Puskás Anikó írása

Az egyik legelemibb, ösztönös viselkedésünk. Gyerekként akár 400-szor, felnőttként azonban mindössze alig húszszor csináljuk naponta. Pedig nem kéne lebecsülnünk: segítségével könnyebben találhatunk partnert, csökkenti a stresszhormonokat a vérben és kalóriát is éget. Tíz-tizenöt perc egy szelet csokinak megfelelő mennyiséget. Nevessünk tehát bátran!

Bár meglepő, de a nevetésnek komoly szakirodalma van. Számos kutatást folytattak, hogy megtudják, vajon humánspecifikus viselkedés-e, vizsgálták, mely agyi területeket aktiválja és milyen hatással van az emberi szervezetre. Azonban azzal már kevesebben próbálkoztak, hogy definiálják is a nevetést. Ez nem véletlen, ugyanis nagyon összetett jelenségről van szó. Ahogy a sírásnak, úgy a nevetésnek is vannak fokozatai, de általában elmondható: olyan érzelmi megnyilvánulás, ami jellegzetes hangadással, mimikával, mozgásos reakciókkal és élettani változásokkal jár. A nevetés azonban lehet betegség is. A patológiás vagy kényszernevetést a központi idegrendszer károsodása okozza és a páciens reflexszerű nevetési rohamoktól szenved anélkül, hogy érzelmi élményt átélne.