Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Duplán is boldog Pécsi Ildikó. A Jászai és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész pénteken ünnepelte hetvenedik születésnapját, és újra filmszerepet kapott - írta a Blikk.

Ráadásul a nyári meleg időben már újra locsolgathatja kertjét. – 1962-ben a szüleim vették a telket, itt a fáknak is neve van – mondja Pécsi Ildikó, miután észreveszi, mennyire magával ragad bennünket antikváriumnak is beillő otthona. Nevetve mondja: – Tele van kacatokkal, de nekem ez az életem. Elképzelni sem tudom, hogy el kelljen menni „Gödöllőkéről". Imádom az állatokat, ezért is boldogság a film, amit a nyíregyházi állatkertben forgatunk.

Közben lefőtt a kávé, amit a halhatatlanok társulatába beválasztott művész a dédnagymamájától megőrzött csészékben szolgált fel. – Ötven fölött rohan az idő. Most hetvenéves koromban derül ki, hogy a fél ország szerelmes volt belém – mondja ugyanazzal a kedves bájjal, ahogy megismerhettük filmjeiben.

– Édesjó Lajosom (a férje – a szerk.) annak idején minden találkozásunk alkalmával megkérte a kezem, de csak nevettem rajta. Mindig azt válaszoltam, hogy focistához nem megyek hozzá.

Megismerkedésünk után egy évvel mégis igent mondtam. Fekete mini kosztümben esküdtem, azzal viccelődtem, hogy ez egy gyásznap. Sok-sok év után megkérdezte, hogy ha nem olimpiai bajnok, akkor is hozzámegyek-e. Azt feleltem, hogy nem. Megsértődött. Amikor visszakérdeztem, hogy ha nem játszom Az aranyemberben, akkor is megkéri-e a kezem, átölelt és elmosolyodott. Édesjó Lajosommal azóta is elválaszthatatlanok vagyunk.