Az ELTE TÁTK és a Soteria Alapítvány közös kutatása szerint elsődlegesen a forráshiány enyhítésére használják fel az Európai Unió társadalmi programjaiból lehívható anyagi támogatásokat. A szakértők szerint Magyarország rendkívüli mennyiségű pénzt hív le, ellenben ezek felhasználása a megcélzott társadalmi csoportok helyzetében nem hoz javulást.
Az ELTE Társadalomtudományi Kara (ELTE TÁTK) és a Soteria Alapítvány 2010. júliusában fejezte be kétlépcsős kutatási programját, amelynek során a szociális célú európai uniós források hazai felhasználását vizsgálták a szakértők. A megállapításokat összegző sajtóközleményben a kutatók kiemelik, félő, hogyha fennmarad a forráselosztás jelenlegi rendszere, akkor pár év múlva az derül majd ki a statisztikai évkönyvekből, hogy habár hihetetlen mennyiségű pénzt használtunk fel, a megcélzott társadalmi csoportok helyzetében semmiféle pozitív változás nem következett be. A tapasztalatok szerint ugyanis a pályázók többsége, a fejlesztésnek álcázott projektjeikkel csupán hosszú évek forráshiányát enyhítik, működési költségvetésük réseit tömködik be. A Bugarszki Zsolt vezette kutatás eredményei szerint az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkező források elosztása során az elsődleges szempont a pénzlehívás maximalizálása, és a források visszafizetések biztos elkerülése.