat plusz négymilliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos segítséget.

"Ha a BKV jelenlegi helyzete miatt fontolgatnám a lemondásomat, mit kellene tennie annak a miniszternek, aki elvette a normatív támogatást, vagy azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik fővárosi polgármesterek is, és megszavazták a forráselvonást, vagy annak a Horváth Csabának, aki főpolgármester-helyettesként ilyen állapotban hagyta hátra a közlekedési céget" – jelentette ki Tarlós István főpolgármester az m1 Ma reggel című műsorában.

A városvezető szerint ha a normatív támogatást és a forrásteremtési lehetőséget is elveszik Budapesttől, egy lehetőség marad a BKV problémáinak megoldására, az, hogy pénzjegynyomdát nyissanak a városháza alagsorában, erről azonban a belügyminiszter lebeszélte.

Emlékeztetett arra, hogy még a Gyurcsány-kormány sem vette el a fővárostól a normatív támogatás. Szerinte, ha ezt megvonják, felesleges a BKV hosszú távú programjáról egyeztetni.

Úgy vélte: ha a dúsgazdag New Yorkban be lehet vezetni a dugódíjat, akkor Budapesten is meg lehet ezt tenni. ki kell építeni a P+R parkolókat, meg kell változtatni a forráselosztást, a parkolási díjakat pedig be kell forgatni a tömegközlekedésbe.

Beszélt arról is, sokszor hallani, hogy egy a leggazdagabb régió oldja meg a saját problémáit. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a magas GDP miatt még el sem tud indulni uniós pályázatokon a főváros. Az új mentőautókból például Budapest egyet sem kaphatott – hozta fel példaként. Kiemelte: a város nulla mértékben részesül az itt befizetett jövedelemadókból 2012-től.

A csőddel való riogatásnak hagyományai vannak

A közlekedési vállalat pénzügyi gondjai nem újkeletűek, a cég folyamatosan veszteségesen gazdálkodik, és lényegében a rendszerváltás óta nemigen törődtek a hatékonyabb működtetésével. A csőddel való riogatásnak már hagyományai vannak, a korábbi kormányok idején is állandó kötélhúzás volt a fővárossal a finanszírozás megosztásáról. A 2010-es választásokon a Fidesz minden bajra megoldást ígért, de ahogy országos szinten, úgy Budapesten sem javult, sőt romlott a helyzet. A BKV-val a személycseréken túl mindössze annyi történt, hogy egy szuperszervet tettek fölé, egy huszonéves fiatal vezetésével, az ígért nagy átszervezésből pedig eddig jóformán csak a több tucat személyi használatú gépkocsi vásárlására fordított tízmilliók látszanak.

A BKV ügyét most az is nehezíti, hogy az utóbbi bő egy évben a városvezetés számos fontos kérdésben összetűzésbe került a Fidesz és holdudvara több prominensével. Ennek hátteréről és az érdekeltségi rendszerek hálójáról hajmeresztő hírek keringenek, annyi viszont bizonyos, hogy Tarlós nem állt be úgy a sorba, ahogy azt várták tőle. Ezért aztán készek minden eszközzel nyomást gyakorolni rá, a legkézenfekvőbb mód pedig a pénzcsapok elzárása ott, ahol erre lehetőség van. Mivel a BKV jelentős normatív támogatást kap az államtól, ráadásul a közlekedési vállalat kitűnő terep a népszerűség-vesztéssel fenyegető zsarolásra, logikus volt, hogy itt lépjenek.

Ennek ellenére a politikai erőviszonyokat jól ismerők szerint az utolsó pillanatban megoldódik a BKV-hitelek ügye, mert a kormány ilyen kiélezett belpolitikai helyzetben nem kockáztatja meg, hogy Budapest lakossága – ujjal mutogatva Orbánra – a kormányt hibáztassa majd a tömegközlekedés leállásáért, a fővárosiak életének ellehetetlenüléséért.

Kronológia

A BKV akut válsága december 15-én kezdődött, amikor az MKB jelezte a cégnek, hogy a január 27-én lejáró 8,9 milliárd forintos folyószámla-hitelkeretet csak állami készfizető kezesség mellett kívánják meghosszabbítani. Az pedig nincs, és nem is nagyon lesz, így a pénzt ki kellene fizetni a BKV ürességtől kongó kincstárából.

A fővárosi önkormányzatnak mint a BKV tulajdonosának gyors tűzoltásra maradt ideje: szerdai rendkívüli ülésén valószínűleg megszavaz egy kilenc milliárdos tagi kölcsönt a közlekedési cégnek, amit annak április végén vissza kell fizetnie. Azért áprilisig, mert akkor szűnik meg az idei 32 milliárdos állami támogatás zárolása. Ebből most ki tudják fizetni az MKB-t.

Csakhogy februárban újabb 16 milliárdos kölcsönt kellene kicsengetnie a BKV-nak, arra pedig már az önkormányzatnak sem lesz pénze. Ezért Tarlós István főpolgármester elkezdte erőteljesen nyomasztani a kormányt, hogy ha nem oldja fel április előtt a 32 milliárdos támogatás zárolását, és nem ad plusz 21 milliárdot, vagy legalább kormánygaranciát a kölcsönökre, akkor becsődöl a BKV, összeomlik a főváros, vége az országnak – írja az Index.

„Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" – mondta a napokban a főpolgármester.

A Fidesz ellenzi a BKV-tarifák emelését

A kormánypárt fővárosi frakcióvezetője szerint a tarifaemelés nem old meg semmit, nem csökkenti a hiányt, sőt, visszafelé is elsülhet.

Nem megoldás a budapesti tömegközlekedés pénzügyi gondjaira, ezért nem is támogatható a budapesti tömegközlekedés járatainak ritkítása vagy a jegy- és bérletárak emelése - jelentette ki a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője. Németh Zoltán szerint, bár a BKV valóban kritikus anyagi helyzetben van, a jegyárak emelése nem old meg semmit, hiszen a deficit csökkentéséhez ez az intézkedés érdemben nem járul hozzá, sőt, fordítva is elsülhet.

A BKV finanszírozási hiányát a jegy- és bérletárak mai szintje mellett már nem lehet tovább a budapestiekre hárítani, hangsúlyozta a politikus, aki úgy látja, nincs ok a Fővárosi Közgyűlés november végi döntésének megváltoztatására, hiszen akkor éppen azért határoztak az árak változatlanul tartása mellett, hogy a tömegközlekedés versenyképességét megőrizzék, és ne terheljék tovább a budapesti családokat, diákokat, nyugdíjasokat az árak emelésével.
61-es villamos érkezik a Széll Kálmán térre - MTI Fotó: Mohai Balázs

Németh Zoltán ugyanakkor kiemelte: mivel a BKV és a budapesti tömegközlekedés finanszírozási válsághelyzete mihamarabbi megoldásra szorul, folytatni kell a kormánnyal való tárgyalásokat. A politikus azt mondta, biztos benne, hogy a kormány segíteni kíván a probléma megoldásában, ugyanakkor új lendületet szükséges adni a kabinet és Budapest közötti tárgyalásoknak.


Vészforgatókönyv: ha nincs pénz, azonnal leáll minden

Elkészült a BKV válságforgatókönyve is arra az esetre, ha a csőd bekövetkezik. Ennek lényege, hogy nincs lehetőség járatritkításra, költségcsökkentésre, a közlekedés a pénz elfogytával egy az egyben le fog állni.

Konkrétan nem csökkenthető az utasszállítási teljesítmény, mert csúcsidőben így is zsúfoltak a járatok (már néhány százalékos csökkenés is tömeges utaslemaradást okozna), csúcsidőn kívül pedig az összes járatot le kellene állítani, ha érdemi (de legfeljebb 18 milliárd forintos) megtakarítást akarnak. Elvi lehetőségként felvetődött a metró és villamos kiváltása az olcsóbb buszokkal, de ez teljesen irreális, mert nincs ennyi busz, és ha lenne is, teljesen bedugulna a város.

A kérdés az, hogy mikor fogy el a pénz. A január végi csődöt állami segítség hiányában csak februárig tudja elodázni a BKV. Ha akkor nem tud fizetni, a bankok (érthető önvédelmi okok miatt) befagyasztják a cég az összes, 18 darab hitelét, ami 62 milliárd forintot tesz ki, és a BKV pénzforgalma teljes mértékben megbénul.

Gyalogolni jó?

Dorner Lajos, a VEKE elnöke szerint a kormány látszólag érthetetlen tétovázása mögött az áll, hogy április 30-tól új alapokra kell helyezni a BKV finanszírozását. Ekkor jár le ugyanis a cég közszolgáltatási szerződése, az újat pedig már csak az uniós rendeletek alapján lehet megkötni, amelyek szerint a BKV veszteségeit minden évben az utolsó fillérig fedeznie kellene az önkormányzatnak és az államnak. Ez pedig 8 évre előre évi 70 milliárd forint betonba rögzített kötelezettséget jelentene az állami költségvetésnek, ami nyilvánvalóan nagyon nem tetszik például a gazdasági miniszternek.

Ezért Dorner szerint a kormány a BKV bedöntésére játszik, Tarlós viszont azzal fenyegeti a kormányt, hogy ha ez megtörténik, rengeteg pénz úszik el, többek között a 4-es metró 180 milliárdos uniós támogatását is vissza kell fizetni.

Ha a kormány és a főváros továbbra sem tud megegyezni, és hagyják a BKV-t a csődbe gyalogolni, valóban elég nehéz helyzetbe kerülhetnek a budapestiek.