Én lenni özvegy görög
„Szélhámos dzsigolót fogott a rendőrség” – szóltak a hírek februárban, amikor kiderült: egy ötvenes férfi legalább húsz nőt csábított el azért, hogy aztán pénzükkel, ékszereikkel meglépjen. A megélhetési Casanova azonban állítja, majd száz nővel volt viszonya, s a biznisz havi kétmillió fixet hozott. A rácsok mögött KRUG EMÍLIA találkozott vele.
– Ma már mindegyik azt mondja, hogy megloptam őket. Pedig ők maguk adták kezembe a pénzt! – játssza a felháborodottat a zárka asztalkáján ülve.
Magas, mackós típus. Tüsire nyírt haj, nem éppen adoniszi fogsor. A szürke börtönszerkóban nem lelem a fess, ellenállhatatlan nőcsábászt.
Persze most az ág is húzza. A börtönből készül beperelni az egyik bulvárlapot, mert jóváhagyása nélkül jelentek meg róla fotók. Béla – valódi nevét mi sem írhatjuk le – tisztában van a jogaival.
– Írja: hozzájárulok, hogy a 168 Óra fotósa nem felismerhető módon képet készítsen rólam.
De görcsös a kéz, krikszkraksz lesz a betű.
Leírom helyette a szöveget, ő csak aláírást firkant a végére. Meg törzsszámot, rutinból. Nem először ül. Az elmúlt tizenhat évből hatot töltött rács mögött. De nem tűnik megviseltnek.
– Jó az alvókám.
Szabadidejében tévézik, Gárdonyit olvas, most épp az Egri csillagokat. Délelőtt társaival erőgépeket szerelnek, nem bánja a kétkezi munkát.