168 Óra Online írása

Kicsit megszeppent Dávid, amikor a filiszteus hadak elözönlötték a Refáim-völgyet, és félrevonult, hogy meghányja-vesse a problémát a Seregek Urával. Isten meg is nyugtatta, hogy győzelemre vezeti, már ha nem rohan fejjel a filiszteus falnak és okosan a hátuk mögé kerül a szederfák rejtekén. „Majd ha lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor törj rájuk, mert akkor előtted megy az Úr” – tért ki még a roham időpontjára is Isten. Dávid pedig nem okoskodott, hanem követte a stratégiát, és ronggyá is verte a filiszteusokat. És ugyan Isten Dávid óta nem vezérelt közvetlenül csatákat és nem adott országlási tanácsokat, egy istenhívő ember számára a Biblia alapján joggal lehet igaz az a kitétel, miszerint „Isten a történelem ura”.

Egy országgyűlési törvényjavaslatban ennek a kifejezésnek azonban nem sok keresnivalója van. Nem sok, hiszen egy köztársaság parlamentje az egész társadalmat képviseli – függetlenül attól, hogy tagjai közül ki hisz istenben és ki nem. Márpedig a Kövér László és Semjén Zsolt jegyzete, a Magyarországot harmadára csonkoló trianoni döntés napját nemzeti emléknappá emelni szándékozó „Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről” szóló indítvány szerepelteti ezt a kitételt. „A Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni…” – fogalmaz az Országgyűlés elé terjesztett, Kövér László, illetve Semjén Zsolt jegyezte szöveg.